Mi van ma?

Számos színészi díj birtokosaként a ma 41 éves Matt Damon az első huszonöt színész között szerepel, akiknek filmjeik a legmagasabb bevételt érték el.

Matthew Paige Damon a massachusettsi Cambridge-ben született 1970. október 8-án Kent Telfer Damon tőzsdeügynök, ingatlanügynök és adóügyi dolgozó, illetve Nancy Carlsson-Paige, a Lesley University kisgyermek-oktató professzorasszonyának fiaként. Damon testvére, Kyle, képzett szobrászművész. A család Matt élete első két évében Newtonban élt, szülei válása után pedig a fiúk édesanyjukkal Cambridge-be költöztek.

Damon, Ben Affleck színész és Howard Zinn történész és író szomszédságában nőtt fel. Cambridge egyetlen nyilvános iskolájában, a Cambridge Rindge and Latin Schoolban tanult, s ezalatt fellépett több színházi produkcióban.

1988-ban végezte el az iskolát, s még ebben az évben a Harvard University hallgatója lett. Egymondatos szerepe volt a Pizzavarázs című filmben. 1992-ben fejezhette volna be itt tanulmányait, azonban a színészet iránti érdeklődése miatt elmaradozott az órákról, majd otthagyta az egyetemet a diploma megszerzése nélkül, hogy Los Angelesben folytathassa színészi pályáját.

Karrierjét a Vágyak csapdájában (1992.) című film indította el.

Albert Györgyi halálhíre egy egész országot rázott meg. A negyvennégy éves újságíró akkor hagyott maga mögött mindent és mindenkit, amikor erre a legkevésbé lehetett számítani. Utolsó napját televíziós interjúkkal töltötte, jókedvűen. Aznapi utolsó interjúja előtt hazafelé tartott, amikor egy taxiban infarktust kapott, és meghalt.

"A hihetetlen empátia készsége mindenképpen magával ragadó: teljesen mindegy, hogy politikussal, táncművésszel, íróval, sportolóval vagy akármilyen műfajban szereplő egyénnel beszélgetett, maximálisan azonosult az ő életével, sorsával. Nem erre a világra született: műveltsége, intelligenciája, messze meghaladta a korát" - vélekedett róla Medveczky Ilona táncosnő.

Albert Györgyi 1964. május 9-én született Budapesten Albert József és Szabó Róza Anna gyermekeként. 1981 és 1982 között a nigériai Lagosi Egyetemen tanult, 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen angol-történelem szakra járt. 1989-ben végzett a MÚOSZ Újságíró Iskolájában.

1987 és 1989 között a Magyar Rádió Külföldi Adások Főszerkesztőségén az angol szekcióban dolgozott, az ifjúsági osztályon az Ötödik sebesség és a Reggeli csúcs szerkesztő-műsorvezetője volt. Később a Petőfi Rádió külső szerkesztő-műsorvezetője, majd a Calypso Rádió műsorvezetője lett.

Robert De Niro ma is Hollywood egyik legkeresettebb sztárja, nem ritka, hogy évente négy-öt filmben is játszik. Számos kitüntetése között van egyebek között a Becsületrend lovagja cím és az Amerikai Filmintézet életműdíja. Minden szerepében a maximális hitelességre törekszik, a legkülönbözőbb karakterekkel képes tökéletesen eggyé válni.

68 évvel ezelőtt, 1943. augusztus 17-én született egy New York-i művészcsaládban. Anyja, Virginia Admiral festőművész volt, apja, Robert pedig festő, szobrász és költő egy személyben. New York Little Italy negyedében nőtt fel gyakorlatilag félárvaként, miután édesapja elhagyta a családot.

Tízévesen egy iskolai előadáson lépett először színpadra, a Gyáva Oroszlánt alakította az Óz, a csodák csodájában. Ekkoriban a lányok nem érdekelték, szabad idejében jórészt csak füzetes regényeket olvasgatott. Tizenhat évesen már Csehovot játszik és Stella Adler és Lee Strasberg színiiskolájába kerül. A következő években off-Broadway darabokban és TV-reklámokban játszik. Robert De Niro Scorsese filmjei előtt háromszor állt Brian De Palma kamerája elé. Legelső alakítása a Üdvözletekben volt, amit 1968-ben mutattak be. De Niro szintén De Palmával forgatta a Szia Anyu! című filmet.

Jó reggelt, Vietnám! - ezzel a harsány kiáltással indította a rádióműsort nap mint nap Adrian Cronauer, azaz a rádiós katonát alakító, ma 60 éves Robin Williams. A szlogen szállóigévé vált.

A népszerű Oscar-díjas filmszínész 1951. július 21-én született Chicagóban. Apja Robert Fitzgerald Williams ír, édesanyja Laura Smith francia származású volt. Egyedüli gyerekként nőtt fel, így sokszor azzal szórakozott, hogy komédiásokat utánzott. Amikor apja elvesztette munkáját, a családnak költöznie kellett. Gyors, pergő humorát is ennek a vándorló életmódnak köszönhette. Az őket szívató srácok ellen ez tűnt az egyetlen fegyvernek. A gimi végére a család letelepedett Kaliforniában, és Robin az iskolában megtalálta a számításait: mire leérettségizett, a legnépszerûbb srácnak számított, és a legviccesebbnek, valamint a legsikeresebb jövő előtt állónak választották.

Gimnázium politikai tudományokat hallgatott a claremonti Men's College-ban, s csak ezután kezdett a Martin College-ban színházi tanulmányokat. 1973-ban tehetsége elvezette őt a Juilliard Akadémiára, ahol - neves szakemberek, köztük John Houseman keze alatt - három évig tanult.

Iskolái végeztével visszatért San Franciscóba, csatlakozott egy komikus műfajokkal foglalkozó színi stúdióhoz, és túlesett első szereplésein, melyekre kis éjszakai mulatókban került sor. 1976-tól kezdve rendszeresen fellépett a Los Angeles-i The Comedy Store színpadán, és ezek a szereplései hamarosan felhívták rá a televíziósok figyelmét.

Első szerepe olyan nagy sikert hozott neki, hogy saját sorozatot kapott, ami 1978-1982-ig ment. A címe Egy úr az űrből ("Mork & Mindy") volt. 1979-ben Emmy-díjat, 1980-ban Golden Globe-díjat kapott "a legjobb színész TV-filmben" kategóriában.

Egy lány, aki gyűlölte a fasizmust, ezért kommunista lett. Egy színésznő, aki miután az illegalitásban együtt bujkált Kádár Jánossal, egyszerűen rátörte az ajtót, ha a főtitkár nem ért rá fogadni. Vagy egy olyan pasi, aki cseppet sem titkolta, hogy mikor ki a barátnője, hiába is húzták szájukat prűd elvtársai. Vagy egy öntörvényű színész, aki szinte mindent meg- és elért, amire vágyott. A politikai rendszert, a sikert, a hírnevet, a szerepeket, a szerelmet, a jólétet.

Az apai ágon olasz származású Gobbi Hilda a gimnázium után a putnoki Gazdasági Felső Leánynevelő Intézetbe járt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Botanikus Kertjének gyakornoka volt. 1932-ben jelentkezett a színiakadémiára, ahová elsőre felvették. Még szerencse, hogy zenélni nem kellett - mondta. Együtt járt Major Tamással, akinek anyukája szervezte a Fővárosi Ifjúsági Színpadot. A Horthy rendszer alatti szegénység, és a baloldali barátok hamar egyértelművé tették a fiatal lány számára, hogy neki is helye van a mozgalomban. A Színiakadémia ösztöndíjas növendékeként tanulmányait 1935-ben fejezte be, vizsgaelőadásán a Phaedrát játszotta. A Nemzeti Színház szerződtette, s a társulat tagja volt 25 éven át. 1960 és 1970 között a József Attila Színház, 1971-től 82-ig újra újra a Nemzeti, majd 1982-től haláláig a Katona József Színház tagja.

Első filmszerepe A kölcsönkért kastélyban volt 1937-ben. A következő évben pedig A hölgy kissé bogaras (1938.) című filmben egy őrült nőt játszott.

Ha élne, 85 éves lenne minden idők egyik legismertebb filmsztárja Marilyn Monroe, akiről ma is találgatják, ki volt valójában. Szexbálvány, nagy művész, a szórakoztatóipar áldozata vagy a politika bábfigurája? Akár a gyógyszerek rabja, akár az amerikai tömegkultúra emblémája volt, máig nem lehet tudni, hogy a való életben is szerepet játszott-e vagy őszintén önmagát adta.

Norma Jeane Mortensonként született Los Angelesben 1926. június 1-jén, Apját nem ismerte, anyja elmegyógyintézetbe került Norma 5 éves korában. Gyermekkorát nevelőszülőknél és intézetben töltötte, majd anyja barátnőjének anyjához került. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot, hozzáment az első férfihez, Jim Doughertyhez, aki 1944-ben bevonult katonának.

1944-ben egy hadianyaggyárban dolgozott betanított munkásként, amikor felfedezte a hadsereg magyar fotósa, André de Dienes, akivel bejárta a vadnyugatot, s aki beajánlotta egy ügynökséghez. Nemsokára modell lett, ezzel megkezdődött karrierje. 1948-ban a 20th Century Fox szerződtette kisebb szerepekre, majd meztelenül állt modellt. Gyönyörű teste, bájos arca megtette hatását: 1948-ban szerepelt először a felvevőgép előtt. A stúdió fél évig "csiszolta", új frizurát kreáltak neki, megtanították sminkelni, öltözködni, kicsit még színészkedni is. Ekkor festette szőkére a haját és változtatta meg a nevét. de a befektetés - akkor - kárba veszett.

A második filmjében, a A kóristalányokban (1948.) a feltörekvő tehetséget, Peggy Martint alakítja, akit szende szőke szépsége azonnal sztárrá teszi a kóristalányok között.

Huszárik Zoltán a modern magyar filmművészet hányatott sorsú, zaklatott életű "mitologikus" alakja, akit kortársai és leszármazottai mintegy emblémaként őriznek emlékezetükben, akinek megadatott, hogy maradandó alkotásokkal írja be nevét művelődéstörténetünkbe.

80 éve, 1931. március 14-én született parasztcsaládban a Galga-melléki kis faluban, Domonyban. Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A tehetséges ifjú az Aszódi Gimnáziumban érettségizve (1950.) sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a Képző - és Iparművészeti Főiskolára, a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára. A három hely közül e legutóbbit választja. Vesztére. Mert hiába abszolvál kitűnően, tanárai: Gertler Viktor, Makk Károly sem tudják megmenteni a könyörtelen kuláktörvény miatti eltávolítástól. 1953 - tól 1959 - ig földet túr, rajzfilmes, filmasszisztens, dekoratőr, biztosítási ügynök, művészeti előadó, segédmunkás, nyomorgó - hét esztendei "hrabáli sors" az úgymond szocializmusban. 1959 -ben azután negyedéves hallgatóként rehabilitálják, visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát.

Mindkét vizsgafilmjével - Játék, Groteszk - vihart kavart, de kijelölte helyét a progresszív lázongók között. Vizsgafilmjeit sohsem forgalmazták.

Ma lenne 75 éves Lázár Ervin, akit főként meseíróként azonosít a köztudat, s erre maga is mindig büszke volt. Gyermektörténeteinek elsöprő sikere - A Négyszögletű Kerek Erdő, Berzsián és Dideki, A hétfejű tündér, a Szegény Dzsoni és Árnikából 1983-ban film készült, művei rengeteg rádiós és színpadi feldolgozásban élnek tovább - többnyire elfeledteti velünk, hogy nem kizárólag a mese műfajával foglalkozott.

A Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1936. május 5-én született Budapesten, de szülőföldjének Alsó-Rácegrespusztát tekintette, ahol egész gyerekkorát töltötte. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre, majd Sárszentlőrincre járt át iskolába. Olvasni még az iskola elkezdése előtt megtanult, s attól kezdve az irodalom, a könyvek szeretete meghatározó volt számára.

Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba iratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szülei, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

Major Tamás nevét hol rajongva, hol rettegve ejtették ki színésztársai, nevezték mágusnak és a Nemzeti Színház teljhatalmú urának is, akinek kényétől-kedvétől színészek százainak múlt a sorsa.

Művészi munkáját csapongó ötletgazdaság, állandó megújulási készség, a színház iránti szenvedélyes szeretet jellemezte. Majorban nem volt különválasztható a színész, a rendező, a színészpedagógus, a versmondó, és mindez összefüggött közéleti tevékenységével, elkötelezett baloldaliságával. Ő volt a magyar színháztörténet leghosszabb ideig regnáló, szinte korlátlan hatalommal rendelkező kultúrpolitikusa. Megbízatását egyfajta pártfeladatnak tekintette, mert a színházigazgatáshoz valójában nem értett. 1945-ben, 35 évesen lett a Nemzeti Színház igazgatója, s tizenhét évvel később, 1962-ben váltották le. Ezután főrendezője lett a színháznak, de befolyása a hetvenes évek végéig mit sem csökkent.

Major azt vallotta, színházat csak dühösen lehet csinálni, a legjobbakkal kell dolgozni, és a legjobbat létrehozni. Igazi színházcsináló volt, akinek nevéhez legendás alakítások, emlékezetes rendezések fűződnek. Ellentmondásos figurája máig megosztja a művésztársadalmat. Kiismerhetetlennek tartották, talán ezért hitték el sokan, hogy Horty Miklós törvénytelen fia.

Voltak, akik csodálták, voltak, akik szívesen eltávolították volna a színházi életből. Azt azonban senki sem vitatta, hogy amikor 25 évvel ezelőtt, 1986. április 13-án Budapesten meghalt, a magyar színházművészet korszakos alakja távozott.

A magyar humor legzseniálisabb figurája, az ország egyik legnépszerűbb parodistája, énekes és színész, író és táncos, már-már egy új műfaj megteremtője Hofi Géza (eredeti neve Hoffmann Géza) ma kilenc éve halt meg.

Budapesten született 1936. július 2-án. Édesanyja Szabó Magdolna a Budapesti Konzervgyárban művezető. Valószínűleg tőle örökölte kitűnő zenei hallását. Édesapja Hoffmann Lajos, a Budapesti Dohánybeváltó üzem csoportvezetője, tőle a humorérzékét kapta. Húga Hoffmann Katalin, aki matematika-fizika szakos középiskolai tanár. Általános iskolai tanulmányait a kőbányai Maglódi úti iskolában végezte. Gimnáziumi éveinek nyári szüneteit a Kőbányai Téglagyárban munkával töltötte, ahol bekapcsolódott a Drasche színjátszó csoport munkájába. Jászai András (Jászai Mari leszármazottja) foglalkozott vele és készítette fel amatőr szerepeire.

1955-ben érettségizett a Széchenyi István Gimnáziumban, és háromszor felvételizett a Színművészeti Főiskolára, de nem vették fel, egyedül Básti Lajos engedte át az első rostákon. Ascher Oszkár mindig szavalatot kért tőle, ami neki soha nem sikerült. Említette, hogy a paródia neki jobban megy, mire Ascher úgy válaszolt, hogy ahhoz meg ő nem ért. Így Hofi a Kőbányai Porcelángyárban lett porcelánfestő, és beiratkozott Rózsahegyi Kálmán Színiiskolájába, ahol 1960-ban végzett. 1957-1959 között Jászberényben katona (írnok). 1959-ben feleségül veszi Vnoucek Margitot, akivel 36 évig élnek boldog házasságban.

1960-ban Szendrő József rövid beszélgetés után színházába, a Csokonai Színházba hívja Debrecenbe , és ott nevének átkeresztelése után (Hofi Géza) 1960. szeptember 1-jétől színészként szerződteti. Gyakran megy a környék kultúrházaiba haknizni - népszerűsége egyre nő. 1963-tól az Országos Rendező Iroda (ORI) műsoraival járja az országot, vállal fellépéseket Budapesten és vidéken kultúrházakban és vendéglátóipari egységekben. A számait maga írja, a zenét is ő állítja össze. 1964-ben a televízió Utánzók Klubja című műsorában lép fel a maga által írt Armstrong-paródiával, de a rendkívűli tehetség mégsem arat átütő sikert.