Mi van ma?

A ma 75 éves Robert Redford oroszlán-szülött módján híres a kitartásáról és az önzetlenségéről. Nehezen ismer magára az Ilyenek voltunk idejéből ráragasztott "Amerika legszebb férfija, a nők bálványa" - képben. Ma már talán nincs akkora hatással a fiatalokra, ám a hatvanashetvenes évek első számú szexszimbóluma volt. Botrányoktól mentes magánélete helyett a kisugárzása és a minőségi választásai révén vált a hollywoodi filmipar egyre meghatározóbb egyéniségévé. Mondhatni: intézménnyé nőtte ki magát a független filmesek támogatójaként, mint a Sundance Filmintézet és fesztivál alapítója.

Charles Robert Redford - baráti körében egyszerűen csak "Bob" - Santa Monicában, 1936. augusztus 18-án született. Egy középosztálybeli, kétgyermekes, skót emigráns családban nőtt fel Kaliforniában. Apja eleinte tejesemberként, majd könyvelőként dolgozott a Standard Oilnál. Édesanyja, Martha Hart a családnak szentelte életét. Volt idő, amikor mindössze egy hajszálon múlott Robert élete, de végül sikerült legyőznie a gyermekparalízist. "Tízéves voltam, amikor egy bénulás után diagnosztizálták a betegséget. Mit ne mondjak, teljesen lesokkolt a hír. Édesanyám tartotta bennem a lelket, mindennap odaült az ágyamhoz, és mindent megtett azért, hogy újra mozogni tudjak. Egy hónap múlva már ismét lábra tudtam állni, majd nem sokkal később teljesen rendbe jöttem - emlékszik vissza Redford.

Édesanyja 1955-ben meghalt, és ő ennek hatására inni kezdett. Bob sosem volt éppen jó tanuló. Dísztárcsalopásai révén inkább a zűrös gyerekek közé tartozott, viszont nagyon jó sportolóként tartották számon. Baseballtehetségének köszönhetően ösztöndíjat nyert a Colorado Egyetemre, ahonnan időleges alkoholizmusa miatt korán kihullott. Miután egyre kiábrándultabb lett az akkori kommersz amerikai életstílustól, hogy életébe színt vigyen, először Amerikát, majd Európát vette a nyakába. Végig egyedül, alkalmi munkákat vállalva járt városról városra. Húszévesen Párizsban, majd Firenzében tanult festészetet, de mivel nem ért el jelentősebb sikereket, hazatért New Yorkba, ahol az Amerikai Színművészeti Akadémia hallgatója lett.

A Broadwayn először a Sunday in New York című darabban láthatta a közönség, majd következett a Mezítláb a parkban, melynek későbbi filmváltozatában (1967.) Jane Fonda volt a partnere. A film hatalmas kritikai és közönségsikert könyvelt el.

Minden idők egyik legikonikusabb, külsejében is legkarakteresebb rendezője Alfred Hitchcock. Neki köszönhetően ismerte meg a filmes világ és a nézőközönség is a feszült izgalmat, a rettegést. Nem pusztán filmjeiről, nem mindennapi személyiségéről, különcségéről is ismert volt.

112 éve Londonban született 1899. augusztus 13-án egy londoni zöldségkereskedő harmadik gyermekeként. Jezsuita nevelőintézetbe járt iskolába. Műszaki rajzolóként kezdte, majd 1920-tól angol némafilmek inzertjeit (feliratait) rajzolta, később fordította és írta is. Hamarosan rendezőasszisztens lett. 1922-ben elkezdte forgatni első filmjét a Tizenhármas szám címen, de sohasem fejezte be. Ezt követõen egy másik rendezõ helyett fejezte be az Always tell your wife című munkát, amit az első filmjének tekinthetünk.

Izland filmarchívuma a napokban találta meg a The White Shadow című filmjének hat tekercséből az első hármat. A némafilm korszakából - 1923-ból - származó alkotás vélhetően a legrégebbi fennmaradt Hitchcock-mű. A film "vad hangulatú melodráma", két nővérről szól, egyikük angyali teremtés, a másik viszont lelketlen. Vélemények szerint az alkotásból nincs több kópia.

A Nő a nőhöz (1923.) című forgatáson ismerkedett meg Alma Reville-lel, akit 1926. december 2-án feleségül vett. 1928-ban megszületett egyetlen gyermekük, Patrícia.

1925-ben fejezte be első önállóan jegyzett filmjét, az Olaszországban forgatott Gyönyörök kertjét.

Első némafilm-remekműve A titokzatos lakó (1927.), melyben későbbi thrillerjeinek legtöbb jellegzetessége fellelhető. Bevezette a storyboardot, amit az összes többi filmjében is alkalmazott. A filmben üvegpadlót használt, így az alsó lakásból filmezhette a színész lépéseit.

Nicole Kidman Hollywood egyik legkedveltebb színésznője, a legkeresettebb sztárok egyike, akiről elmondható, hogy már óvodás korában elkezdett azzal foglalkozni, ami mai napig életének legfőbb mozgatórugója, a színészettel. A kis Nicole rendkívüli céltudatossága szintén hamar megmutatkozott. Amikor meggyőződéses feminista édesanyja politikai okokra hivatkozva nem vett neki Barbie-babát, Nicole lopott egyet magának, amely azóta is megvan. Jellegzetessége gyönyörű vörös haja és zöld szeme, mely sok rajongóját megbabonázza.

Nicole Mary Kidman 44 évvel ezelőtt, 1967. június 20-án született a Hawaii-szigeteken, Honoluluban. Apja Anthony Kidman, pszichológus, anyja Janelle Kidman, főnővér. Ausztráliában nevelkedett. Négyéves volt, amikor az első szerepét eljátszotta egy bárányka képében, s valóságos sikert aratott már akkor is. Tízéves korától drámatagozatos iskolába járt, így ekkor több kisebb, később a Philiph Street Theatre-ben már jóval komolyabb szerepeket kapott. Céltudatosan és egyenesen haladt afelé a cél felé, melyet mindig is megálmodott magának.

Első jelentősebb szerepei között volt az 1983-ban készült BMX banditák című film, melyet hazánkban is nagy sikerrel mutattak be.

Az egyik legnépszerűbb és befutott musical előadóművész Magyarországon, producer, zenész, zenei szerkesztő, kiadó, Bereczki Zoltán 35 éve, 1976. május 2-án született Budapesten. Anyja Temesvári Nóra, apja Bereczki Károly. Egy nővére van, Bereczki Dóra. Öt éves korától 1986-ig versenyszerűen úszott a Vasas SC-ben, majd ezután 4 évig kajakozott az MTK-VM-ben. A Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolában érettségizett. Ebben az időben működött első zenekara, a Styx. Két évig dobolt, hegedült, és két évig énekelt a Magyar Rádió Gyermekkórusában.

A középiskolás korában került Toldy Mária énektanárhoz, aki felismerve tehetségét, az első meghallgatás után felvette.

2001-ben végzett a Színház és Filmművészeti Főiskola operett-musical tanszakán.

Ugyanebben az évben megjelent első szólólemeze Száz év címmel.

Francis Ford Coppola A Keresztapa trilógia és az Apokalipszis most című filmjeivel már életében legendává vált.

A többszörös Oscar-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, producer 72 évvel ezelőtt, 1939. április 7-én Detroitban született, de New York-ban nőtt fel. Kiskorában gyermekbénulása hosszabb ideig ágyhoz kötötte, az olvasás és a tévé maradt egyetlen szórakozása. Tízévesen forgatta apja kamerájával első "filmjét". Édesapja zeneszerző, aki A Keresztapa első részében zongoristát alakított, de a filmzene komponálásában is részt vett. Édesanyja színésznő volt. Ilyen családi háttérrel nem meglepő, hogy Coppola dráma tagozaton szerzett diplomát és a filmezés felé orientálódott.

Diplomamunkáját a filmgyártás témaköréből írta. Ezután néhány év gyakornokoskodás következett. Első önálló filmjét 1963-ban készítette Dementia 13 címmel . A horror-thriller határán egyensúlyozó film nem aratott komolyabb sikert, a fiatal Coppola ekkor még inkább forgatókönyvíróként és producerként jeleskedett.

Hat év múlva a mai napig egyik legjobb barátjával és kollégájával, George Lucasszal egy független filmgyártó céget alapított Los Angelesben. Együttműködésükből sok film és elismerés született. Emellett közös erővel igyekeztek támogatni a fiatal tehetségeket is.

1969-ben készült Az esőemberek , egy év múlva A tábornok című film , melynek forgatókönyvéért Coppola 1971-ben Oscar-díjat kapott. Innentől a folytatás filmtörténet: Coppolának véletlenül a kezébe akadt Mario Puzo regénye a Corleone családról, megnyerte a főszerepekre Marlon Brandot és Al Pacinót és 1972-ben leforgatta minden idők leghíresebb maffiafilmjét, a legendás A Keresztapa trilógia első részét. A filmet, amiből máig idéznek, amelyben egyesek szerint benne van a válasz a világ összes kérdésére, és amelyet annyian próbáltak utánozni azóta is.

Joseph Barbera amerikai rajzfilmkészítő, producer ma száz éve, 1911. március 24-én született New Yorkban.

Az olasz származású fiatalember sok mindennel próbálkozott. Pályáját egy szabó kifutófiújaként kezdte. Ezt követően egy magazinnál próbált rajzművészként elhelyezkedni, majd 1932-ben, a gazdasági válság mélypontján rajzfilmesnek állt. Csatlakozott a Van Beuren Studióhoz, ahol rajzfilmesként és forgatókönyvíróként tevékenykedett.

Legalul kezdte, de 1937-ben már a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiónál volt rajzoló. Íróasztalával szemben dolgozott egy egykori mérnök, William Hanna, akivel gyorsan barátságot kötöttek. Barbera inkább a rajzban és a gegek kitalálásában jeleskedett, Hanna erőssége a történet felépítése, a poénok időzítése volt.

A hamarosan elválaszthatatlan duó 1939-ben rendezte első macska-egér filmjét, a Tom és Jerry első részét, a Puss Gets the Bootot, amelyet a stúdió kezdeti ellenállását leküzdve sorozattá fejlesztettek. Hanna és Barbera az elkövetkező 17 évben csakis Tom és Jerry kalandjain dolgozott. A ravasz egér és a lusta macska majd kétszáz epizódon át kergetőzött egymással, a második világháború idején természetesen ők is bevonultak a hadseregbe. A sorozat 14 Oscar-jelölést kapott és ebből hetet el is nyert, ami ebben a műfajban világrekordnak számít.

A népszerű amerikai filmszínész, Kurt Russell 1951. március 17-én, 60 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot az amerikai Springfieldben.

Szülei Louise Julia táncosnő és Bing Russell színész. Russell a 60-as évek közepén végzett a Thousand Oaks középiskolában Kaliforniában. Karrierjét a fiatalon, a 60-as évek elején kezdte. Számos televíziós sorozat alkalmi szereplője volt, majd a Disney stúdiónál dolgozott (tíz éves szerződést kötött a Walt Disney társasággal) többek között a The Barefoot Executive és az Utánam, fiúk! című családi filmekben. Meghallgatáson volt a Csillagok háborúja Han Solo szerepére, amit Harrison Ford kapott meg végül.

A 70-es évek közepén felhagyott a filmezéssel, hogy régi álmát megvalósítva profi baseballjátékosként keresse kenyerét. A sors azonban másként akarta, egy vállsérülés nyomán fel kellett adnia sportkarrierjét, pedig a texasi liga vezető ütőjátékosa volt.

1979-ben az Elvis című filmmel tért vissza. Főszerepéért Emmy-díjra jelölték. Bár a filmben nem ő énekelte fel a dalokat - Ronnie McDowell country énekes énekelt -, az 1994-ben készült Forrest Gump című filmben ő kölcsönözte Elvis Presley hangját. Ekkor először, a következő évtizedben több alkalommal dolgozott John Carpenterrel.

Elvis Presley többször is Russell pályájának része volt. Azon kívül, hogy gyerekszínészként feltűnt A világkiállításon történt című Elvis-musicalben, az Carpenter rendezte Elvis c. filmben, majd 1994-ben a Forrest Gump című filmben ő volt Elvis Presley hangja, majd 2001-ben a Milliókért a pokolba című filmben egy ál-Elvist alakít, aki egy las vegasi kaszinórablásban vesz részt.

A 91 éve született Aristotelis "Telly" Savalas amerikai színészt, énekest a nyalókás detektív, Kojak figurájával azonosítják.

Görög emigránsok gyermekeként 1922. január 21-én született az USA-ban Aristotle Savalas néven. Édesapja étteremtulajdonos, édesanyja pedig művész. Amikor a Sewanhaka gimnáziumba belépett, csak görögül tudott beszélni, de 1940-ben amikor érettségizett, már angolul is tudott kommunikálni. Az érettségi után beállt vizimentőnek, de miután egy embert nem tudott megmenteni, kilépett. A II. világháborúban teljesített szolgálata után a Columbia Egyetemen angolt, rádiózást és pszichológiát tanult. 1948-ban diplomázott, majd újságíróként helyezkedett el az ABC Newsnál, ahol hírszerkesztőként dolgozott.

Színészi karrierje harmincas évei közepén kezdődött - először a televízióban bukkant fel: tévés műsorokban és sorozatokban szerepelt. Itt fedezte fel Burt Lancaster. Idővel a vásznon is megjelent. Első szerepei között volt a Cape Fear (A rettegés foka 1962.) eredeti verziója Gregory Peck főszereplésével, és Az alcatrazi madárember (1962.), amiért Savalast 1963-ban a legjobb mellékszereplő kategóriájában Oscarra jelölték.

Imázsában a 70-es években radikális változtatást hajtott végre, fejét kopaszra borotválta, és elvállalta minden idők egyik legsikeresebb és legnézettebb televíziós krimisorozatának, az 1973-78-ig futó Kojaknek a címszerepét, amiért Emmy-díjat (1974.) és két Golden Globe-díjat is (1975., 1976.) elnyert.

A Kojak c. filmsorozat főcíme (1973.) A Kojak c. filmsorozat főcíme (1977.)