A Frederico Fellini által rendezett Az édes élet  (1960.) az egész világon kultuszfilmnek számít, Anita Ekberg híres Trevi-kútbeli jelenete több popkulturális alkotásban köszön vissza. Az alkotók közül ma már csak a film óta folyamatosan Rómában élő, ma 80 éves Anita Ekberg él.

Kerstin Anita Marianne Ekberg  Malmőben született 1931. szeptember 29-én és nőtt fel. Népes családja nem dúskált az anyagi javakban.  Nyolc testvére közül ő volt a hatodik és a legidősebb lány. Anita előnyös külső adottságait kamatoztatva próbált kitörni a szegénységből: tizenéves korában már divatmodellként dolgozott. 1950-ben részt vett a Miss Malmö szépségversenyen, majd a Miss Svédország versenyen is, amit megnyert. Ezután benevezett a Miss Universe versenyre, az Egyesült Államokban. Nem győzött, de mégis nyert: bár egy szót sem beszélt angolul, döntős lett és a Universal Studios-tól filmszerződést kapott. .Először az excentrikus milliárdos, Howard Hughes vette pártfogásába, aki azt ajánlotta neki, változtassa meg orrát, fogait és fura nevét. Ekberg az utolsó kérésre nemet mondott, érvelése szerint vagy híres lesz, és akkor az emberek megtanulják nevének kiejtését, vagy nem lesz az, akkor pedig az egész nem számít.

1953-tól a Universal stúdióhoz kerüve,  dráma, beszéd, lovagló, vívó és táncórákat kellett volna vennie. Ekberg a tanulást, a stúdió pedig egy idő után őt nem vette komolyan.

Az 1950-es évek közepén, a több filmstúdió is ajánlott munkát számára. Mintegy húsz filmet forgatott, ezek többsége méltán elfeledett, azt se sokan tudják, hogy az 1955-ös  Véres sikátor egy mellékszerepéért (érdekes módon kínai nőt alakított) Golden Globe-díjat kapott.

Ugyanebben az évben forgatta a  Művészpánik (1955.) című musicalt , majd a  Zarak (1956.),   ,  a Háború és béke  és a Hollywood or Bust (1956.) következett. 

 

A "jéghegynek" becézett, skandináv külsejű, de olaszos temperamentumú szőkeség komolyabb szerepekre, színészi elismertségre vágyott. A lehetőséget 1960-ban Federico Fellinitől kapta meg, aki vele játszatta el Az édes élet Rómába látogató amerikai filmsztárját. Ekberg nevét, de főként testét mindenki abból a híres jelenetből ismeri, amikor káprázatos fekete ruhájában éjszaka megmártózik a Trevi-kút hűs vizében. Anita egyszer azt mondta, hogy: "Én voltam az, aki Fellinit híressé tette és nem fordítva".

A film az 1960-as Cannes-i Filmfesztiválon elnyerte a fesztivál fődíját az Arany Pálmát.

A következő évben forgatta A mongolok című kalandfilmet, 1962-ben pedig a Boccaccio'70 című filmet.

    

 A Két pár texasi  (1963.) című filmben olyan hírességekkel szerepelt, mint Frank Sinatra, Ursula Andress, Charles Bronson,

 

Szerepelt a   Way... Way Out  (1966.) című sci-fiben, valamint   A nő hétszer (1967.) című vígjátékban.

  

1991-ben a Max gróf  című vígjáték egyik főszerepét játszotta.

 

Az 1950-es évek óta nem él Svédországban, de ritkán meglátogatja az országot, jelenleg Olaszországban él. 2005-ben egy népszerű rádiós műsorban, a SOMMAR-ban, elmondta, hogy soha nem költözik vissza Svédországba, majd csak akkor ha eltemetik. Azt is elmondta, hogy a svéd emberek és a média nem értékelik őt eléggé.

 

Ekberg a filmvásznon mindig önmagát adta, már csak azért is, mert akkoriban még nem alkalmazták a szilikon-betéteket a plasztikai sebészek. Sztárrá csinos arca és júnói termete tette, a magazinokban megjelent képeit sok férfi tűzte ki szobája falára, a híres humorista Bob Hope pedig azt mondta: szüleinek kellett volna adni az építészeti Nobel-díjat. 

 

Anita Ekberg a közeljövőben a tévében:


A mongolok - DUNA TV, 2011-10-01 19:05