Charles Bronson neve egyet jelent a Vadnyugattal. Mindenki emlékszik felejthetetlen alakításaira, a távolba meredő tekintetre, a napbarnított vonásokra, szikár termetére. Főleg western hősöket és kemény legényeket alakított. Ma lenne 90 éves.
Charles Dennis Buchinsky néven 1921. november 3-án jött a világra az Egyesült Államok Pennsylvania államában, litván bevándorlók 11. gyermekeként (összesen 15-en voltak testvérek). Igen sanyarú körülmények között tengették életüket. A középiskolát be sem tudta fejezni, mert a család megélhetése érdekében édesapja mellett kellett dolgoznia szénbányászként. Később is kemény fizikai munkával kereste kenyerét. A II. világháborúban katonai szolgálatra jelentkezett, a légierő lövészeként szolgált.
Miután hazatért, bokszolóként, rakodómunkásként és kazánfűtőként dolgozott, majd egy philadelphiai színházi társulathoz szegődött, hogy díszlettervezői ambícióit kiteljesítse. Néhány kisebb szerepet követően pedig színészként kereste a boldogulást.
Az '50-es években vágott neki Hollywoodnak, ahol kezdetben csak kisebb epizódszerepeket bíztak rá. Közben azonban rátalált a művésznevére, melyet a Paramount Pictures filmstúdió egyik bejáratáról, a Bronson Gate-ről kölcsönzött. Az 1954-es Drum Beat című filmben már Charles Bronson néven bukkan fel a stáblistán.
Mozikarrierjét 1952-ben együtt kezdte a később szintén westernszínészként ismertté vált Lee Marvinnal a Most a flottánál vagy! című filmben. Ezt követően hol indiánként (Az apacs harcos - 1954.), hol szláv bevándorlóként, hol szökött fegyencként tűnt fel, rendszerint kiismerhetetlen és kezelhetetlen vagányok szerepében, A fordulópont 1954-ben jött el Bronson életében, amikor felfigyelt rá Tóth Endre, magyar rendező. A Géppuskás Kelly (1958.) című film meghozta az ismertséget is, és a hatvanas években szinte futószalagon szállította a hatalmas bevételt és sikereket fialó mozikat.
A '60-as években vált igazi sztárrá többek között az 1960-ban készült A hét mesterlövész című alkotással.
Később csaknem száz filmben szerepelt, köztük olyan híres alkotásokban mint A halál 50 órája (1965.),
vagy épp A piszkos tizenkettő (1967.)
Ám nem kábította el az álomgyár, és felismerte, hogy Európában nagyobb lehetőségek rejlenek a spagetti-western műfajában. 1968-ban átköltözött Európába, és az öreg kontinens ezt meghálálta. Együtt játszott Alain Delonnal (Ég veled barátom - 1968.), és Sergio Leone híres film-eposza, a Volt egyszer egy Vadnyugat (1968.) olyan magasságokba emelte Bronsont, amikről a legnagyobbak is csak álmodnak. A hatalmas közönségsiker és a parádés szereposztások a legrajongottabb sztárok közé emelték.
"A színészet a legkönnyebb dolog a világon, amivel valaha is foglalkoztam. Valószínűleg ezért is kötöttem ki végül emellett"- mondta. Bölcsen felismerte, hogy mely karakterek illenek az egyéniségéhez, és nem is küzdött ez ellen. "Nem úgy nézek ki, mint azok a fickók, akik egy kandalló párkányára támaszkodva koktélt szürcsölgetnek. Az én kezembe inkább a söröskorsó illik" - nyilatkozta.
Az 1970-es évek kasszasikereiben általában gonosztevőket játszott. Mestergyilkos (1972.) , Chato földje (1972.)
A Szöktetés (1975.) című filmjének az Egyesült Államokban kb. 16 millió dollár bevétele volt. A történet egy valóságos szöktetésen alapul, ami egy mexikói börtönből történt 1971-ben, amikor Joel David Kaplant megszöktették.
Már ünnepelt sztárként tért vissza az Egyesült Államokba, és a még mindig vonzó, ötvenes éveiben járó színésznek eszébe sem jutott a visszavonuláson gondolkodni.
A filmesek 1974-től Bosszúvágy-sorozatot indítottak, melynek középpontjába - egy New Yorki tervezőmérnök szerepében - őt állították, kinek családja bűnözők áldozatává lett, ezért kíméletlen magán-hajtóvadászatot indított a bűn, mint össztársadalmi jelenség ellen. Egyik legismertebb filmje lett a Bosszúvágy (1974.), amelyben az önbíráskodó Paul Kerseyt alakította.
A sorozat ígéretesen indult, a további négy rész (Bosszúvágy 2. (1982.), Bosszúvágy 3. - A terror utcája (1985.), Bosszúvágy 4. - Véres leszámolás (1987.) és a Bosszúvágy 5. - Bosszú a kedvesemért (1994.), már kevésbé volt sikeresnek nevezhető.
A többrészes filmet sokan bírálták erőszakossága miatt, Bronson azonban egy 1987-es nyilatkozatában megvédte a produkciót. Szerinte a Bosszúvágy megelégedést nyújtott azoknak, aki áldozatokká váltak, és ennek ellenére hiába keresték a hatóságok segítségét.
Egyik utolsó alakításával, az Indián vér (1991.) című film apa-figurájával bebizonyította, hogy árnyalt jellemábrázolásra is képes.
Utolsó főszerepét A zsaru családja című háromrészes tv-filmben alakította.
Díjakban ugyan nem bővelkedett, de 1972-ben megkapta a legnépszerűbb férfiszínész Golden Globe-díját Sean Conneryvel karöltve. (Ez a kategória azóta megszűnt.)
Első feleségével, Harriet Tendlerrel 1949-ben házasodtak össze, és 18 évig éltek együtt. Tandlernek és Bronsonnak két gyermeke született, akikről 1967-ben bekövetkezett válásuk után is példamutatóan gondoskodott. Jill Irelanddel 1968-ban házasodtak össze, több mint tucatnyi filmben játszottak együtt, és az asszony 1990-ben bekövetkezett haláláig szenvedélyes szerelemben éltek. Jillt azonban megtámadta a halálos kór, rákban hunyt el. Bronson végig mellette volt a betegség alatt, és ettől kezdve aktívan támogatta a rák gyógyításáért végzett kutatásokat.
1998 karácsonyán pedig, hatalmas megdöbbenést keltve, nőül vette Kim Weeks kisasszonyt, aki 41 évvel fiatalabb nála. Három házasságából összesen hat gyereke született, és van egy örökbefogadott csemetéje is. Talán saját gyermekkorából okulva, a korosodó színész rengeteg figyelmet és szeretetet adott hozzátartozóinak. Gyermekeit szigorúan, de igazságosan és szeretetettel nevelte. Féltő gonddal tanította őket lovagolni, úszni és síelni. Maga is szerette ezeket a sportokat, a lovak iránti szeretete legendás volt. Több mint 40 éves pályafutása során csaknem 100 filmben szerepelt.
A 90-es évek végén Alzheimer-kórban betegedett meg. 2001-ben diagnosztizálták. Állapota rohamosan romlott, majd 2003. augusztusának elején szervi elégtelenséget regisztráltak orvosai. A betegsége előrehaladtával már arra sem emlékezett, hogy egykoron mekkora tisztelet és rajongás vette körül. 81 éves korában, 2003. augusztus 30-án halt meg, a Los Angeles-i Cedars-Sinai kórházban, tüdőgyulladás következtében.
Charles Bronson a közeljövőben a tévében:
X-15 - MGM, 2011-11-03 20:00, MGM, 2011-11-04 12:10
Valaki az ajtó mögött - Hálózat TV, 2011-11-03 21:00
- Főnix, 2011-11-03 21:00
Mestergyilkos - MGM, 2011-11-03 22:00, 2011-11-04 04:15
A piszkos tizenkettő - Cartoon Network/TCM, 2011-11-05 03:30
A halál 50 órája - RtlKlub, 2011-11-05 15:25
Utolsó kommentek