Kétség nem férhet hozzá, hogy Marlon Brando személyében a XX. századi filmszínészet legkiemelkedőbb művészét tisztelhetjük, aki példaképévé vált a későbbi színész-generációknak. A karizmatikus film-ikon, szexszimbólum és polgárjogi aktivista 80 évet élt, emlékét összesen 45 film kópiája őrzi.

Marlon Brando 87 éve, 1924. április 3-án született a nebraska-i Omahában a francia származású Brandeau család egyetlen fiúgyermekeként. Édesanyja is színész volt. Apja sikeres kereskedő, aki ellenezte fiúk színészi pályájának biztatását, és katonai akadémiára küldte.

Brando kirúgatta magát és még 20 éves sem volt, amikor egyik nővére példáját követve New Yorkba költözött, s  színészakadémiára jelentkezett. A híres Actors Studióban Stella Adler és Elia Kazan tanítványa lett. Ahogy Adler megjósolta, hamarosan Amerika legjobb fiatal színésze lett.  

1947-ben a Broadway-n Tennessee Williams: A vágy villamosa című színdarabjában Stanley Kowalski szerepét játszotta. A kritikusok lelkesen üdvözölték azt a színészt, aki végre „az indulatait és tökösségét is magával viszi” a színpadra. Átütő erejű játéka nem csak a közönség és a kritikusok, de a darab írójának, Tennesee Williamsnek maximális elismerését is elnyerte. A fiatal színész ezen alakításával forradalmasította a method-acting (a színész teljes átlényegülése a szereplővé) technikáját, és az irányzat kiválóságává vált, mellesleg szűk, fehér pólójával divatot is teremtett egyúttal. 

Első filmszerepében, a Férfiakban (1950.) egy II. világháborús veteránt alakított, aki deréktól lefelé megbénulva érkezik vissza a háborúból. (Brando jelentős időt töltött egy fizikoterápiás intézetben, hogy tanulmányozza a betegek életét.)

 A vágy villamosát négy évvel aí Brodway-bemutató után filmre vitték.  Brandót sokan azonosították Stanley Kowalski szerepével, ő azonban elhárította magától a feltételezéseket: "Kowalski sosem félt, és csak neki lehetett igaza. Őrülten védte az egóját. Az a fajta brutális agresszivitás hajtotta, amit én gyűlölök, amitől mindig is rettegtem. Gyűlöltem ezt a karaktert."

 

A Viva Zapata! (1952.)  mexikói forradalmára és a   Julius Caesar (1953.)   ókori hőse után a Rakparton (1954.) megtörhetetlen dokkmunkásának szerepéért mestere, Kazan vezénylete alatt elnyerte első Oscar-díját  , valamint  Golden Globe-díjat is kapott.

Szintén 1954-ben készült a magyar származású, Berlinből 1933-ban Hollywodba került rendező - Benedek László - filmje A vad . Ez az első olyan munka, amely a motoros bandákkal, a fiatalok körében felbukkanó vad magatartással és ennek társadalmi okaival foglalkozik. Egy generáció mondanivalóját fogalmazta meg benne Brando: "Mi ellen lázadsz, Johnny?" "Mi ellen lehet?". 

 

1960-as években sorra kisebb szerepekben tűnt fel sikertelen játékával.  1962-ben emlékezetes bukást szenvedett el a Lázadás a Bountyn  c ímű filmmel. Habár a film teljes csőd volt, megismertette Brandóval Tahitit, amelybe annyira beleszeretett, hogy vett magának egy saját szigetet a Csendes-óceánon, sőt feleségül vette a Christian Fletcher szerelmét alakító Taritát. Hamarosan megszületett a Simon Teihotu névre keresztelt fia. (Magánéletében teljes zűrzavar uralkodott. Első feleségétől egy év után elvált. 1960-ban egy mexikói színésznő lett a második felesége, de tőle is elvált, amikor beleszeretett egy tahiti nőbe – ő lett a harmadik felesége.)

Az 1970-es évek hozták meg a színész számára az igazi megújulás lehetőségét, egy éven belül került bemutatásra két ikonikus értékű filmje. Az Utolsó tangó Párizsban című filmért, Bernardo Bertolucci rendezésében, Brando megkapta a 7. Oscar-jelölését. A filmben egy, a felesége öngyilkosságát egy titkos szerelmi kapcsolatban feldolgozó férfit alakít.

A Coppola által rendezett A Keresztapa, címszerepének, Don Vito Corleone alakjának megformálásáért megkapta második Oscar-díját. Nem gyakori eset, hogy egy színész távolmaradásával keltsen botrányt valahol, Brando azonban ehhez is kellőképpen ötletesnek bizonyult: a kitüntetés átvételére egy indián nőt küldött maga helyett, hogy ezzel a gesztussal az amerikai társadalom "cégéreként" hangoztatott emberi jogok mellőzésére hívja fel a figyelmet az őslakosokkal kapcsolatban.

7 évvel később, (1979,) Kurtz ezredesként szerepelt az Apokalipszis most I-II. című legendás háborús filmben, ami hasonlóan A Keresztapához több színészgeneráció kiemelkedő alakjainak vibráló erejű találkozásáról is emlékezetes.

Pályafutása utolsó szakaszában kiábrándult a színészi mesterségből, ráadásul nagyon meg is hízott, ennek ellenére késői filmszerepeiben is kitűnik egyedi karizmája, és átszellemült alakításának nyomai. Mindenképpen említésre méltó a Don Juan DeMarco című különleges megközelítéssel operáló romantikus film, amely az ekkoriban már élő legendaként tisztelt színészóriás, és a fiatal színésztársadalom minden reményre okot adóan tehetséges (akkoriban még) újoncának, Johnny Depp-nek megismerkedésére biztosított lehetőséget, és a két színész olyannyira megkedvelte egymást, hogy 2 évvel később Brando a fiatal sztár első rendezésében (A halál ára) is szerepet vállalt.

 

A magánélete nem alakult pályájához hasonlóan fényesen, habár nők milliói epedeztek érte, a távolból oly vonzó öntörvényűsége elviselhetetlenné vált a legtöbbjük számára hosszú távon, és mindhárom házassága zátonyra futott. Viszonyairól, a Wally Cox nevű színészhez fűződő kapcsolatáról és biszexualitásáról, gyermekei botrányos életviteléről (drogfogyasztás, gyilkosság, börtönviseltség, öngyilkosság), elhízásáról és végül elszegényedéséről (halála - 2004. július 1. - előtt pár nappal  szerepelt a hírekben, amikor az öreg színész szegénységéről és milliós adósságairól cikkeztek. Élete utolsó éveiben egyszobás lakásában élt Los Angelesben.) számtalan pletyka és történet keringett egész életében, de Brando fütyült rájuk, hiszen tudatában tehetségének és jelentőségének, mindig is megtehette ezt.

Játéka mellett ez a mentalitás is példaértékű a mai napig az őt követő színészek számára, és bár évtizedek óta kétségtelen, hogy Marlon Brando pótolhatatlan, még életében megindultak a találgatások, vajon ki fog valaha helyébe lépni a színészvilág trónján.  Betöltéséhez nem elég a tehetség, a szépség és a magabiztosság, ehhez Brando lehengerlő kisugárzására is szükség lenne. Ez pedig utánozhatatlan.
 

Marlon Brando a közeljövőben a tévében:

 
A Keresztapa - TV2, 2011-04-04 00:45
Don Juan DeMarco - Film+, 2011-04-08 12:05; Film+, 2011-04-09 10:10
Száraz fehér évszak  - MGM, 2011-04-11 00:25