Rajz János a kitűnő jellemszínész póztalan humorával, közvetlen egyszerűségével és a jellemzés árnyaltságával tűnik ki. Alacsony termet, jellegzetes karcos, rekedtes orgánum, egyszerű színész-eszköztár, remek jellemábrázoló képesség. Rendkívüli, higanyszerűen fürge, már-már akrobatikus mozgáskultúrával is rendelkezett - olyannyira, hogy amikor úgy hozta a sorsa, artistaként is meg tudta keresni kenyerét.

1907. február 13-án, Budapesten született. Színészcsaládból származik, szülei és testvérei is mind-mind színészek voltak. Élete és gyermekkora a Monarchia különböző városaiban telt, szülei vándorlásait követve. Főiskolát nem végzett, eleinte nem is készült színésznek. Artista szeretett volna lenni igazából. 1924-ben, Debrecenben lép fel először színházban, egy - Csajkovszkij muzsikájából összeállított - bécsi operettben, A diadalmas asszonyban.

Később játszott Szegeden, az 1927-28-as évadban ismét Debrecenben, majd más vidéki városban is szerepelt.

1929-30-ban a Király Színházhoz szerződött. A sokat áhított Pestre ment, de csalódott, mert a nagyszerű kiugrás elmaradt, ráadásul a következő szezon sem ígért neki való feladatot. Így, gyermekkori álmát beteljesítve, vidéket járó artistának szegődött. Ott vált vérévé igazán a tehetség és a tudás mellett, a tréning tisztelete. Három évig működött mint artista.

1945-öt követően, és szép, termékeny, lelkes szegedi színészévek után első jelentősebb szerepe 1951-52-ben  a fővárosi Vígszínház színpadán  A peleskei nótárius című színdarab táncoskomikus főszerepe. Utána jött a nagy, és már talán nem nagyon várt fordulat. Major Tamás felfedezi, és szerződteti a Nemzeti Színházhoz. Közel három évtized kemény és szakadatlan felkészülése után - egyetlen szaltóval - a színművészet csúcsaira került,  s ettől kezdve 1976-ig, nyugdíjazásáig az ország első társulatának tagja maradt. 

 Bár filmeken csak 1953-tól szerepelt, élete során mégis 86 játékfilmben, rövidfilmben és később tévéfilmben vállal szerepet. Legnagyobb filmsikere az ő főszereplésével játszódó Dollárpapa.

 

Ő volt a színpadon a csöndes, kötelességtudó, mégis öntudatos kisember. Hihetetlen kapcsolatra volt képes a közönséggel: az őt nézőknek, hallgatóknak az volt az érzése, hogy velük beszélget. Kiváló humorérzéke segítette abban, hogy az emberi gyengeségeinkből kiindulva létrehozza azt a figurát, amelyben magunkra ismerünk.

A Nemzetiben játszotta a Dudást a Szentivánéji álomban, a Kikiáltót a Marat halálában, Harpagont a Fösvényben, Corvinót a Volponéban.


 Filmjeiben többnyire nem főszerepeket játszik, de amint megjelenik a képen, hiteles alakításaival magára vonja a néző figyelmét, és szíven találja egy aprócska gesztussal, bizonyítva szüntelenül, hogy valóban mennyire a megértés mestere volt Rajz János. Felejthetetlen volt mint a Gázolás (1955.) balesetet szenvedett feleségéért aggódó öreg altisztje néhányperces jelenetében, a Szent Péter esernyője (1958.)  című filmben mint Gergelits Pál.

 

Láthattuk a Hattyúdal  (1963.) című filmben.   stb.

 

Játszott gyerekfilmekben: Palacsintás király  (1973.)

 

("Rajz Jánossal együtt forgattam a Palacsintás királyban, ő volt a Bölcs. - mondja Detre Annamária a Színészkönyvtárnak tett visszaemlékezésében, majd így folytatja: - Fantasztikus volt a fegyelmezettsége és a művészi alázata. Reggel besminkelték, talpig fehér szakállban és fehér parókában játszott plusz 40 fokban, zokszó nélkül, nyugodt derűvel. Amikor türelmetlen vagyok a színpadon valamivel, mindig eszembe jut, hogy mennyi önuralma volt ehhez a szakmához. Sokat játszhattam vele A Szabó család című rádiójátékban is, ott is derűt és harmóniát sugárzott.")

Keménykalap és krumpliorr (1978.), az Égigérő fű (1979.), mely az utolsó filmje volt.

Szabó Ernő halála után hosszú évekig ő játszotta Szabó bácsi szerepét a Magyar Rádió nagy sikerű Szabó család című sorozatában. 1966 elejétől fogva 1981-ig 15 éven keresztül, közel nyolcszáz adásban! Aztán Rajz János halálakor a figura is eltávozott, meghalt a műsorban. Ezúttal már nem támasztja fel sem "népakarat", sem az író, Baróti Géza... de velünk marad örökre, filmjein és televíziós produkcióin keresztül, és őrizzük jellegzetes hangorgánumának és ezernyi alakításainak emlékét lelkünkben.

Alacsony termete, szokatlan, rekedtes orgánuma egyedivé formálta minden színpadra lépését. Neve egyet jelentett a biztos sikerrel, nem csak a közönség szerette, a kritikusok is csak jót írtak róla. Embernek is olyan volt, mint amilyen színésznek: magánéletében, hivatásában mindenkor a kötelességtudás és a szerénység volt a jellemzője.

Amikor 1976-ban nyugdíjba vonult, búcsúját azzal tette emlékezetessé, hogy alapítványt hozott létre, amelynek pénzösszegét minden évben a Nemzeti Színház társulatának egy-egy tehetséges fiatal női és férfi tagja kapja. A Rajz János-díj rangját a művésztársak ítélete adja, igazi erkölcsi elismerést jelentve a kitüntetettek számára. 

Munkásságát 1957-ben Jászai Mari-díjjal , 1958-ban Kossuth-díjjal, 1973-ban kiváló művészi címmel ismerték el. Rajz János  1981. július 20-án, ma harminc éve halt meg.

 

Rajz János a közeljövőben a tévében:

Keménykalap és krumpliorr - M2, 2011-07-25 14:15, 2011-07-26 14:15