Negyven éve halt meg a magyar rajzfilm „atyja”,  Macskássy Gyula

A magyar reklámfilm- és animáció megteremtője 1912. február 4-én a budai Toldy Ferenc utca 50. szám alatt Macskássy János üzletvezető és  Manicza Margit varrónő negyedik fiaként született. Összesen hatan voltak testvérek (öt fiú, egy lány), kétévenként születtek. Már iskolás korában kitűnt humorával és rajzkészségével.

A Toldy Reálban érettségizett. Diákkorában mandolinon játszott, ő is tagja volt a családi zenekarnak, amely pl. karácsonykor a többi Macskássynak műsort adott. Azonkívül úszott, korcsolyázott, a futball viszont nem érdekelte. Jól tanult, és persze  rajzolt. Filmes ambíciói korán megnyilvánultak, ám a húszas években ennek megvalósítására még egyáltalán nem volt reális lehetőség. 1930-ban érettségizett, és annak ellenére, hogy rajzkészsége nyilvánvaló volt, elhelyezkedni csak az  Angol utcai Diana Sósborszesz és Csokoládégyárba tudott. Mint kezdő reklámgrafikus csomagolásterveket készített, amely rajzokat aztán rotaprint technikával nyomtattak ki.

Rajzkészségét Bortnyik Sándornál fejlesztette tovább, majd Berény Róbert volt a mestere. A Bortnyik-Berény iskolában nagy tehetségek találkoztak, és életre szóló szövetségek köttettek. 1930-tól Szénásy Györggyel, Kassowitz Félixszel és Halász Jánossal (John Halas) animációs reklámfilmeket is forgatott. Ez utóbbival a  Bajza utcában hamarosan létrehozták a „Coloriton színes reklám trükkfilmek” név alatti egy kis céget. Mintegy 30-40 reklámot készítettek együtt, mintegy 4-5 évig dolgoztak itt.

Két művész nagy egymásra találása, amikor Ilosvay Gusztáv először veszi kezébe a gitárját, hogy elpengesse rajta az első reklámfilmek egyikének -  Szerencsés flottás  - alapmotívumát.


A filmkészítés mellett megszállottan festette továbbra is a plakátjait. Az 1936. márciusi Reklámélet című szaklap Reklám ABC rovata elismerően szól egy rajzos hirdetéséről: ”Macskássy ia villamosokba varázsolt derűs, duplaméretű színfoltot Diana-Rum-korty plakátjaival."

1945-1949 között a MAFIRT valamint a Magyar Híradó- és Dokumentum Filmgyár részére dolgozott.  Miután 1950-ben megindult a rajzfilmgyártás, az elsők között készített nagy sikerű filmeket a Pannónia Filmstúdió rendezőjeként alkotótársával, Várnai Györggyel. Nevéhez fűződik az  első színes rajzfilm, az 1950-ben készült A kiskakas gyémánt félkrajcárja volt.

Kezdetben stílusára az amerikai rajzfilm (W. Disney) hatott, de hamar kialakította a magyar népi motívumokra épülő képi nyelvét. 1956-ban készítette el A két bors ökröcske című rajzfilmjét, amely az 1945 utáni magyar rajzfilmgyártás egyik legkiemelkedőbb alkotása.

Művészete volt a híd a tegnap és a holnap között. Macskássy anno, alkalmazott grafikusként kitűnő, keresett alkotó volt. Külföldről is kapott megbízásokat. Nem csak rajzos reklámokat, plakátokat készített megrendelőinek, hanem báb-papírkivágásos kombinált technikájú és tárgyanimációs munkákat is, meglepően magas színvonalon. Gasparcolor nyersanyagot használt a német avantgárd művészekhez hasonlóan. Igen tájékozott volt, nagy filmes műveltséggel és üzleti adottságokkal. Hamar felismerte, hogy a jó reklámfilmek a hangulatukkal hatnak, s ez erősen függ a színektől. De a siker pszichológiáját sem hagyta figyelmen kívül. A reklámkészítés a későbbiekben is jó hatással volt az animációs alkotókra. Kikapcsolódást, felfrissülést találtak benne. Bizonyára ezzel is magyarázható a hatvanas évek magyar animációjának megújulása, irányváltoztatása.

Rajzfilmjeinek nagy részét maga írta és tervezte.

Egér és oroszlán (1957.) 

 A telhetetlen méhecske (1958.) 

Látásmódja később tovább gazdagodott a karikatúra műfajából, valamint az absztrakt művészetből átvett elemekkel. A magyar gyártású rajzfilm iránt kezdetben még érdektelen volt a mozinéző, de az okosak már fölismerték a reklám és propaganda fontosságát: a kitűnő alkotói és emberi kvalitásokkal rendelkező Macskássyban bíztak, rá építettek. Nem csak nagyon kreatív volt, hanem tudta szervezni és generálni a maga köré gyűjtött tehetségeket is.

A későbbiekben a rajzfilm hatalmas pályát fut be. Pedig hosszú ideig nem volt rajz- és animációs oktatás sem. A tanoncműhely a stúdió volt. A műfaj iránt érdeklődő rajztehetségek, kéz- és képügyesek, a különféle művészeti ágak, főként a képzőművészet szakképzéseiből jöttek hívásra, vagy egyenesen az utcáról. Jött Dargay Attila, Csermák Tibor, Nepp József a bábfilmmel kísérletező Imre István, majd az újabb generációkRófusz Ferenc, Jankovics Marcell, Ternovszky Béla stb.

1961-től fölcsapnak az animációs újhullámok, megjelenik a karikatúra stílus.  A Pannónia Filmstúdió már a nyolcvanas években a világ öt legnagyobb animációsfilm gyártója között volt. Az egymást követő generációk nemcsak a rajz- és bábfilmtechnikával, hanem egyéb animációs technikákkal és témákkal kísérletezve tűntek ki a világ animációs filmgyártásából.

Az első magyar rajzfilmsorozat ötletadó darabja a Peti és a gépember (1963.), amelynek folytatásával a magyar rajzfilmgyártás történetében megszületik a modern gyerekfigura-típus Peti személyében. A központi téma a mai gyerek és a technika vívmánya.

De kerültek ki a keze alól társadalmi problémákat boncolgató ironikus és groteszk hangvételű animációs remekek:  Tíz deka halhatatlanság (1967.)

Macskássy Gyula nemcsak mint a „a magyar rajzfilm atyja” jelentős és egyedülálló tevékenységű, hanem különösen a hatvanas években, amikor a reklámszakma kezdett ébredezni mély háborús majd szocreál álmából, vált egyik legfontosabb szakemberévé a magyar reklámoktatásnak, és hozzá az elméleti anyagok készítésének. Elsősorban nagy tekintélyt biztosított számára reklám-grafikusi múltja, amire az el nem söpört „nagy” cégek (általában külföldi érdekeltségűek) még nagyon jól emlékeztek. Különösen a sivár Cipőt a Cipőboltból! plakát idejében idézték vissza híres, háború előtti Zwack Unicumos, a Nikotexes, valamint a Franck-kávé sorozatos plakátjait, és nívós reklámfilmjeit, a Két kicsi szem-et, és hasonlót. Több száz animációs reklámfilmje közül jó néhány rangos elismerést hozott számára.

Pályája vége felé egészen újszerű, ironikus hangvételű filmeket készített (A rács, kíváncsiság, siker,  Az öreg - (1971.). De jellemzőek erre az időszakra az Örkény egyperceseihez hasonló, tragikomikus kis groteszkek is. (Az öngyilkos (1970.).

Szinte az utolsó leheletéig dolgozott. Még éppen el tudta indítani 1971-ben a közkedvelt Frakk, a macskák réme című közkedvelt tévé-sorozatot. Az első három epizódot az ő neve fémjelzi.

 

 

Macskássy Gyula 1971. október 29-én, 59 éves korában hunyt el. Közel húsz évig munkaadója, munkahelye, kudarcainak, de főleg nagy sikereinek részese, országon túli hírének haszonélvezője, filmjei kivitelezéséhez az infrastruktúra megteremtője a Pannónia Filmstúdió volt.  

Macskássy Gyula és Steinitz Aranka 1939. április 10-én házasodtak össze, Leányuk - Macskássy Katalin -  sikeres rajzfilmművész volt.

Macskássy Gyula díjai:


Nemzetközi:
1954 Páris I.Gyermekfilmfeszt. I.díj Erdei sportverseny
1954 Edinborough Oklevél Erdei sportverseny
1956 Montevideo Oklevél Két bors ökröcske
1956 Varsó II.Gyermekfilmfeszt. I.díj Két bors ökröcske
1957 Cannes Oklevél megosztva Ház, tíz személyzettel
1959 Edinborough Oklevél A telhetetlen méhecske
1959 London Oklevél Az Egér és az Oroszlán
1959 Stratford Oklevél A telhetetlen méhecske
1960 Karlovy Vary Rajzfilmek díja A Ceruza és a Radír
1960 Bécs Legérdekeseb film A telhetetlen méhecske
1960 Cannes III.díj Az okos lány
1961 Oberhausen Oklevél A Ceruza és a Radír
1961 Oberhausen Nagydíj Párbaj
1961 Cannes Zsűri különdíja Párbaj
1961 Vancouver Oklevél A telhetetlen méhecske
1965 Gottwaldow Kategóriadíj Peti és a gépember
1966 Mamaia Ezüst Pelikán Romantikus történet
1969 New York Kék Szalag díj Kis ember, nagy város
1970 Cordoba Nagydíj Párbaj
1970 Lipcse Lipcse város díja Uhuka, a kis bagoly
1972 Krakkó Különdíj Siker
1972 Mannheim Kat.egyház díja Öreg
1973 Montreal I.díj(megosztva) Kis ember, nagy város
1974 New York Nagydíj Kis ember, nagy város
1974 Ostrava Nagydíj Kis ember, nagy város


Hazai:
1960 Budapest Kisfilm szemle I. díj A Ceruza és a Radír
1961 Budapest Rövidfilmfesztivál I.díj Párbaj
1961 Budapest III. díj Artex bútor
1962 Budapest Tisztelet-díj Élet és balesetbizosítás
1963 Budapest Rövidfilmszemle I. díj 1,2,3 – (A számok tört.)
1965 Miskolc Rajzfilm-díj II. Romantikus történet

Balázs Béla-díj (1961.), Érdemes művész (1965.)