Zsigmond Vilmos, minden idők legnagyobb hatású operatőreinek egyike. A Steven Spielberggel, Brian de Palmával és Woody Alennel is dolgozó Oscar-díjas operatőr tehetsége mellett keményfejűségének és munkabírásának köszönheti eredményeit.   Kompromisszumot nem ismerő keményfejűsége miatt a híre mindig is megelőzte. Woody Allen például azt gondolta róla, még mielőtt először találkoztak volna, hogy Zsigmond Vilmos egy zord magyar óriás, egy igazi hadvezér alkat, aki mellett majd meg sem mer szólalni. Így aztán őszintén meglepődött, amikor egy halk szavú, talpig gentleman rázott vele kezet. Woody Allen szerint Zsigmond Vilmos a világ legjobb operatőre.

Zsigmond Vilmos Szegeden született 81 évvel ezelőtt, 1930. június 16-án. A szegedi Piarista Gimnáziumban tanult, ahol az irodalom volt a kedvenc tantárgya. Amikor egy betegség miatt ágyba kényszerült,  Dulovits Jenő A művészi fényképezés című könyvét olvasva elhatározta, hogy fotózással fog foglalkozni, s édesapja fényképezőgépével felfedezte a fotózás gyönyörűségét.

A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György tanítványaként végzett operatőrként 1955-ben. Vizsgafilmje a Föld volt.

Több főiskolai társával megörökítette az 1956-os forradalom eseményeit, s 1956 novemberében Kovács László - az azóta szintén világhírű operatőrrel - egy bevásárlószatyorba rejtett kamerával filmezték a forradalom eseményeit. Hamarosan emigrációba kényszerültek, de csaknem tízezer méternyi filmfelvételt átcsempészték magukkal a határon. Ezek a felvételek bejárták a világsajtót. A két fiatalnak óriási szerepe volt abban, hogy a Nyugat tudomást szerzett a budapesti eseményekről. (A filmeket aztán a rendszerváltást követően az operatőr visszajuttatta Magyarországra.)

Zsigmond Vilmos az Egyesült Államokban telepedett le, ahol, támogatók híján sok évbe került, hogy megmutathassa tehetségét. Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmekben és reklámfilmekben kapott feladatot.  Öt év kemény munkájába telt, míg a "tűz" közelébe került, és elkészíthetett egy B-filmet. Ezután nem sokkal kamerát és világítóberendezéseket vásárolt magának, s Kováccsal - egymást kisegítve - költséghatékonyan dolgoztak. Ketten végezték el egy soktagú világító- és kamera-stáb munkáját. Mivel kollégája előbb jutott élvonalbeli filmekhez, ő kezdte népszerűsíteni Zsigmondot a szakmában, aki 41 évesen csöppent élete első mainstream produkciójába, mely 1971-ben  a Peter Fonda rendezte A bérmunkás volt.

 

A szakma elismerését Robert Altman McCabe és Mrs. Miller (1971.) című filmjével vívta ki először, amelyben laboratóriumi eljárással fakította ki a felvételeket, hogy a film a régi, megfakult fényképek hangulatát idézze. Ezek a fakó színek azóta is kísérik karrierjében, ízlésvilága fontos elemeit képezik.



Ezekkel teremti meg azokat a komor atmoszférákat, miket a Gyilkos túra (1972.)  napsütés nélküli világa, a Madárijesztő (1973.)    és a vietnami háború borzalmait és utóhatását bemutató  A szarvasvadász  (1978.) képsorain is megfigyelhetünk. Ez utóbbiért 1980-ban a legjobb operatőrnek járó BAFTA-díjat kapott, valamint Oscar-jelölést.

 

Az 1970-es évek amerikai új hullámos realista filmjei mellett a sci-fi mániának is részese lett. A rengeteg operatőrt elfogyasztásáról hírhedt Steven Spielberg első két nagy filmjét Zsigmond Vilmossal készítette. A Sugarlandi hajtóvadászatban (1974.)  közvetlen, kézikamerás felvételekkel fokozta a történet feszültségét, a Harmadik típusú találkozásokban (1977.)  pedig a sci-fi digitális fénykorát jóval megelőzve, szinte özönvíz előtti technikával hozott létre grandiózus látványt. Utóbbiért 1977-ben operatőri Oscar-díjat nyert.

 

A 80-as években egyre több vígjátékot forgatott, amelyekben különleges beállításokkal, kameramozgásokkal és világítási effektekkel fokozta a helyzetkomikumot. ( Valóságos zseni (1985.)  , Az Eastwick-i boszorkányok (1987.)  , Hiúságok máglyája (1990.) . Maverick (1994.)

    


Több műfajban kipróbálta magát: fényképezett zenés filmet, (a The Band búcsúkoncertjét - Az utolsó valcert - 1978.)  ,  az HBO számára egy Sztálinról szóló életrajzi filmet, amelyért 1992-ben Emmy-díjat kapott.

 

Forgatott erotikus thrillert:  Sliver   (1993.),  Vágyak vonzásában (1994.).

 

Többször dolgozott Woody Allen rendezővel a Melinda és Melinda (2004.)  , a Kasszandra álma (2007.). Férfit látok álmaidban (2010.)  című filmeken.

 


2003-ban a Bánk bán  című operafilm volt az első nagy magyar film, amelyet ő fényképezett, 2006-ban pedig egyik közreműködője volt A lyukas zászló   című 1956-os dokumentumfilmnek.

A rendezéssel is megpróbálkozott, ebben azonban kevésbé volt sikeres. 2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte a Fekete Dália (2006.)   fényképezéséért  . 2011-ben készült el   A halálba táncoltatott leány  című film.

Zsigmond Vilmos, ahogy mindenki más, készített olyan filmeket is, amelyekre nem annyira büszke, de szerinte ilyen az élet rendje, a rossz filmek is részei munkásságának és azokból is lehetett tanulni. A mintegy hét tucatnyi filmjéből körülbelül ötven az olyan, amelyik szerinte jó. Úgy tartja, a világítás, a fények és az árnyékok külön életet adnak a játékfilmnek, ami a digitális technika használata során elsikkad.



A fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond Vilmos - aki saját bevallása szerint főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia újhullámosoktól tanulta a legtöbbet - tudását az utóbbi években többször is mesterkurzus keretében adta tovább a hazai operatőrtehetségeknek.

1997-ben Camerimage - életműdíjat, 1999-ben az Amerikai Operatőrök Társaságának (ASC) életműdíját kapta, és A szarvasvadászért a Brit Filmakadémia (BAFTA) elismerését. 2000-ben Göncz Árpád, akkori köztársasági elnök személyes megbecsülése jeleként elnöki Aranyéremmel tüntette ki, 2001 óta a Corvin-láncbirtokosa,

2002-ben  Camerimage, legjobb operatőr díjat kapott a  Bánk bán c. filmért. 2004-ben pedig szülővárosa, Szeged díszpolgára lett, ahol a Belvárosi Mozi egyik terme viseli a nevét.  2006-ban a  Hollywood Filmfesztiválon Az év operatőrének járó díjat vehette át.  Életpályája megkoronázásául 2010 októberében a macedóniai Bitola városban a legnagyobb szakmai elismerésben részesült, Arany Kamera 300 életműdíjat vehetett át.

 

 


Zsigmond Vilmos a közeljövőben a tévében:

Hiúságok máglyája - Viasat3, 2011-06-15 02:00
Gyilkos túra - Cartoon Network/TCM, 2011-06-17 01:45,  2011-06-17 23:25
Sugarlandi hajtóvadászat - Cinemax, 2011-06-19 14:50,  Cinemax2, 2011-06-20 14:50, Cinemax, 2011-06-23 08:40, Cinemax, 2011-06-23 18:10, Cinemax2, 2011-06-24, 08:40 Cinemax2, 2011-06-24 18:10
Madárijesztő - Cartoon Network/TCM - 2011-06-23 23:30, 2011-06-24 21:00 

A Mennyország kapuja   - MGM, 2011-06-22 22:40