Mi van ma?

Ma 95 esztendős Hollywood talán legismertebb színészdinasztiájának legendás atyja és feje, Kirk Douglas. A legklasszikusabb "hollywoodi mese" az övé: születési neve Issur Herschelovich Danielovich (Amsterdam, New York, USA, 1916. december 9. ) amerikai színész és producer, Michael Douglas (szintén színész és producer) apja kelet-európai bevándorlók gyereke. Szegénységben nőtt fel, s hamar a saját lábára kellett állnia: volt bokszoló és jegyszedő, pincér és kifutófiú. Annak köszönheti élete jóra fordulását, hogy haverjaitól eltérően kevéske keresményét nem elitta, hanem színésztanfolyamokra járt belőle. Szorgalmának és tehetségének köszönhetően ösztöndíjjal egyetemet végezhetett, majd az Amerikai Színművészeti Akadémiára került, s ahol Lauren Bacall osztálytársa volt.

Éppen elindult volna színházi pályafutása, amikor kitört a világháború, s neki is mennie kellett; a haditengerészetnél harcolt. Így első filmsikerére várnia kellett. Minden vágya az volt, hogy kitörjön a közegből, amelybe született, és ambíciójának, valamint jó megjelenésének köszönhetően hamar rá is találtak a hősszerepek.

Az elsőhöz épp Lauren Bacall segítette hozzá: ez volt 1946-ban a Martha Ivers furcsa szerelme, amelyben azonnal főszerepet kapott.

Treat Williams ma hatvan éve, 1951. december 1-jén a Connecticut állambeli Rowaytonban született. Futballösztöndíjasként jutott be a Franklin and Marshall főiskolára. Itt ismerte meg a színjátszást is. 1969-ben középiskolai futballedző. Kiváló hangja miatt gyakran tűnt fel musicalekben és zenés darabokban.

1976-os Broadway-debütálása is egy ilyen darabhoz, a Grease-hez fűződik.

Több mint 75 film- és több televíziós sorozatban játszott.

1976-ban forgatta első filmjét, a A Ritz fürdőház című vígjátékot. Majd a Dustin Hoffman, Roy Scheider és Laurence Olivier főszereplésével készült Marathon életre-halálra (1976.) című thrillerben játszott .

1979-ben Miloš Forman Hair című filmjével vált híressé, mely az azonos című musical alapján készült, s a hippikorszak "nagy passiójává" vált. Főszerepet kap benne a zene, a tánc, a szerelem, a szabadság és az értelmetlen háború. 1980-ban Williamst Golden Globe-díjra jelölték a legjobb férfi főszereplő (Berger) kategóriában.

Ma harminc éve, hogy Natalie Wood, egy átmulatott éjszaka után, rejtélyes körülmények között a Santa Catalina szigetnél vízbe fulladt. Akkor balesetnek nyilvánították az esetet, mivel a baleset előtt ivott és nyugtatókkal tömte tele magát.

Most ismét nyomoznak halálának ügyében, mivel az új információk szerint férjének is köze lehetett a tragédiájához.

Natalie Wood, Natalja Nyikolajevna Zakharenko, másként Natasha Gurdin San Franciscoban, 1938. július 20-án született. A kétszeres Golden Globe-díjas, a háromszoros Oscar-díj-jelölt amerikai színésznő ötévesen kezdte filmes pályafutását. Hét éves korára anyja álmait megvalósítva világszerte híressé válik Natalie Wood néven. Testvére, Lana Wood szintén színésznő lett, Bond lányként jelent meg a filmvásznon. Volt még egy Olga nevű testvérük is.

Wood szülei, Nyikoláj és Mária Zakharenko orosz bevándorlók voltak. Nem sokkal születése után a család Santa Rosába költözött, ahol felfigyeltek rá és megkapta első szerepét. Natasha Gurdin néven szerepelt a Boldog ország című filmben. Édesanyja hamarosan Los Angelesbe költöztette a családot, és hozzákezdett lánya filmes karrierjének kiépítéséhez. Wood gyermekkorában 20 filmben szerepelt. A holnapért élni kell (1946.) című filmben olyan hírességekkel szerepelt együtt, mint Orson Welles, Claudette Colbert.

Az 1947-es Csoda a 34. utcában című filmje tette széles körben ismertté, gyerekszárrá.

A '60-as évek elején kezdett filmezni a ma 70 éves Franco Nero. Előnyös megjelenése, kitűnő fizikai adottságai figyelemre méltó jellemábrázoló képességgel párosultak, ezért az évtizedek során a legkülönbözőbb műfajú filmekben foglalkoztatták.

Eredeti neve: Francesco Giuseppe Sparanero 1941. november 23-án született pármai népes család gyermekekeként: öt testvére van. Szülei egyszerű, vidéki emberek voltak. Édesapja rendőr, a mama háztartásbeli, akik nagy anyagi nehézségek között nevelték a népes családot. Franko színészet iránti vonzalma hamar megmutatkozott, már hatévesen színpadon állt. Milánóban járt esti egyetemre kereskedelmi szakra, napközben pedig a helyi Elektromos Műveknél dolgozott és éjszakai klubokban énekelt.

Jövedelmét azzal egészítette ki, hogy az akkortájt divatos fényképregények (fotoromanza) egyik modellje volt. A művészetek iránt fogékony fiatalember félbehagyta egyetemi tanulmányait, hogy színészetet tanuljon a Piccolo Theatre-ben. Rómában a Cinecittà filmstúdióban próbált szerencsét, ahol az első filmszerep 1963-ban talált rá, az áttörésre azonban még három évet kellett várnia.

1964-ben Rómába költözött. A fényképregényekben való közreműködésének köszönhetően kisebb filmszerepekhez jutott. A sármos, kék szemű színész rövid ideig könyvelőként is dolgozott, ám végül a filmszínészi pálya vonzóbbnak bizonyult a bonyolult számsoroknál.

A '60-as évek közepén a Cinecittàban forgatták A Biblia című monumentális alkotást a tekintélyes amerikai John Huston rendezésében, aki az ismeretlen színészre bízta Ábel szerepét. A látványos filmben a nagy sztárok - Richard Harris, Ava Gardner, Peter O'Toole - ellenére a kritikusok a bemutató után egymást licitálták túl a lesújtó jelzők halmozásában, a "szép meséskönyv" minősítés már dicséretnek számított.

Nero a bukásból levonta a megfelelő következtetéseket: mindenekelőtt azt, hogy aki tartós sikereket szeretne elérni ezen a pályán, annak minél szélesebb skálán kell játszania, valamint folyamatosan tovább kell képeznie magát, nem elegendő az előnyös külsőre építeni egy hosszú távra tervezett karriert. Ennek jegyében kezdett például az angol nyelv elsajátításába, hogy a nemzetközi produkciókban is szerepekhez juthasson.

Nevét az 1966-ban készült Django című spagettiwestern tette nemzetközileg is ismertté. Corbucci filmjében Nero játssza a címszerepet, a bosszúálló magányos idegent, aki egy koporsót vonszol maga után, melyben fegyverét rejtegeti.

Charles Bronson neve egyet jelent a Vadnyugattal. Mindenki emlékszik felejthetetlen alakításaira, a távolba meredő tekintetre, a napbarnított vonásokra, szikár termetére. Főleg western hősöket és kemény legényeket alakított. Ma lenne 90 éves.

Charles Dennis Buchinsky néven 1921. november 3-án jött a világra az Egyesült Államok Pennsylvania államában, litván bevándorlók 11. gyermekeként (összesen 15-en voltak testvérek). Igen sanyarú körülmények között tengették életüket. A középiskolát be sem tudta fejezni, mert a család megélhetése érdekében édesapja mellett kellett dolgoznia szénbányászként. Később is kemény fizikai munkával kereste kenyerét. A II. világháborúban katonai szolgálatra jelentkezett, a légierő lövészeként szolgált.

Miután hazatért, bokszolóként, rakodómunkásként és kazánfűtőként dolgozott, majd egy philadelphiai színházi társulathoz szegődött, hogy díszlettervezői ambícióit kiteljesítse. Néhány kisebb szerepet követően pedig színészként kereste a boldogulást.

Az '50-es években vágott neki Hollywoodnak, ahol kezdetben csak kisebb epizódszerepeket bíztak rá. Közben azonban rátalált a művésznevére, melyet a Paramount Pictures filmstúdió egyik bejáratáról, a Bronson Gate-ről kölcsönzött. Az 1954-es Drum Beat című filmben már Charles Bronson néven bukkan fel a stáblistán.

Mozikarrierjét 1952-ben együtt kezdte a később szintén westernszínészként ismertté vált Lee Marvinnal a Most a flottánál vagy! című filmben. Ezt követően hol indiánként (Az apacs harcos - 1954.), hol szláv bevándorlóként, hol szökött fegyencként tűnt fel, rendszerint kiismerhetetlen és kezelhetetlen vagányok szerepében, A fordulópont 1954-ben jött el Bronson életében, amikor felfigyelt rá Tóth Endre, magyar rendező. A Géppuskás Kelly (1958.) című film meghozta az ismertséget is, és a hatvanas években szinte futószalagon szállította a hatalmas bevételt és sikereket fialó mozikat.

A '60-as években vált igazi sztárrá többek között az 1960-ban készült A hét mesterlövész című alkotással.

Az Oscar-díjas Burt Lancaster 98 évvel ezelőtt, 1913. november 2-án New Yorkban született egy postás apa fiaként. Kelet-Harlemben nőtt fel. Utcagyerek volt, de már fiatalon elkezdte érdekelni a testedzés. 1930-ban csatlakozott egy cirkusz társulatához, ahol akrobataként dolgozott, amíg egy sérülés véget nem vetett a karrierjének.

1939-1945 között a katonaévek alatt különféle revükben lépett fel, és itt határozta el, hogy színész lesz. Felvételizett s szerepet kapott a Broadway-n. Bár a darab nem volt sikeres, Lancaster teljesítménye egy hollywoodi ügynök, Harold Hecht figyelmét felkeltette.

Első alakításában, a Hemingway-novella alapján készült Gyilkosokban (1946,) Ava Gardnerrel az oldalán vált híressé. A magas, izmos színész jelentős elismerést kapott.

Számos színészi díj birtokosaként a ma 41 éves Matt Damon az első huszonöt színész között szerepel, akiknek filmjeik a legmagasabb bevételt érték el.

Matthew Paige Damon a massachusettsi Cambridge-ben született 1970. október 8-án Kent Telfer Damon tőzsdeügynök, ingatlanügynök és adóügyi dolgozó, illetve Nancy Carlsson-Paige, a Lesley University kisgyermek-oktató professzorasszonyának fiaként. Damon testvére, Kyle, képzett szobrászművész. A család Matt élete első két évében Newtonban élt, szülei válása után pedig a fiúk édesanyjukkal Cambridge-be költöztek.

Damon, Ben Affleck színész és Howard Zinn történész és író szomszédságában nőtt fel. Cambridge egyetlen nyilvános iskolájában, a Cambridge Rindge and Latin Schoolban tanult, s ezalatt fellépett több színházi produkcióban.

1988-ban végezte el az iskolát, s még ebben az évben a Harvard University hallgatója lett. Egymondatos szerepe volt a Pizzavarázs című filmben. 1992-ben fejezhette volna be itt tanulmányait, azonban a színészet iránti érdeklődése miatt elmaradozott az órákról, majd otthagyta az egyetemet a diploma megszerzése nélkül, hogy Los Angelesben folytathassa színészi pályáját.

Karrierjét a Vágyak csapdájában (1992.) című film indította el.

A zenész, énekes-dalszövegíró, aktivista, színész Sting mint szólóénekes és mint a The Police énekese több, mint 100 millió lemezt adott el és 16 Grammy-díjat nyert. Oscar-díjra kétszer is jelölték a Legjobb Dal kategóriában. Fiatalos külsejét korábban futással, mostanában jógával őrzi, szenvedélyes sakkjátékos, íróként önéletrajzát jegyzi.

Gordon Matthew Thomas Sumner néven született 1951. oktber 2-án Wallsendben, Anglia északi részén. Édesanyja - Audry Cowell - még három gyereket szült Gordon után.

Apja - Ernest Sumner - tejesember volt Newcastle városában, így kiskorában hajnalonként ő is a tejet hordta. Legjobb "barátja" már ekkor egy ütött-kopott gitár volt. Sumner már nagyon fiatalon tudta, hogy zenész akar lenni. Estéit, hétvégéit és a vakációit azzal töltötte, hogy képezze magát zenei téren. 17 évesen a Princess Cruise nevű luxushajón pincérkedett és esténként énekelt.

A Szent Cuthbert Gimnázium után a warwicki egyetemre járt, amit egy év után otthagyott. A zene ugyanis sokkal jobban érdekelte a tanulásnál. Mindig úgy érezte, egyszer majd így tud elmenekülni a szegénységből. Volt kalauz, adóhivatalnok, árokásó, idővel az Észak-Angliai Tanítóképző Főiskolára járt, s 1974-ben diplomás irodalomtanár lett. Két évig egy kis bányászfaluban tanított. Az itteni tapasztalatok inspirálták két The Police-sláger megírására: a Don't Stand So Close To Me és a Roxanne megírására. Az órái után helyi dzsessz-együttesekben bőgőzött, ekkoriban kapta a Sting (fullánk) nevet, mert kedvenc fellépő ruhájában, egy fekete-sárga csíkos pulóverben úgy nézett ki, mint egy mérges darázs.

A Frederico Fellini által rendezett Az édes élet (1960.) az egész világon kultuszfilmnek számít, Anita Ekberg híres Trevi-kútbeli jelenete több popkulturális alkotásban köszön vissza. Az alkotók közül ma már csak a film óta folyamatosan Rómában élő, ma 80 éves Anita Ekberg él.

Kerstin Anita Marianne Ekberg Malmőben született 1931. szeptember 29-én és nőtt fel. Népes családja nem dúskált az anyagi javakban. Nyolc testvére közül ő volt a hatodik és a legidősebb lány. Anita előnyös külső adottságait kamatoztatva próbált kitörni a szegénységből: tizenéves korában már divatmodellként dolgozott. 1950-ben részt vett a Miss Malmö szépségversenyen, majd a Miss Svédország versenyen is, amit megnyert. Ezután benevezett a Miss Universe versenyre, az Egyesült Államokban. Nem győzött, de mégis nyert: bár egy szót sem beszélt angolul, döntős lett és a Universal Studios-tól filmszerződést kapott. .Először az excentrikus milliárdos, Howard Hughes vette pártfogásába, aki azt ajánlotta neki, változtassa meg orrát, fogait és fura nevét. Ekberg az utolsó kérésre nemet mondott, érvelése szerint vagy híres lesz, és akkor az emberek megtanulják nevének kiejtését, vagy nem lesz az, akkor pedig az egész nem számít.

1953-tól a Universal stúdióhoz kerüve, dráma, beszéd, lovagló, vívó és táncórákat kellett volna vennie. Ekberg a tanulást, a stúdió pedig egy idő után őt nem vette komolyan.

Az 1950-es évek közepén, a több filmstúdió is ajánlott munkát számára. Mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége méltán elfeledett, azt se sokan tudják, hogy az 1955-ös Véres sikátor egy mellékszerepéért (érdekes módon kínai nőt alakított) Golden Globe-díjat kapott.

Ugyanebben az évben forgatta a Művészpánik (1955.) című musicalt , majd a Zarak (1956.), , a Háború és béke és a Hollywood or Bust (1956.) következett.

A filmtörténet legendás színészeit ma is körbelengi valamiféle áhitat. És hiába járt el felettük az idő, ma is sármosnak tűnnek. Van bennük valamilyen - kissé megfoghatatlan - erő, hit és persze tehetség. Igaz bálványok - voltak - ők. És közéjük tartozott a ma három éve elhunyt Paul Newman is. Igen jóképű férfi volt, s áthatóan búzavirágkék szeme (ez a legendás szemszín - hogy-hogy nem - már korai, fekete-fehér filmjein is felismerhető) hamarosan afféle védjegyévé vagy márkajelévé vált. Színészként, emberként nem lehetett nem szeretni.

1925. január 26-án született az ohiói Clevelandben. Apja félig, anyja teljesen magyar volt. 18 évesen, a második világháború idején pilóta szeretett volna lenni, de színvaksága miatt elutasították. ezért rádiósként fogta az éter jeleit a Csendes-óceánt átszelő torpedóbombázókon. A háború után az eredetileg tanári pályára készülő Paul befejezte a Yale egyetemen az angol-közgazdász szakot. Egy évvel később New Yorkba költözött, Ekkor került be a kor legkiválóbb New York-i színiiskolájába, Lee Strasberg Actor's Studiójába, ahol kitanulta a színészmesterséget, és ahol mindenki számára egyértelmű volt, hogy Newman hatalmas érzelmi skálával, visszafogott játékstílussal még sokra viszi.

Karrierjét színpadi színészként kezdte a Broadway deszkáin. Első jelentős szerepei a Picnic, a The Desperate Hours és Az ifjúság édes madara voltak. utóbbinak a későbbi filmváltozatában (1962.) is ő alakította a főszerepet.