Még a huszadik születésnapját sem töltötte be Tanita Tikaram, amikor üstökösként berobbant az amerikai slágerlistákra. Bár fiús külsejével és férfias öltözködési stílusával nem tartozott éppen a szexi megjelenésükkel hódító énekesnők közé, ha fellépett a színpadra, rögtön elvarázsolta a közönséget különleges, mély, búgó hangjával.
A németországi Münsterben született ma 42 éve, 1969. augusztus 12-én. A család később elhagyta az országot és Angliában, Basingtoke-ban telepedett le. Édesapja a brit hadsereg tisztje, hindi-fidzsi és maláj ősökkel. Testvére a színész Ramon Tikaram. Tanita 9 éves korában kezdett gitázozni. Tizenévesen dalokat írt, majd night-klubokban adta elő szerzeményeit. 16 évesen írta első komolyabb dalát Poor Cow címmel, társadalomkritikaként a kortársnőire nézve. Az érettségi befejezése után elküldte a demo felvételeit egy kiadónak, és 1987 végén, az első koncertje után rögtön szerződést kötött vele a WEA Records.
1988 áprilisában elkezdődtek az Ancient Heart felvételei. Az első kislemez, a Good Tradition hamarosan megjelent, és sikeres lett Európában. Röviddel a nagylemez megjelenése előtt a Twist in My Sobriety is tarolt a listákon. A dalt egy világkörüli turnéval egybekötve népszerűsítette, Ez a mai napig Tanita legismertebb dala. A dalhoz díjnyertes fekete-fehér videóklip készült, melyet Bolívia vidéki részein forgattak, és Gerard de Thame rendezett.
Az album is nagy siker volt, négymillió pédány fogyott el belőle; az 1980-as évek végi női énekeshullám egyik alaplemeze Suzanne Vega, Sinéad O'Connor és Tracy Chapman albumai mellett.
A kislemezei is jöttek szépen sorban: 1989 elején megjelent a Cathedral Song és a World Outside Your Window ugyancsak sikert arattak.
Tanita Tikaram az év nagy részében turnézott. A norvégiai koncert egy évvel később megjelent videókazettán.
Nyáron folytak a második nagylemez felvételei, amiről a We Almost Got It Together is siker volt, bár a kritikusok már fanyalogva fogadták az 1990 elején megjelenő The Sweet Keeper albumot, amely az Ancient Heart vonalát követte. Az albumról még két kislemez jelent meg, mérsékelt sikerrel (Little Sister leaving Town, Thursday's Child).
Az 1991-es év elején megjelent harmadik nagylemeze Everybody's Angel címmel. A stílus kicsit változott, komor balladák és folkos dalok helyett dzsesszes , bluesos, soulos hatások jellemzik a lemezt.
1992-ben megjelent negyedik nagylemeze Eleven Kinds of Loneliness címmel, Richard Yates novelláskötete alapján. A dalok nagy része a gitár-dob-basszus stílust követi, a szövegek személyesebbek lettek, de mindez kevés volt ahhoz, hogy a listák elejére kerüljön, talán mert Tanita sokak szemében még mindig a hosszú hajú gitáros lány volt.
1995-ig nem jelentetett meg új lemezt, de közreműködött más előadók (Nanci Griffith, Christie Hennessy stb.) lemezein dalszerzőként és énekesként. Ebben az évben a Thomas Newmannal közösen készített Lovers in the City című album megjelenése biztosította neve továbbélését. Az album, bár kisebb sikereket elért, nem tudott újat mutatni. (A I Might Be Crying című szám videóklippjét teljes egészében Vietnámban forgatták.)
1996-ban válogatásalbuma jelent meg. 1998-ban új kiadónál, a Mother Recordsnál jelentette meg következő stúdióalbumát, a Cappuccino Songsot, amely könyedebb, latinosabb alkotás. Kisebb sikert ért el.
Hét év múlva, 2005-ben került piacra legújabb alkotása, a Sentimental című album, ismét új kiadónál. A lemez felvételei Londonban és Bolognában zajlottak. Tanita Tikaram elmondása szerint ismét azt érezte, hogy írnia kell, ezek az új dalok pedig a legtermészetesebben születtek meg. Plusz hozzátette, az volt a célja, hogy mindent egyszerűen és érdekesen mondjon, énekeljen el. Az eredmény egy nagyon bensőséges album lett. Régi-új arc és stílus, akusztikus-dzsesszes dalok jellemzik.
Bár öt évig nem igen hallatott magáról, 2010 nyarán egy Los Angeles-i stúdióban elkezdte felvenni új dalait.
Jó hír a rajongóknak: 2011 őszén tíz év után ismét nagyszabású turnéra készül - az Acoustic Sessions fantázianéven futó koncertsorozat keretein belül európai nagyvárosokba látogat el.
Utolsó kommentek