Lukács Pál , vagy ahogy a világ ismeri, Paul Lukas 40 éve, 1971. augusztus 16-án halt meg Tangierben (Marokkó).
1891. május 26-án Budapesten született, kereskedelmi pályára készült, de az első világháború kitörése után besorozták, a fronton megsebesült. Leszerelése után beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. 6 hónap elteltével szerződést ajánlanak neki a Kassai Színházban, ahová leszerződik. A szerződése miatt megszakítja színművészeti tanulmányait, amelyet aztán sohasem fejez be. 1918. szeptember 14-én bemutatkozik a Vígszínházban, a Pillangókisasszony Pinkerton-szerepében. A meggyőző játékot szerződés követi, és 1919-ben a Vígszínház tagja lesz.
Még kassai színész korában lehetőséghez jut, és filmezni kezd. Az 1920-as évek elején a színpadi munkát tekinti elsődlegesnek, a filmezést másodlagos tevékenységének. Játszik Max Reinhardtnál Berlinben, majd egy évadon keresztül. Magas alakja, érdekes profilja, őszes haja népszerű volt és jól ismert. A férfiak irigyelték, vele álmodtak az asszonyok. Holott az elegáns Lukács Pál nem akart vágyak lovagja lenni. Komoly, higgadt, szerepeinek élő ember volt.
1927-ben Adolf Zukor hívására Amerikába ment, s a Paramount Filmgyár próbafelvételt csinált vele. A próbafelvétel várakozáson felül sikerült, arca nagyszerűen megfelelt arra a szerepre, amelyet a világhírű filmcsillag, Pola Negri filmjében kellett játszani. Sőt magának Pola Negrinek is tetszett a próbafelvétel, ami igen nagy szó, mert a a színésznő, csak azzal játszott együtt, akivel akart. A filmgyár egy film erejéig leszerződteti, amelyet aztán újabb és újabb követett. Az itthon sztárnak számító Lukács, illetve most már Lukas nehezen szokta meg, hogy válogatásokra és próbafelvételekre kell járnia.
Első filmjét követően még két Pola Negri-filmben játszott, aztán nem sokkal később leforgatta a magyar Bánky Vilmával és a kor férfi sztárjával, Ronald Colmannel az "Összeesküvők" című némafilmet, amely kapcsán egy csapásra az érdeklődés fókuszába kerül. Később is forgat a magyar világsztárral, Bánky Vilmával, együtt játsszák például a "Moszkvai lány"-t 1928-ban, és itt már mint Paul Lukas szerepel a címlapon. Hatévi amerikai tartózkodását követően 1933-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot.
Játszott fekete-fehér filmdrámában (Mindenki nője - 1930.), Az élnivágyó asszony (1936.),
romantikus alkotásokban (Fiatal asszonyok - 1933.).
A 30-as évek második felében Angliában is forgatott romantikus vígjátékot (Vacsora a Ritzben - 1937.) és Hitchcock-krimit (Londoni randevú - 1938.).
A filmipart alapjaiban megváltoztató hangosfilm sorsszerűen mindent megkérdőjelezve erősen próbára tette színészi képességeit. A korábbi gesztusokra, erőteljes mimikára, erős festésekre építő, némiképp harsánynak számító színészi játékot egy sokkalta intimebb, bensőségesebb, természetes gesztusokkal és beszédmodorral párosuló színészi munka váltotta fel. Egészen kivételes tehetségek képesek rövid idő alatt átállni erre az "új stílusra", sokan el is "véreztek" a váltás során, mert hangjukkal már nem megfelelőek filmre. Lukács életében is egy nehéz és kritikus időszak volt ez a váltás. Fél év megfeszített nyelvtanulás után a Paramount stúdió olyan elégedett volt a próbafelvétellel, hogy ötéves megállapodást írtak vele alá - immár beszélő színészként.
Legnagyobb sikerét az Őrség a Rajnán című fekete-fehér filmben aratta, amelyben partnere Bette Davis volt. Az antifasiszta háborús drámában nyújtott alakításáért 1943-ban megkapta a legjobb színésznek járó Oscar-díjat, a Golden Globe-díjat, a New York-i filmkritikusok kitüntetését, s csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán.
1944-ben Errol Flyn partnere volt a Bizonytalan dicsőség című filmben.
1950-ben ismét együtt játszott Errol Flynnel a Kim című kalandfilmben . 1951-ben Verne Nemo kapitány című kalandregényének megfilmesített változatában (20000 Leagues Under the Sea) is főszerepet kapott a fiatal Kirk Douglas és James Mason oldalán.
Egyik főszereplő Elvis Presley zenés vígjátékban (Acapulco-i kaland - 1963. ).
Már 1948-ban s később is számos amerikai tv-filmsorozat epizódjaiban feltűnik különböző szerepben (FBI, Hotel Paradis), Utoljára 1970-ben lépett kamera elé egy tévéfilmben.
Magánéletében a nők mindig fontos szerepet játszottak. Egész fiatalon (1916) házasodott először, de rövid életű házasságát követően 1927-től Benes Gizellával élt annak 1962-ben bekövetkezett haláláig. A gyászév letelte után házasságot kötött az amerikai Annette M. Driesensszel (1963. november. 7.). Harmadik feleségéhez fűződő meghitt viszonya egyben végzete is. Az asszony egy forró marokkói nyaralás során váratlanul életét vesztette. Lukács Pál az átélt élmény következtében nagyon rossz állapotba kerül. Nem alszik éjszaka, és a 84 éves ember nem tudja feldolgozni felesége elvesztését, hajnalban szívroham végez vele.
Egyetlen magyar Oscar-díjas színészünknek szenvedélye volt, hogy minden kóbor kutyát hazavitt. Gyakran 15-20 eb is kapott kosztot, kvártélyt a Lukács-kennelek egyikében-másikában. Feleségével az egyik örök konfliktusforrása volt, hogy kéthetente egy-egy csapzott, elhagyott és csontig lesoványodott kutyával érkezett haza. Idővel magánrepülőgépet vásárolt, és másik szenvedélyévé a repülés vált. Hol maga vezette a gépét, hol pilótájával szállt fel, de imádta az utazást, a helyváltoztatást.
Utolsó kommentek