Mi van ma?

James Hetfield fogalom a metál-műfajban. Hosszú alkata, brutálisnak látszó feje, a mélyen fogott gitár, a folyamatos mozgás, rohanás, mind sajátja.

1963. augusztus 3-án Downey-ban született. Anyja Cynthia, operett énekesnő, apja Virgil Hetfield kamionsöfőr, aki később elhagyta a családot. A család angol, ír, skót és német felmenőkkel rendelkezik. A családja keresztény szellemű légköre meghatározó volt a fiatal Hetfield életében, sok Metallica dalszöveg számára nyújtva témát.

9 évesen kezdett zongorázni, még azelőtt, hogy megörökölte volna David bátyja dobfelszerelését, hogy végül 14 éves korában a gitárnál kössön ki, még kisiskolás fejjel. Hetfieldre a legnagyobb hatást az Aerosmith tette, azt mondta, ők voltak azok, akik miatt elkezdett gitározni. Zenei pálya futásának első bandája, az Obsession nevű formáció volt.

Miután elköltöztek a kaliforniai Brea-ba, a Brea Olinda Gimnáziumba került, ahol megismerte Jim Mulligan dobost. Megszületett a Phantom Lord, amiben Hugh Tanner gitározott. A csapat elfogyasztott néhány basszusgitárost az érettségiig, amikor James visszaköltözött Downey-ba.

A Metallicát 1981-ben alapította a dán származású dobos, Lars Ulrich  és az énekes-gitáros James Hetfield Los Angeles-ben, miután újsághirdetés útján találkoztak. 1982 elején vették fel első saját dalukat a Hit the Lights-on Lloyd Grant volt a gitáros. Mivel szükség volt egy állandó gitárosra, újsághirdetést adtak fel, amire Dave Mustaine, a Panic zenekar gitárosa jelentkezett. Néhány hónappal később kiadtak egy teljes értékű demót, No Life Til Leather   címmel, amire felfigyelt a szakma. Ekkor csatlakozott hozzájuk a basszusgitáros Cliff Burton, aki nem akart Los Angelesbe költözni, így a Metallica együttes áttette székhelyét San Franciscóba.

1983-ban New York-ba utaztak, ahol a Megaforce-szal lemezszerződést írtak alá. Pár héttel érkezésük után kirúgták a bandából Mustaine-t alkoholizmusa és problematikus magatartása miatt és Kirk Hammett , az Exodus gitárosa lépett a helyére.

1983 végén jelent meg első albumuk, a Kill ’Em All, amely mintául szolgált későbbi lemezeikhez is, építve Hetfield erőteljes énekére és Hammett dallamos gitárszólóira. Ezt az albumot tartják sokan az első valódi thrash metal albumnak.

 Az albumot amerikai és európai koncertkörút követte. Egy évvel később már Flemming Rassmussen producerrel közös munkájuk gyümölcse volt a Ride the lightning, ami bebizonyította, hogy a Metallica nem csak egynyári zenekar. Ezen az albumon hosszabb számok kaptak helyet, sokkal kifinomultabb volt zeneileg.

Miután 1984-ben leszerződtek az Elektra Recordsszal, elkezdték következő albumukat felvenni. A Master of Puppets 1986-ban jelent meg, a Billboard listáján a 29. helyet érte el. Sok rajongójuk szerint ez a legjobb munkájuk, és néhány kritikus szerint ez „minden idők legnagyobb thrash metal albuma”.

1986. szeptemberében Svédországban a csapat busza megcsúszott, felborult és Cliff Burton életét vesztette. Az ő befolyása meghatározó volt a csapat zenei fejlődésében, lehetetlen volt elképzelni az együttest nélküle. A többiek végül Burton emlékére nem adták fe,l és 40 jelentkező közül Jason Newstedet választották új basszusgitárosnak.

1988-ban felvették az ...And Justice for All az együttes egyik legösszetettebb szerkezetű lemezét. Az albumról több olyan dal is akadt, amit nem játszottak koncerteken bonyolultságuk miatt.

Az amerikai listákon 6. lett az album és egy Grammy-jelölést is kaptak a legjobb Metal/Hard rock kategóriában. Ekkor készítették első videoklipjüket a One című számukhoz. A kritikusok szerint az …And Justice for All mérföldkő a metal történetében.

1991-ben a Metallica (Black Album) című lemezük tovább bővítette zenei horizontjukat. Az új producer, Bob Rock hatására a dalok rövidebbek lettek, így eladhatóbbakká váltak, hiszen a rádiók is szívesebben játszanak rövidebb számokat. Eltávolodtak thrash gyökereiktől, „lágyabb” dalok születtek, köztük két ballada is, a Nothing Else Matters, és a The Unforgiven.

Megjelenése után hetekig vezette a világ zenei listáit, 15 millió példányt adtak el belőle. A 15-szörös platinalemez máig a legsikeresebb albumuk, amely 2009. decemberében a legkelendőbb album volt a Nielsen SoundScan adatai szerint. Elnyerték érte a Grammy- és az American Music Awards-díjakat. Ekkor kezdték a régi, magukat becsapottnak érző rajongók megvádolni őket azzal, hogy eladták magukat.

Közel három évig turnéztak az "Egy este a Metallica”-val című koncertsorozattal, azután a Guns N' Roses-zal közösen.

Hetfieldnek sok színpadi balesete volt, ezek közül a leghíresebb a montreáli Olimpiai Stadionban adott koncertjükön történt pirotechnikai balesete 1992-ben. A Guns N' Rosesszal turnéztak, amikor Hetfield véletlenül belelépett egy lángoszlop útjába. Gitárja nagyrészt felfogta a lángnyelvet, de így is megperzselte a karját, szemöldökét, arcát és haját. Másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, de 17 nappal később újra színpadra állt. 

A Metallica részt vett a Freddie Mercury emlékkoncerten, és James Hetfield még el is játszhatott egy számot a Queen-nel.

1993 őszén úgy döntöttek, hogy egy időre visszavonulnak pihenni, mielőtt nekikezdenének egy új albumnak. 1995-ben tértek vissza a zenéléshez.

A 1996-os  Load szakítást jelentett a Fekete albummal, tömör hangzású, erőteljes. 14 szám kapott rajta helyet, így ez a leghosszabb albumuk. A 1997-es Reloadon Hetfield hangjának minden eddiginél nagyobb szerep jutott.

A Metallica kritikus és intelligens dalszövegei nem tűntek el, csak egy teljesen új és változatosabb stílusú csomagolást kaptak. (A Load és a Reload fordulópont volt a zenekar megjelenésében is. Levágatták a hajukat, megbotránkoztató ruhákat viseltek, dohányoztak, konyakoztak, néha erőteljesen kisminkelve.) A régi rajongók helyébe újak léptek, egyesek szerint a Load a legjobb albumuk.

2000-ben mutatták be a Mission Impossible 2 címû filmet, amihez a csapat írt egy betétdalt, az I Disappeart. A számhoz videóklip is társult, ami a Metallica történetében a legdrágább költségvetésû videóklip volt.

Ezt követően egyre jobban kiéleződtek a személyi ellentétek, mely következtében Jason Newsted 2001-ben elhagyta a zenekart.

Júliusban Hetfield rehabilitációs kezeléseken vett részt „alkohol és más függőségek” miatt. Ulrich és Hammett ekkor komolyan elgondolkoztak a befejezésről. Végül Hetfield visszatért és elkezdték felvenni a St. Angert. 2003 júniusában végül kiadták nyolcadik lemezüket. Az album a slágerlisták első helyén mutatkozott be, de mégis az együttes egyik legagresszívabb lemezének tartják. Sokan kritizálták ezért és az érzelmileg túlfeszített dalokért, továbbá a gitárszólók hiányáért. Ennek ellenére a lemez Grammy-díjat kapott.

2008 szeptember 12-én jelent meg a Metallica kilencedik studióalbuma, a Death Magnetic , amely a megjelenést követõen az Egyesült Államokban, Kanadában és több mint 20 másik országban az eladási lista első helyére került.

2009. április 4-én a többi Metallica-taggal egyetemben James Hetfieldet beiktatták a Rock and Roll Hall of Fame-be. Szintén 2009-ben a Hit Parader magazin Minden idők legjobb metalénekesei listáján a 24. helyen végzett.

Hetfielden számos tetoválás található. Az egyik 4 kártyát ábrázol - ász (1), 9, 6 és a 3 - amelyek születési évének felelnek meg. A lángok az 1992-es történéseket ábrázolják. A jobb karján található egy M betű ami a Metallicát jelképezi, a bal karján pedig egy F betű, ami a családot (Family)

1997. augusztus 17-e óta boldog házasságban él Francesca Tomasival . Három gyermekük van: Cali, Castor  és Marcella. Hetfield és családja Marin County-ban

A Metallica világszerte több mint százmillió albumot adott el, ebből több mint 57 milliót az Amerikai Egyesült Államokban. Pályafutásuk során eddig kilencszer nyertek Grammy-díjat. Magyarországon eddig ötször koncertezett: 1988-ban, 1991-ben, 1993-ban, 1999-ben és 2010-ben.