Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas filmrendező, a könnyed szórakoztatás nagymestere, akinek olyan máig sikeres alkotások fűződnek a nevéhez, mint A tizedes meg a többiek, a Butaságom története, a Civil a pályán, a Beszterce ostroma vagy épp a Mágnás Miska, 106 évvel ezelőtt, 1905. április 26-án született Budapesten.

Tizenkilenc évesen avantgárd rendezőként kezdte, Sebestyén Géza vette maga mellé segédrendezőnek a Városi Színházba, amit ma Erkel Színházként ismerünk. Mivel a zenés műfaj vonzotta, a látványtervezéshez is értett, 1924-től ott rendezett drámai műveket és operákat. Olyan operák színrevitele fűződik a nevéhez, mint Stravinszky: Egy katona története; R. Rolland: Danton; Auber: A portici néma.

Amikor a harmincas évek elején megjelent a hangosfilm, az elsők között kezdett el foglalkozni vele Fejős Pál és Vajda László asszisztenseként. Az első önálló filmjét 1937-ben forgatta Torockói menyasszony címmel, melyben Kabos Gyula is játszott. A film meghozta számára a kezdeti sikert, és rövid idő leforgása alatt kedvelt és népszerű filmrendező vált belőle, kinek vígjátékai óriási sikert arattak a közönség körében.

A harapós férj (1937.)

A háború alatt nem foglalkoztatták, így sokoldalú művészetének kibontakoztatására csak a '45 után kerülhetett sor. Bródy Sándor és Szép Ernő írásait rendezte filmre. Így született meg 1945-ben a II. világháború utáni első magyar film A tanítónő (1945.) című alkotás.

Munkásságának újabb lendületet adott a filmgyártás államosítása, ami által egyaránt nyílt lehetősége a komolyabb tárgyú filmek és a közönségkedvenc vígjátékok készítésére. Akkoriban készült el a Beszterce ostroma (1948.), (átdolgozás 1955.) a  Mágnás Miska (1948.);

    

a Janika (1949.)

 

A maga nemében zseniális film a Dalolva szép az élet  című vígjátéka, amelyet 1950. szeptember 24-én mutattak be a mozikban. A korabeli közönség betonszürke, kilátástalan, csengőfrászos, munkaversenyekkel, terv- és békekölcsön-jegyzésekkel agyonhajszolt életébe vihetett némi színt Balázs Samu, Ferrari Violetta, Gózon Gyula, Ladányi Ferenc, Latabár Kálmán, Makláry Zoltán és Soós Imre játéka,

A legtermékenyebb rendezők közé tartozik, akinek a könnyedség, a nagy szakmai biztonság, a helyzetek és jellemek kimunkálása teszik élvezetessé alkotásait. Nagyszerű és csalhatatlan érzékkel válogatta össze és irányította színészeit, kik sikerre vitték az általa rendezett filmeket: Különös házasság (1950.) Civil a pályán (1951.)   ;

Erkel  (1952.)  ; Kiskrajcár (1953.); Ifjú szívvel (1953.); Fel a fejjel (1953.) 

   

A csodacsatár (1956.) parádés szereposztásban:  Puskás Ferenc, Kis Manyi, Gózon Gyula, Mányai Lajos, Feleki Kamill, Sinkovits Imre, Pongrácz Imre, Schubert Éva, Somogyvári Rudolf, Rajz János stb.

 

Két vallomás (1957.);  az 1956-os forradalom és szabadságharc után az elsők között örökítette meg Dobozy Imre forgatókönyve alapján a lejátszódott eseményeket, megvilágítva azok emberi és politikai összetevőit a Tegnap (1959.) című alkotásban; Fekete szem éjszakája (1959.). Virrad (1960.); Tanulmány a nőkről (1967.)  stb.

Máig népszerű alkotásnak számít a Hattyúdal (1963.), A tizedes meg a többiek (1965.) című filmjei, melyek a közönség és a szakma körében egyaránt teljes elismerést aratott. (Utóbbit a pécsi I. Magyar Játékfilmszemle a legjobb vígjáték díjával tüntette ki.  Bekerült az ún. „budapesti tizenkettő” – az 1945 után készített tizenkét legjobbnak ítélt – film közé)

   

A hatvanas évek közepén készítette el szatirikus, fanyarul derűs korábrázolását a Butaságom története (1965.) című vígjátékban, melyben Ruttkai Éva és Básti Lajos mutatja be egy művészházasság játszmáit. A rendező vígjátéki eszközökkel mutatja be, miként lehetett megúszni a zavaros időket. Ehhez egy jó adag bátorság is kellett, hiszen mindössze kilenc év telt el forradalmi események után. A bájos film Bécsben, a vidám filmek fesztiválján aratott sikert.

 

1964-től a televízió megbízásából is készített alkotásokat. Első televíziós filmje Az idegen ember (1964.) volt. Az 1970-es esztendőben szovjet-magyar koprodukcióban elkészítette a Szerelmi álmok - Liszt című nagyszabású zenés filmet Liszt Ferenc életéről, 1972-ben a  Bob herceget  .

Több politikai dokumentumdráma is kikerült keze alól. Ilyen volt pl. A százegyedik szenátor; Az aranykesztyű lovagjai stb.

1950-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmfőtanszakának vezetője volt.

Keleti Márton az abszolút profizmus megtestesítőjeként, a biztos siker védjegyeként vonult be a magyar filmtörténelembe, mintegy negyven magyar filmsiker fűződik a nevéhez. Munkásságát három alkalommal Kossuth-díjjal (1951, 1953, 1954) ismerték el, 1952-ben lett érdemes művész, 1965-ben kiváló művész.

1973. június 20-án, a Csínom Palkó gyártása közben szívroham vetett véget életének.



Keleti Márton a közeljövőben a tévében:
 

Hattyúdal - FilmMúzeum, 2011-05-01 12:25
Esős vasárnap FilmMúzeum, 2011-05-04 16:35;  2011-05-05 11:50
Szerelmi álmok - FilmMúzeum 2011-05-06 15.00; 2011-05-07 11:05