Ma lenne 90 éves Romhányi József  író, költő, szövegíró, műfordító.

A rímhányó Romhányiként emlegetett zseni pimasz éleslátásával szinte egyszerre mutatott rá emberi gyengeségeinkre és a magyar nyelv nagyszerűségére. Véleményét, intelmeit gyakran rajzfilmfigurák vagy kedves állatkák szájába adta, s bármily könyörtelen véleménnyel is bírt rólunk, nevettünk briliáns humorán.

Nagytétényben született  1921. március 8-án. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte.  A Zeneakadémián tanult brácsázni, majd egy baleset következtében eltörött az ujja, így végül opera szakon végzett.

A háború alatt elvitték a frontra, majd hadifogságba került.

"A fogságom idején, elsősorban zenész lettem. A Cseh Filharmonikusok néhány katonaként fogságba esett tagjával lágerzenekart alapítottunk, mellyel rendszeresen fel is léptünk. Zenészként különböző kiváltságokat élveztünk, például gyakran osztottak be konyhai szolgálatra". 

„Körülöttem füstös üstök:
készül a früstük!
Izmaim már merevek,
úgy kavarok-keverek.
És sűrű cseppet izzadok, hogy hízzatok!”

 (Ifjonci versek: Amikor szakács voltam a fogságban).

Huszonöt évesen tért haza. Próbált megélni valahogy, verseit adta el különféle újságoknak, közben újakat is írt. Fordulópont azt volt, amikor  Várkonyi Zoltán volt diáktársa beszervezi egy akkori divatos ún. haknibrigádba. Az ő segítségével kezdett el tehát  haknizni mint konferanszié költeményeivel – óriási sikerrel. A sok borzalom után, amit az emberek átéltek a háborúban, vágytak egy kis szórakozásra. Televízió híján pedig színházakban, szórakozóhelyek pódiumain állandóan vidám műsor volt terítéken és a közönség szórakozhatott.

Fellépéseinek köszönhetően Romhányi egyre népszerűbb lett, a magyar szórakoztató ipar egyik legnagyobb alakjának számított.

 A költők többnyire rossz versmondók, ő mégis utolérhetetlenül szavalt verseket. Kivételes zenei adottságaival pontosan tudta elválasztani a vers zenei és prózai elemeit. Amit mondott, úgy hangzott,mintha akkor találta volna ki, egy-egy fontos rím kimondásakor szinte ő is örült az ily módon formai alátámasztást nyert tartalmi igazságnak. Fellépései alkalmával rendszerint tomboló siker jutalmazta a minden apró részletében megtervezett produkciót.

A hatvanas években búcsút mondott a színpadnak. Ha néha vállalt is egy-egy fellépést, akkor sem konferált, már csak saját műveit adta elő, amikor ő volt műsoron.

Bravúros verselési technikával szó- és rímjátékok ezreivel tűzdelte tele műveit, amiért országszerte rábiggyesztették a Rímhányó jelzőt. (Egyesek szerint ő maga találta ki.)  Játékos állatversei máig sokat idézett kedvencei a rádió és tv szórakoztató adásainak

A nagyközönség  elsősorban játékos állatverseit ismeri, ezeket halála után Szamárfül néven adták ki.   A kacagtató-ironikus költeményekben saját emberi gyengeségeinkre is ráismerhetünk. (Az Ifjonci verseket egy szeretett lánynak ajándékozta, aki később kivándorolt Venezuelába, majd Milánóban kötött ki. A 2006-ban megjelent Nagy szamárfül c. kötetben kaptak helyet.)

Másrészt igazán híressé és méltán népszerűvé az animációs filmek tették, ő írta a szövegét olyan közkedvelt rajzfilmsorozatoknak, mint  A Mézga család, melynek három sorozatát dolgozta ki Nepp Józseffel együtt a Pannónia Filmstúdiónál, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó), a Mekk mester, valamint a Flintstone család – magyarul: Frédi és Béni, a két kőkorszaki szaki – több mint negyven epizódjának bravúros szövege, melyek jobbak az amerikai eredetinél. Parádés párbeszédeit máig emlegeti a közönség..

A sorozatokon túl részt vett egész estés rajzfilmek, így a Nepp József rendezte Hófehér és a Dargay Attila rajzolta Lúdas Matyi elkészítésében is, sikerük nem kis részben Romhányi szellemes és frappáns szövegeinek köszönhető.

  

Több komolyzenei műnek, így Sugár Rezső: Hunyady c. oratóriumának (1953.), Horusitzky Zoltán: Báthory Zsigmond (1960.) és Ránki György: Muzsikus Péter (1963.) c. operájának szövegírója volt.

Operalibrettókat (Gluck: Orfeusz, Rossini: Ory grófja, Orff: Az okos lány) és musicaleket fordított. Az utóbbiak közül legismertebb a a T. S. Eliot költeményei alapján készült Macskák.  

Ő írta minden idők egyik legnagyobb slágerének szövegét is. A Két vallomás című filmben hangzott el a Párizsban szép a nyár című szám. Az előadó: Horváth Tivadar, a zeneszerző Ránki György volt. Az 1957-ben készült filmet rendezőként Keleti Márton jegyezte.

Számos gyerekkönyvvel is maradandót alkotott. –  Mese az egérfarkincájáról (verses mese, Bp., 1966); Tíz pici coca (versesképeskönyv, 1969.); Mézga Aladár különleges kalandjai (fantasztikus r., 1974.); Doktor Bubó (humoros, rajzos elbeszélésciklus, Ternovszky Béla rajzaival, 1979.);  

Befolyásos barátai is már csak a halálos ágya mellett döbbentek rá arra, hogy ő azokat a díjakat, kitüntetéseket sem kapta meg, amelyek a szórakoztatás hozzá képest névtelen iparosainak is kijártak. Kárpótlásképpen sebtében odaítélt Érdemes Művész-díjat már nem tudta átvenni, de legalább tudomást szerzett róla, épp úgy, mint a – mások által reménytelen fordítói feladatnak minősített, és épp ezért hozzá került Macskák sikeréről. 62 éves korában, 1983. május 7-én Budapesten meghalt.

A  magyar nyelv kiváló ismerője volt, rendkívüli éleslátással, s nem kevés zenei érzékkel fedezte fel a nyelvben rejlő játék lehetőségét, szellemes és ötletes, olykor bravúros rímei, szócsavarásai kiállták az idő próbáját. Mézga Aladár, Bubó doktor mondásai: az „egy forintért megmondom” vagy az „egy műtétnél az is számottevő eredmény, ha az orvos életben marad”, épp úgy mindennapos kommunikációnk részévé vált, mint a „minden szinten szinte minden” reklámszlogen.