Mi van ma?

Thomas Mann azt mondta róla, hogy művészetének lényege a szemében tükröződött. Halk szavú volt, de a zenéje beszélt helyette. Fájdalmas, zaklatott művei előrevetítették a terror uralmát, a második világháború rémét, amely elől neki is menekülnie kellett.

Bartók Béla a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

Nagyszentmiklóson (ma Sinnicolau Mare, Románia) született 1881. március 25-én. Apja iskolaigazgató volt, a helyi műkedvelő zeneegylet elnöke, anyja tanítónő volt és kiválóan zongorázott. Ötévesen, anyjától kezdett zongorázni tanulni, kilencévesen már komponált, két év múlva nyilvános koncerten adta elő egy saját szerzeményét.

Zenei tanulmányait Nagyváradon, Besztercén, Pozsonyban végezte. Első zongoraleckéit azonban édesanyjától, Voit Paulától kapta. 18 évesen a budapesti Zeneakadémia hallgatója lett, zongora szakon. Ebben az időszakban nagy hatással voltak rá Richard Strauss művei. Némelyiket partitúrából előadva virtuóz zongorajátékával kápráztatta el pesti közönségét. Európa sok városába hívták koncertezni Bécstől Berlinig. Időközben - mint Liszt követője - megkomponálta Kossuth-szimfóniáját is, melyet 1904-ben mutattak be.

Joseph Barbera amerikai rajzfilmkészítő, producer ma száz éve, 1911. március 24-én született New Yorkban.

Az olasz származású fiatalember sok mindennel próbálkozott. Pályáját egy szabó kifutófiújaként kezdte. Ezt követően egy magazinnál próbált rajzművészként elhelyezkedni, majd 1932-ben, a gazdasági válság mélypontján rajzfilmesnek állt. Csatlakozott a Van Beuren Studióhoz, ahol rajzfilmesként és forgatókönyvíróként tevékenykedett.

Legalul kezdte, de 1937-ben már a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiónál volt rajzoló. Íróasztalával szemben dolgozott egy egykori mérnök, William Hanna, akivel gyorsan barátságot kötöttek. Barbera inkább a rajzban és a gegek kitalálásában jeleskedett, Hanna erőssége a történet felépítése, a poénok időzítése volt.

A hamarosan elválaszthatatlan duó 1939-ben rendezte első macska-egér filmjét, a Tom és Jerry első részét, a Puss Gets the Bootot, amelyet a stúdió kezdeti ellenállását leküzdve sorozattá fejlesztettek. Hanna és Barbera az elkövetkező 17 évben csakis Tom és Jerry kalandjain dolgozott. A ravasz egér és a lusta macska majd kétszáz epizódon át kergetőzött egymással, a második világháború idején természetesen ők is bevonultak a hadseregbe. A sorozat 14 Oscar-jelölést kapott és ebből hetet el is nyert, ami ebben a műfajban világrekordnak számít.

A megannyi nagyszerű szerep megtestesítője, remek dalok énekese, a Jászai Mari-díjas színművész, Kaszás Attila 1960. március 16-én született Vágsellyén, az akkori Csehszlovákia, ma Szlovákia területén. Syermekkorát Vágfarkasdon töltötte, ahol szülei a helyi iskolában tanítottak. A komáromi Selye János Gimnáziumban végzett, majd 1979-ben felkerült Budapestre a Színház és Filmművészeti Főiskolára, amit 1983-ban végzett el Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként.

1984-ben a Vígszínházhoz szerződött, ahol nagyszerű karakterek nagyszerű megszemélyesítője lett. A közönség hamar szívébe zárta a tehetséges, 24 éves fiatalembert. aki szimpatikus, megnyerő stílusát nem csak a színpadnak tartogatta, hanem azon kívül is barátsággal fogadott minden felé irányuló érdeklődést.

A média is fokozatosan fedezte fel magának, miközben egyre több film epizód-mellék- vagy éppen főszerepét kapta meg. Hatalmas sikert aratott a filmvásznon, amikor Gryllus Dorka partnereként szerepelt az Érzékek iskolája (1996.) című filmben, amelynek rendezője Sólyom András volt.

Hatvan éve, 1951. március 22-én halt meg Almásy László Ede Szahara-kutató, felfedező, pilóta és katona, akinek titokzatos alakja ihlette Az angol beteg című nagysikerű filmet.

1895. augusztus 22-én született Borostyánkőn (ma Bernstein, Ausztria) nemesi, bár nem grófi családban, magyar apától és olasz anyától. Apja, Almásy György nemzetközi hírű Belső-Ázsia-kutató volt, de őt ekkor még a technika, az autók és a repülőgépek világa vonzotta.

Középiskolai tanulmányait Grazban kezdte, de egy szerencsétlen véletlen után (kerékpárjával elütötte a gimnáziumigazgatót) távoznia kellett. Diákévei alatt, 1909-ben egy újságban látott repülőgép után épített egy vitorlázó repülőt, amellyel egy kőbánya faláról elrugaszkodva végzett próbarepülést. 10 métert zuhant, de bordatöréssel és kisebb sebesülésekkel megúszta. 1910-ben egy svájci tüdőszanatóriumban tölt egy évet betegeskedése miatt (10 éves korától dohányzott).

Angliában Eastbourne-ben tanult és itt szerezte meg első pilótaengedélyét is. Az első világháború idején önkéntes pilótaként szolgált az osztrák-magyar légierőben, s több kitüntetést is kapott. A lemondásra kényszerült IV. Károly király rendíthetetlen híve maradt, mindkét királypuccs alkalmával ő vitte autóján Budapestre. Ekkor ragadt rá a grófi cím is, mert az exuralkodó következetesen így szólította.

A húszas évek közepén az osztrák Steyr autógyár szombathelyi képviselője lett, a gyár termékeivel több versenyen diadalmaskodott. 1926-ban az osztrák Steyr-túrakocsik megbízhatóságát bizonyítandó a Nílus mentén egész Szudánig vezetett, s a következő években többször visszatért a sivatagba, olykor csak vadászni..

Avar István 1931. március 20-án született a Heves megyei bányászfaluban, Egercsehiben. Tizennégy éves korában bányamunkásként már családfenntartó volt, hadifogságba esett apja helyébe lépve.

"Apám és nagyapám is bányász volt - mondja Avar István. Apám 14 éves korában kezdte a bányamunkát. 1942. július 31-én nagy robbanás volt Tokod-Erzsébet aknában, apám akkor Dorogon dolgozott. Én is ott laktam 11 éves gyerekként. 53-an haltak meg a sújtólégrobbanásban. A tragédiát egy belobbant benzinlámpa okozta. 53 koporsó volt kirakva a bánya udvaron. Felismerhetetlenségig szénné égett emberekből tettek darabokat a koporsókba. Rettenetes volt. 53 család gyászolt"

Nem készült színi pályára, a papi hivatás vonzotta, bár a helyi amatőr színjátszókörben szívesen szavalgatott. "Hároméves voltam és még nem ismertem a pénzt. Az utcán megállítottak - apámat hívták Nagy Bimbónak engem, pedig ő utána Kis Bimbónak - azzal: Na, Kis Bimbó, mondj egy verset! - Ha pénzt kapok - mondtam. Mindig egy fillért adtak, amit én fekete pénznek hívtam, mert azok olyan fekete színűek voltak. Így kezdtem el a verselést."

Ma ünnepli 56. születésnapját Bruce Willis, aki elképesztő sokoldalúságáról és kivételes tehetségéről tett tanúbizonyságot karrierje során. Kasszasikernek számító akciófilmjei mellett romantikus vígjátékokban is szerepelt, míg világszerte elismert filmsztárrá vált.

Walter Bruce Willis egy németországi amerikai katonai bázison született 1955. március 19-én Idar-Obersteinben, David Willis amerikai katona apától és Marlene Willis banki dolgozó német anyától. Apja David hegesztő és gyári munkás volt, aki a hadseregből való leszerelése után a családjával együtt visszaköltözött New Jersey-be. New Jersey-ben Bruce-t - a négy gyerek közül a legidősebb - csavargó süvölvényként jellemezték, aki dadogott és csak a színpadon, közönség előtt volt képes könnyen előadni magát. Ezen oknál fogva a főiskolai éveit is - a Penns Gorve High School hallgatója volt a dráma színjátszó-csoport és a diákönkormányzati elnökség határozta meg.

Tanulóéveit követően Willis apja nyomdokaiba lépett és elszegődött a Du Pont gyárhoz dolgozni, ahol biztonsági őr volt, s a munkások szállítása is volt a feladata. Miután meggyilkolták az egyik munkatársát, és a bárokban általános jelenséggé vált a vérontás, úgy döntött, hogy otthagyja a gyári állását. Felfedezte, hogy tehetsége van a harmonikázáshoz, és sokáig játszott a Loose Goose nevű R&B bandában. Később a testőri munkáját is lemondta, és úgy döntött, hogy visszatér az igazi szenvedélyéhez: a színészethez.

Húsz éve, 1991. március 18-án halt meg Bánky Vilma, a némafilm korszakának egyik legnagyobb hollywoodi sztárja.

Koncsics Vilma néven 1898. január 9-én a Tolna megyei Nagydorogon született. Édesapja, Bánky Koncsics János tisztviselő, később szerényen élő pesti rendőrőrmester. Édesanyja Ulbert Katalin színésznő. Vilma születése után nem sokkal Budapestre kerül a család, az édesapa áthelyeztetése miatt.

A Práter utca egy csendes házában élnek bátyjával, Gyulával és húgával. Iskolai tanulmányait az Egressy úti Polgári Iskolájának leányosztályában végzi négy esztendőn keresztül. Mint ahogy az osztálytársak visszaemlékeznek: "a IV/b osztály harmadik padjában ült Koncsics Vilma, a kis szőke Gretchenfrizurás, halk szavú leányka." Vilma az iskolában működő önképző kör kapcsán érez magában először elhivatottságot a színészi pálya iránt.

A polgári iskola után a kereskedelmibe iratkozik be, majd tisztviselőként dolgozik. A kis pesti gépírólány egy délután elhatározza, hogy órákat vesz filmjátszásból. Munka mellett szerzett filmszínésznői képesítést a Bolváry Géza és Mattyasovszky Ilona által vezetett Star Filmiskolában.

A népszerű amerikai filmszínész, Kurt Russell 1951. március 17-én, 60 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot az amerikai Springfieldben.

Szülei Louise Julia táncosnő és Bing Russell színész. Russell a 60-as évek közepén végzett a Thousand Oaks középiskolában Kaliforniában. Karrierjét a fiatalon, a 60-as évek elején kezdte. Számos televíziós sorozat alkalmi szereplője volt, majd a Disney stúdiónál dolgozott (tíz éves szerződést kötött a Walt Disney társasággal) többek között a The Barefoot Executive és az Utánam, fiúk! című családi filmekben. Meghallgatáson volt a Csillagok háborúja Han Solo szerepére, amit Harrison Ford kapott meg végül.

A 70-es évek közepén felhagyott a filmezéssel, hogy régi álmát megvalósítva profi baseballjátékosként keresse kenyerét. A sors azonban másként akarta, egy vállsérülés nyomán fel kellett adnia sportkarrierjét, pedig a texasi liga vezető ütőjátékosa volt.

1979-ben az Elvis című filmmel tért vissza. Főszerepéért Emmy-díjra jelölték. Bár a filmben nem ő énekelte fel a dalokat - Ronnie McDowell country énekes énekelt -, az 1994-ben készült Forrest Gump című filmben ő kölcsönözte Elvis Presley hangját. Ekkor először, a következő évtizedben több alkalommal dolgozott John Carpenterrel.

Elvis Presley többször is Russell pályájának része volt. Azon kívül, hogy gyerekszínészként feltűnt A világkiállításon történt című Elvis-musicalben, az Carpenter rendezte Elvis c. filmben, majd 1994-ben a Forrest Gump című filmben ő volt Elvis Presley hangja, majd 2001-ben a Milliókért a pokolba című filmben egy ál-Elvist alakít, aki egy las vegasi kaszinórablásban vesz részt.

A ma 71 éves Bernardo Bertolucci a huszadik század olasz filmgyártásának meghatározó, kiemelkedő alakja. A flesh back technika tökéletesítője, merészségének és egyéni képi látásmódjának köszönhetően maradandót hagyott a filmművészet számára, még ha a köztudat számára elsősorban Az utolsó tangó Párizsban, valamint Oscar-díjakkal elhalmozott Az utolsó császár rendezőjeként marad meg az emlékezetekben.

Bernardo Bertolucci 1940. március 16-án született Pármában. Apja Attilio Bertolucci neves költő. A kis Bernardo egy vidéki iskolába járt 11 éves koráig, amikor - 1952-ben - Rómába költöztek. Ott járt gimnáziumba, majd beiratkozott az egyetemre, de abbahagyta, mert akkor már jobban érdekelte szülővárosának szellemi légköre. Apjához hasonlóan elkezd verseket írni, 1962-ben kiadott egy verseskötetet, de ezzel költői pályáját be is fejezte. Apja filmkritikus is volt, fia vele járt moziba, ahol későbbi pályafutásához megfelelő táptalajt kapott.

15 éves korában 16 mm-es kamerával készített egy 10 perces gyerekfilmet A sikló címmel, amelyet továbbiak követtek. Alig 20 évesen együtt dolgozhatott Pier Paolo Pasolinivel. Ekkor vált fogadott apjává a neves olasz rendező, Pasolini, aki nagy hatással volt későbbi filmes pályájára. A csóró sikere után Antonio Cervi producer megvette Pasolini egy ötletét, és a forgatókönyv megírására megkérte Sergio Cittit és Bertoluccit. Pasolini végül nem vállalta a forgatást és az ő tanácsára az ifjú Bernardo kapta meg a rendezői pálcát. Így született meg első filmje, A kaszás (1962.).

A modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége Aba-Novák Vilmos 113 évvel ezelőtt, 1898. március 15-én született Budapesten.

A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója a két világháború közti Magyarországon. Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekedett.

Apja Novák Gyula vasúti mérnök, anyja Waginger Róza bécsi születésű. A szülők házasságából három gyermek született: Gyula, Vilmos és Mária. Édesanyja következetesen németül beszélt gyermekeivel, egy gyerekkori fénykép hátlapjának tanúsága szerint Willinek nevezi Vilmos fiát, aki már fiatalon festő szeretne lenni.

1912-ben a budai reálgimnáziumban érettségizett. Apja kívánságára rajztanárjelöltnek iratkozik be a budapesti Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára, Révész Imre növendékeként. Fölveszi az Aba előnevet, tudatosan készül a művészpályára. 1913-ban festőnövendékként a Szolnoki Művésztelepen dolgozik. Megismerkedik Fényes Adolffal, akitől olajfestést tanul. Két olajképével részt vesz a főiskola ifjúsági kiállításán (Déli pihenő, Alkony).

1914. október 26-án bevonul a 29-es honvédezredbe. 1918-ig 28 hónapon át frontszolgálatot teljesít Galíciában, ahol megsebesül, majd Bukovinában és Észak-Olaszországban szolgál. Kitüntetéssel szerel le. A háborút teljesen értelmetlennek, művészi ambícióinak gátlójának tartotta. 1918 tavaszán három havi szabadsága alatt megszerzi közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét a főiskolán. Miután októberben hazatér az olasz frontról, egy éven át kisegítő tanársegéd a József Műegyetem rajz tanszékén.

1919 őszétől Berény Róbert egykori Városmajor utcai műtermében dolgozik. Kezdetben szüleinél, majd későbbi feleségével a Kálmán utca 10. szám alatt, utána Zugligeten, a egy vendéglő melléképületében lakik. Nyaranta Bodajkon, Komárom-Tarjánban, Zebegényben és Mátraszöllősön fest.