Mi van ma?

Az 1944. január 23-án Budapesten született színművész, szinkronszínész Tahi Tóth László művész családból származik. Édesapja festőművész volt, fantasztikus hagyatékát hét gyermek őrzi. A művészet iránti kötődést a gének hordozták, hiszen a festőművész férj és az önképzőkörből színpadra lépett feleség három gyermeke is hivatásos színész lett, közülük Tahi Tóth László a legismertebb.

A Képző és Iparművészeti Gimnázium elvégzése után Várkonyi Zoltán osztályában végezte el a Színművészeti Főiskolát, s rögtön a Vígszínházhoz került, melynek azóta is tagja. Számtalan emlékezetes alakítással örvendeztette meg a közönséget, miközben több mint tucat magyar filmben is főszerepet játszott. A színész felesége Kárászi Szilvia zongoraművész.

Tahi Tóth László Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas, színpadon, filmen, tévében a legváltozatosabb fő-, mellék- és epizódszerepekben láthattuk.

Abban a régi, legendás Popfesztiválban ő játszotta Józsefet.

Tíz évvel ezelőtt halt meg Sinkovits Imre A tizedes meg a többiek című film népszerű főszereplője.

A Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze 1928. szeptember 21-én született Kispesten. Apja vendéglős volt. A gazdasági válság a 30-as években tönkretette a családi vállalkozást, nehéz időszak következett, de amikor Sinkovits Imre az Árpád Gimnáziumba került, apja már az Ilkovics étterem főpincéreként dolgozott. A gimnáziumban cserkész lett, és elmondása szerint ez sok mindenre megtanította. A leventemozgalomban is részt vett a II. világháború idején, de a cserkészet jobban vonzotta.

A háború alatt kármegfigyelő volt a margitszigeti víztoronyban és a szemlőhegyi víztározónál, majd a család Somogy megyébe költözött Horvátnádaljára, rokonokhoz. Ott hadimunkára fogták, lövészárkot ásott. Háromszor is megszökött az orosz fogság elől, mígnem véget ért a háború. A gimnáziumot 1945-ben folytatta, majd két év múlva leérettségizett. A cserkészek színjátszó előadásainak hatására jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben diplomázott. Olyan mesterektől tanulhatott, mint Somlay Artúr, Bajor Gizi, Makláry Zoltán, Kiss Manyi.

Még ebben az évben a Nemzeti Színházhoz szerződött (korábban a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban már játszott), és feleségül vette Gombos Katalint, aki szintén a színészpályát választotta. Tehetségére hamar felfigyelt a közönség és a színikritikusok is. Olyan szerepekben tűnt fel, mint Kurrah a Csongor és Tündéből, Fortinbras a Hamletből vagy Caius Cassius a Julius Caesarból. Egyre jelentősebb szerepeket kapott, 1964-ben már ő játszotta Ádámot az Ember tragédiájában, egy másik Madách-darabban, a Mózesben pedig a címszerepet kapta. Az utóbbi drámában több mint 700 alkalommal láthatta a közönség.

1956. október 23-án sok más színésztársával együtt Sinkovits is csatlakozott a Műegyetem diákjainak kezdeményezéséhez, a Petőfi-szobornál elszavalta a Nemzeti dalt, amely a forradalom egyik jellegzetes momentumainak egyikévé vált. Mivel a forradalom leverése után nem volt hajlandó "önkritikát gyakorolni", fizetését a felére csökkentették, a színházon kívüli szereplésektől eltiltották. Két éven át egy műanyagipari szövetkezetnek készített gyerekjátékokat, de ezt is rossz néven vették, mondván, hogy tüntetésképpen csinálja. 1958-ban aztán az angyalföldi József Attila Színházhoz irányították, innen 1963-ban hívta vissza Major Tamás a Nemzetibe. Itt többek között Németh László és Sütő András darabjaiban kapott szerepet. Egész élete során a Nemzeti Színház tagja volt, ezt az öt évet kivéve.

Összesen több mint 50 filmben játszott, igen sokszor főszerepet. 1949-ben forgatta első filmjét, az Úttörőket, melyet soha nem mutatnak be. A Rákóczi hadnagya (1953.) és a Gábor diák (1955.) után az 1956-ban forgatott Szakadék és A csodacsatár című filmben (rendező Keleti Márton) játszott.

A színész, rendező, színházigazgató, a Tűzvonalban c. tévésorozat Kolonics dandártábornoka, Jordán Tamás ma 68 éves.

A magyar színházi élet meghatározó alakja 1943-ban született Győrött. A Műszaki Egyetemen geodéta mérnöki diplomát szerzett 1966-ban.

1961-től 1970-ig az ELTE Universitas amatőr színjátszója, majd a 1971 és 1977 között a 25. Színház, 1977-ben a Várszínház, 1980 és 1991 között a kaposvári Csíki Gergely Színház művésze.

A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője (1991-2002.), a Magyar Színészkamara elnöke (1992-96.).

2003-től öt évig a Nemzeti Színház elnök-vezérigazgatója. A Magyar Színházi Társaság 2006. novemberében elnökévé választotta.

2008-ban a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító igazgatójává nevezték ki, így lehetősége nyílt arra, hogy létrehozza Vas megye első állandó színtársulatát, valamint megvalósítsa régóta tervezett színházeszményét: a teátrumnak az adott térség agórájává kell válnia, tehát közéleti fórumként, szellemi műhelyként és művészeti intézményként egyaránt kell működnie.

1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Kossuth-díj at.

Létrehozta a várbeli Csepürágó Fesztivált, a tabáni Versmondó Fesztivált, a Pécsi Országos Színházi Találkozót - a POSZT-ot -, és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

1991-től rendezőként számos darabot állított színre.

Felesége Lázár Kati, lánya Jordán Adél szintén színészek.

Kilencven esztendős lenne Csákányi László (Németújvár, 1921. január 13.) a múlt századi magyar színjátszás kiemelkedő alakja. A fiatalabb korosztály, ha szerpeit nem is, de hangját biztosan ismeri: ő "Frédi, a kőkorszaki szaki" magyar hangja a Flinstone családban.

Eredetileg Zsigovitsnak hívták, az idegen hangzású nevet a harmincas években magyarosították. Pénzügyőr apja papnak szánta egyetlen fiát, így került Csákányi tízéves korában egy kőszegi papi internátusba. A szülei által választott hivatás ellen akkor kezdett el lázadni, amikor az iskola a növendékeknek kötelező színházlátogatást szervezett. Az előadás annyira elbűvölte, hogy elhatározta, színész lesz, amiről persze otthon hallani sem akartak. Ő azonban eltökélt volt, és végül megkapta a szülői beleegyezést. Az internátust ott kellett hagynia, végül Szentgotthárdon érettségizett le. A Színiakadémiára 1939-ben vették fel, osztálytársai között volt Szemere Vera, Zenthe Ferenc, Bakó Márta.

Színinövendékként már a Nemzeti Színházban statisztált. A színház igazgatója, Németh Antal megígérte neki, hogy diplomájának megszerzése után szerződteti. Az oklevéllel azonban katonai behívóját is kézhez kapta. A frontról és a szovjet hadifogságból csak négy év után tért haza. A Nemzeti már nem tartott igényt rá. Nehéz időszak következett: hónapokig a szülei tartották el, mígnem a háromtagú Görbe Tükör együttes befogadta: paródiákkal, zenés burleszkekkel járták a vidéket. 1948-ban Egri István szerződette a Pesti Színházba, útja innen az Úttörő, majd az Ifjúsági Színház hoz vezetett.

1953-tól a Fővárosi Operettszínház, 1956-tól a Petőfi Színház, 1963-tól a Vígszínház, 1971-től a József Attila Színház tagja volt, 1974-től élete végéig a Vidám Színpad tagja volt.

Csákányi László kiváló karakterszínész, sokoldalú jellemábrázoló művész, drámákban és vígjátékokban egyaránt otthonosan mozgott. Igazi népszerűségét mégis egy dalnak köszönhette. Az Operettszínház 1955-ben mutatta be Huszka Jenő Szabadság, szerelem című operettjét, ebben énekelte el Melchior doktorként a "Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj" című dalt. A fülbemászó dal olyan sikernek bizonyult, hogy még jóval később sem tudott úgy dobogóra lépni, hogy a közönség ezt ne követelte volna tőle.

Ma 75 éves Mécs Károly (Budapest, 1936. január 10.) színművész, rendező, akinek fotója a 60-as években minden kollégiumi leányszobában ott díszelgett.

Az eltelt ötven évben klasszikus és modern darabok, tragédiák és színművek egész sorának hős-, illetve szerelmes szerepeit játszotta el. Alakításait könnyed, természetes szerepformálás jellemzi. Kellemes orgánuma van, szépen beszéli a magyar nyelvet, így szinkronszerepekre is gyakran hívják.

A budapesti Toldy Gimnáziumba, majd a Rózsahegyi Kálmán színi-iskolájába járt. A Színház-és Filmművészeti Főiskolán 1961-ben kapta meg a diplomáját, de már főiskolai hallgatóként fellépett a Nemzeti Színházban és a Petőfi Színházban.

Tanulmányainak elvégzése után Szegedre szerződött, aztán 1963-tól a budapesti, Kazimir Károly vezette Thália Színház társulatának tagja lett. A színház megszűnte után játszott az Arizona Színházban és a Művész Színházban, 1996-tól a Thália Társaság tagja volt. Jelenleg a Budaörsi Játékszín társulatához tartozik, itt megvalósíthatta régi álmát: több darabot nem csak színészként, hanem rendezőként is jegyez. Budaörsön kívül meghívott szereplőként fellépett a Karinthy Színpadon és a Nemzeti Színházban is. 2001 óta a Magyar Állami Operaházban is játszik.

A jóvágású fiatal színészt igen hamar felfedezte a film is. Pályájának elején őrá osztották a snájdig katona-és huszártiszt szerepeket. Még főiskolás korában megkapta Noszty Feri szerepét a Noszty fiú esete Tóth Marival (1960.) című filmben.

Harmincnyolc esztendővel ezelőtt, 1972 karácsonyán dobta el magától az életet Domján Edit (Budapest, 1932. december 25. - Budapest, 1972. december 26.)

1954-től 1972-ig e rövid pálya emlékét közel nyolcvan színházi szerep, többnyire főszerep; tíz filmszerep és számtalan rádió és tv szerep őrzi. Művészi tevékenysége, sugárzóan lenyűgöző egyénisége, feledhetetlen hangja ma is élénken él a közönség emlékezetében.

Több alkalommal beszélt arról, hogy csak 40 éves koráig akar élni, mert nem szeretne öreg színésznő lenni. 1972 karácsonyán, a negyvenedik születésnapját egyedül töltötte egy 25m2-es lakásban. A másnap este négy kollégája betörte az ajtót, de már későn érkeztek: drámai elszántsággal véget vetett életének. "Szuverén, önálló maradt, soha nem engedett a maga legbenső magányához és titkához hozzányúlni. Mindig igyekezett bátran és szabadon élni. És amikor ez nem ment már tovább, volt elegendő bátorsága ahhoz, hogy egy önmaga által előre meghatározott időpontban egy olyanfajta magváltoztathatatlan és végső szabadságot válasszon, amibe senki nem szólhat bele." - írta róla Kaló Flórián.