Gene Kelly az Oscar-díjas énekes-táncos-színész Fred Astaire-rel vállvetve ropta a táncot, évtizedekig nem is hiányozhatott egyetlen valamirevaló musicalből se. Bár a jóképű színészt minden partnernőjével összeboronálták, valójában monogám és szerelmes típus volt. Három házasságából három gyermeke született. A sármos tánczsenivel kegyes volt a sors, 15 évvel ezelőtt, 83 éves korában, álmában érte a halál.

Pittsburghben, 1912. augusztus 23-án született. 8 éves korában kezdett táncot tanulni. 1929-ben érettségizett, majd beiratkozott a pensilvániai állami főiskolára újságírást tanulni, de a gazdasági válság miatt állást kellett keresnie. Fiatalabb bátyjával Night Clubokban, helyi versenyeken lépett fel, hogy pénzt keressen. 1931-ben beiratkozott a Pittsburgi Egyetemre, ahol közgazdaságtant tanult, s 33-ban kapott diplomát.

Közben családja táncstúdiót nyitott, melyet 1932-ben Gene Kelly Táncstúdiónak neveztek el.  Gene táncórákat adott a stúdiójában, s eldöntötte, hogy tánctanárként fog élni. Miután felfejlesztette az iskolát, New Yorkba költözött (1937.), de nem sikerült koreográfusként elhelyezkednie, ezért visszaköltözött Pittsburghbe. Itt koreográfusként dolgozott a Pittsburgh Színházban (1938.)

Az első Broadway-i megbízását 1938 novemberében kapta mint táncos, a következő évben pedig Broadway történetében először táncolt saját koreográfiájára. 1941-ben főszerepet kapott a Rodgerts and Hart c. filmben, mely szerep egészen a sztárok világáig repítette őt.

Első filmje a Nekem és a nőmnek (For Me and My Gal, 1942.)  Judy Garlanddal az oldalán.

Az első alkalma, hogy filmben a saját koreográfiájára táncoljon, a Thousands Cheer (Ezer mosoly - 1943.) című filmben nyílt, amelyben egy felmosóronggyal ad elő egy színlelt szerelmes táncot. ,

A Christmas Holiday (1944.) után az MGM kölcsönadta őt a Columbiának, hogy  Rita Hayworth partnere legyen a Cover girlben (1944.), amelyben felejthetetlen táncot koreografált. Mint táncos, első áttörését ekkor érte el.

1944 végén Kellyt besorozták a haditengerészethez. A fényképészeti részlegnél állomásozott Washingtonban, ahol dokumentumokat kellett írnia és rendeznie. Ez később arra inspirálta, hogy producer is legyen a filmekben.

A következő filmjében (Anchors Aweigh 1945.) az MGM gyakorlatilag szabad kezet adott neki a táncok megkoreografálásában, beleértve a táncát Jerry egérrel (a Tom és Jerryből) illetve a duettjét Frank Sinatrával.

A Ziegfeld Folliesben (1946.) – mely 1944-ben készült de csak 1946-ban mutatták be – Kelly partnere Fred Astaire volt.

Living in a Big Way (1947.) c. filmhez Kellyt kérték fel, hogy csináljon egy pár jó koreográfiát.   Ezután következett egy film ismét Judy Garlanddal A kalóz (The Pirate 1948.) címmel.

A második filmje Sinatrával  a Take me out to the ball game (1949.). Ezzel a musicallel Kelly rábeszélte Arthur Freedet, hogy elkészíthesse az  Egy nap New Yorkban (On the town, 1949.) c. filmjét, melyben harmadszor és egyben utoljára szerepelt együtt Frank Sinatrával, áttörést érve el ezzel a musical világban, melyet úgy írtak le, mint „a legötletesebb és legüdítőbb musical, ami valaha is készült Hollywoodban”.

Summer Stock (1950.) – Judy Garland utolsó musicalje az MGM-nél - c. filmben Kelly előadta a „You, You Wonderful You” c. szólóját egy újságpapírral és egy nyikorgó hajópadlóval.

Ezután következett két sikeres musical, mely megőrizte Kelly hírnevét mint Amerika vezető musical színészét, az Egy amerikai Párizsban (1951.) és a talán legismertebb musical, az Ének az esőben (Singing in the Rain (1952). Mint társrendező, vezető színész és koreográfus Kelly volt a vezető erő a filmben.

Az Egy amerikai Párizsban 1952-ben hat Oscar-díjat nyert, beleértve a legjobb képet és még ugyanebben az évben Kelly a musical világban elért munkájáért megkapta az Oscar-díjat.


Utolsó zenés-táncos filmje az 1980-ban bemutatott Xanadu melyben Olivia Newton-John partnereként láthattuk.

1985-ben Gene Kelly életműdíjat kapott.

1996. február 2-án a kaliforniai Beverly Hillsben halt meg.