Ma 75 éves Mécs Károly (Budapest, 1936. január 10.) színművész, rendező, akinek fotója a 60-as években minden kollégiumi leányszobában ott díszelgett.
Az eltelt ötven évben klasszikus és modern darabok, tragédiák és színművek egész sorának hős-, illetve szerelmes szerepeit játszotta el. Alakításait könnyed, természetes szerepformálás jellemzi. Kellemes orgánuma van, szépen beszéli a magyar nyelvet, így szinkronszerepekre is gyakran hívják.
A budapesti Toldy Gimnáziumba, majd a Rózsahegyi Kálmán színi-iskolájába járt. A Színház-és Filmművészeti Főiskolán 1961-ben kapta meg a diplomáját, de már főiskolai hallgatóként fellépett a Nemzeti Színházban és a Petőfi Színházban.
Tanulmányainak elvégzése után Szegedre szerződött, aztán 1963-tól a budapesti, Kazimir Károly vezette Thália Színház társulatának tagja lett. A színház megszűnte után játszott az Arizona Színházban és a Művész Színházban, 1996-tól a Thália Társaság tagja volt. Jelenleg a Budaörsi Játékszín társulatához tartozik, itt megvalósíthatta régi álmát: több darabot nem csak színészként, hanem rendezőként is jegyez. Budaörsön kívül meghívott szereplőként fellépett a Karinthy Színpadon és a Nemzeti Színházban is. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is játszik.
A jóvágású fiatal színészt igen hamar felfedezte a film is. Pályájának elején őrá osztották a snájdig katona-és huszártiszt szerepeket. Még főiskolás korában megkapta Noszty Feri szerepét a Noszty fiú esete Tóth Marival (1960.) című filmben.
Az ugyanebben az évben készült Két emelet boldogság c. vígjáték egyik főszereplője volt. Ezután az 1961-ben készült Az ígéret földje és a Napfény a jégen c. filmekben játszott.
Keleti Márton Esős vasárnap (1962.) c. filmjének szintén ő volt a főszereplője.
A Várkonyi Zoltán rendezte Kőszívű ember fiai c. filmben (1965.) Baradlay Richárdot játszotta, és évekkel később egyik főszereplője a Sára Sándor rendezte 80 huszárnak (1978.).
Azon kevés színészek közé tartozik, akinek a hangját a színház minden pontjáról hallani és érteni lehet. Nem csak magyar nyelven, hanem német és francia nyelven is játszott, a színészmesterséget egy évadon át gyakorolta Bécsben.
Nagyszerű színpadi szerepeit is sokan őrzik emlékezetükben, hisz egykoron a Thália Színházban nem nagyon volt premier nélküle. Egyike legszebben beszélő színészeinknek, ezért sokat szerepelt rádiójátékokban is.
Főbb színpadi szerepei: Rómeó (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Richárd (Shakespeare: II. Richárd), Lemminkejnen (Kalevala), Görgey (Illyés: Fáklyaláng), Kurt Gerstein (Hochhuth: A helytartó), Alba gróf (Hugo: A királyasszony lovagja), Odoaker (Dürrenmatt: A nagy Romulus).
2007. augusztus - Márai Sándor: Egy úr Velencéből
Az 2009. februárban bemutatott A csókos asszony c. operettben Tarpataky báró szerepét játszotta a szolnoki Szigligeti Színházban.
Gyakran volt látható a televízióban filmsorozatban (Egy óra múlva itt vagyok), zenés, verses műsorokban.
Vígszínház: A kertész kutyája - 2011. január 21. 19:00; 2011. január 29. 19:00; 2011. február 17. 19:00
Pinceszínház: Kaland - 2011. január 28. 17:00
Televízió: Esős vasárnap - FilmMúzeum, 2011. január 15. 14:05 és január 16. 11:00
Utolsó kommentek