Mi van ma?

Gina Lollobrigida az 1950-es '60-as évek világviszonylatban is egyik legnépszerűbb filmcsillaga volt.

Eredetileg Luigina Lollobrigida néven látta meg a napvilágot 84 évvel ezelőtt, 1927. július 4-én az olaszországi Subiaco városában. Fiatal évei Mussolini rezsimje és a második világháború idejére estek. A bútorasztalos apa dolgos feleségével négy leányt nevelt fel nélkülözések közepette. Lollobrigida gyerekkorát a festői szülőfalujában töltötte. Amikor kitört a béke, Gina számára is Rómába vezetett az út, miután a tehetséges vidéki lány ösztöndíjat nyert a Képzőművészeti Akadémiára. Festészetet és szobrászatot tanult, valamint énekórákat is vett.

Szépségét versenyeken, illetve modellkedésben vetette be, többek között Salvador Dalival is dolgozott. 1947-ben jelentkezett a Miss Italy szépségversenyre, ahol harmadik helyezést ért el. Ugyanebben az évben elnyerte a Miss Róma címet,

Bár a talpraesett lány több vasat tartott a tűzben, mégis nem várt módon tett szert az ismertségre. Az utcán szólították le, hogy filmes munkát ajánljanak neki. Ekkoriban tűnt fel a vásznon különféle olasz filmekben. A színésznőpalánta húszéves sem volt, amikor megismerkedett első – s eddig egyetlen – férjével. A nála nyolc évvel idősebb, jugoszláv származású orvoshoz, Milko Skofichoz 1949-ben ment feleségül, aki feladta praxisát, hogy menedzselje Gina filmes karrierjét.

Rövid hollywoodi kitérő után az ötvenes évek első felében forgatta legsikeresebb filmjeit. A René Clair rendezte   Királylány a feleségem (1952.) cigánylányaként Gérard Philipe volt partnere. Neki a várva várt nemzetközi elismerést, a divatba pedig ismét a kalandfilmet hozta

Az ötvenes években hazájában igazi szupersztár lett belőle, köszönhetően a Kenyér, szerelem, fantázia (1953.) és a Kenyér, szerelem, féltékenység (1954.) című neorealista filmeknek is.

Az éjszaka szépei   (1952. - partnere ismét Gérard Philipe) szórakoztató formában, ironikus felhangokkal szembesítette az álmot a valósággal. 1953-ban az Afrika kincsei   című szatírában -  Humphrey Bogart oldalán - üzletileg ugyan megbukott, de Lollobrigida nevét világszerte megismerték.

Az 1955-ös A világ legszebb asszonya főszerepe, valamint különleges szépsége miatt azonnal kiérdemelte a világ legszebb asszonya titulust, de gyakran emlegették úgy is, hogy az isteni Lollo.

A Kenyér, szerelem... sorozat harmadik részében keresztezte először útját későbbi nagy vetélytársa: az éppen gyermeket váró "isteni Lollo" átengedte a főszerepet az akkor még ismeretlen Sophia Lorennek.

Kettejük között ekkor kezdődött a kebelháború, a korabeli sajtó kedvenc csemegéje. A két olasz szépség soha nem játszott együtt, s bár soha nem nyilatkoztak rosszat egymásról, kerülték a találkozást.

A cirkusz világába elkalauzoló Trapéz (1956.) c. filmben egy ambíciózus artistalányt  játszik Burt Lancaster és Tony Curtis oldalán .

Ugyanebben az évben a Victor Hugo regénye nyomán készült  A párizsi Notre Dame tragikus sorsú Esmeraldáját (Quasimodo szerepében Anthony Quinn-nel) személyesítette meg.

1959-ben forgatott ismét Hollywoodban, miután szakított férjével. (1971-ben tett törvényesen is pontot egyetlen házassága végére.) A tengerentúlon készítette a Salamon és Sába királynőjét  .  Igazi hollywoodi sztár mégsem lett belőle, hiába reklámozták úgy, hogy Lollobrigida a legjobb dolog, ami a makaróni óta Itáliából érkezett.

Ismét otthon készült filmjei közül a legnagyobb visszhangot a Cicababák váltotta ki, emiatt 1965-ben bűnvádi eljárást indítottak ellene erkölcstelenség címén.

Néhány film erejéig még vissza tudták csábítani a tengerentúlra, pl. a Jó estét Mrs. Campbell! (1968.)   forgatására. Ez volt az utolsó, igazán sikeres filmje.

1969-ben indult sikeres tévéműsora Olaszországban Ma este Gina Lollobrigidával címmel, amelyben a történelem nagy asszonyalakjait elevenítette meg. A hetvenes évektől egyre kevesebbet szerepelt a vásznon, utolsó, igazán emlékezetes alakítását a Pinocchio 1971-ben készült televíziós változatában, a tündér szerepében nyújtotta.

Az 1970-es évek elején bejelentette, hogy visszavonul a filmvilágtól, és a fotózásnak szenteli magát. Italia mia címmel 1973-ban kiadott egy fotóalbumot. Hírességeket is fotózott, nagy visszhangja volt Fidel Castro kubai vezetővel készített interjújának. Nem utasított vissza néhány televíziós felkérést: játszott a Falcon Crest  című, a  Dallashoz hasonló  amerikai szappanopera néhány epizódjában. (A felajánlott gázsi is sokat nyomott a latban),

A politikával is megpróbálkozott, de sikertelenül.  1999-ben elindult az európai parlamenti választásokon, de nem jutott be a testületbe.

Több ízben járt Magyarországon: legemlékezetesebb fellépése a Magyar Televízió 1972-es szilveszteri műsorában volt.

Utoljára az 1997-ben készült Nagydarab és Kicsiagy (XXL) című  filmben volt látható a vásznon.  

Számos híresség mellett róla is neveztek el rózsát, s egy időben hordott frizurájáról kapta nevét a lila vagy zöld színű, a fejessalátára emlékeztető Lollo saláta.

Többször jelölték Golden Globe-díjra, többek közt a Jó estét Mrs Campbell c. filmért, melynek érdekessége, hogy ez alapján készült az elmúlt évek egyik legnépszerübb musical filmje a Mamma mia!

Munkásságáért 2008 októberében a Római Filmfesztiválon a Marcus Aurelius Életműdíjjal tüntették ki.

Sok mindent megkapott szerepei és kapcsolatai révén, de mint elmondta, örök fájdalma maradt, hogy nem dolgozhatott együtt Fellinivel. Számos díja közül arra a legbüszkébb, hogy a Firenzei Művészeti Akadémia - harmadik nőként - tiszteletbeli tagjai közé választotta művészeti fotói elismeréseként.

„Tekintettel arra, hogy az első sikereimet anatómiai adottságaimnak köszönhettem, csupa olyan szerepet kínáltak, amelyekben alig kellett kinyitnom a számat. Természetesen a kritikusok is ennek megfelelően vélekedtek rólam, és nem vették tudomásul művészi képességeimet. Egyikük ezt a tréfát faragta rólam: "Esze kicsi, keble nagy." Magamon kívül voltam a dühtől...” – emlékezett egy interjúban.

Az olasz nő „őstípusának” tartott Lollobrigida túlságosan öntudatos és hiú volt ahhoz, hogy megelégedjen az egyik filmjének címe nyomán kiérdemelt „világ legszebb asszonya” titulussal. Bár híres színészkollégája, Vittorio De Sica is elismerőleg nyilatkozta róla: „sohasem láttam embert, aki annyira lelkesedett volna a munkájáért, mint ő”, Lollo mégsem tartotta végállomásnak mozisikereit. „A filmezés számomra csak pénzkereset, mert úgy érzem, engem szebb hivatás vár” – vallotta be pályakezdőként.

Gina Lollobrigida a közeljövőben a tévében:

Szerelemhajó: Karácsonyi kaland  - Movies 24, 2011-07-05 15:10; 2011-07-06 09:40; 2011-07-09 06:00
Jó estét, Mrs. Campbell! - FilmMúzeum, 2011-07-09 15:15; 2011-07-10 09:00