A Queen együttest a dalokon túl Freddie Mercury, az 1970-es, '80-as évek egyik legnagyobb sztárjának és legsikeresebb előadójának karizmatikus elő­adásai tették világhírűvé. Annak ellenére, hogy természetes hangja a bariton volt, a legtöbb dalt tenorban adta elő a közel négy oktáv hangterjedelmű énekes. Koncertjeiken rendszeresen „gitározott” a mik­rofonállvánnyal, énekpárbajt vívott a közönséggel, vagy épp rávette rajongóit, hogy a refrént nélküle énekeljék el. Szexuálisan túlfűtött színpadi mozgása pedig egyenesen megigézte az orientációjának titkát évtizedekig nem ismerő gyengébb nemet.

Freddie Mercury Farrokh Bulsara néven született 1946. szeptember 5-én  a zanzibári Stone Townban, párszi indiai szülők gyermekeként. Szülei Bomi és Jer Bulsara Zanzibárba vándoroltak ki azért, hogy apja megtarthassa pénztárosi munkáját a Brit Kolóniai Hivatalban. Nővérét Kashmirának hívják. Családnevüket a vallás indiai fő központjáról, Bulsarról eredeztették. A kis Farrokh szüleitől távol, a bombay-i Szent Péter bentlakásos fiúiskolában nevelkedett, ahol több sportágban is jeleskedett. Itt vette fel a Freddie becenevet, és itt alapította meg zongoristaként első zenekarát (The Hectics) . Ezt követően a szintén indiai Szűz Mária Középiskolában érettségizett, majd hazarepült Zanzibárba. Ám az 1964-es zanzibári forradalom elől a brit hivatalt képviselő családnak Londonba kellett távoznia, ahol Freddie művészetet tanult, és grafikus designer diplomát szerzett.

A Led Zeppelin- és Rolling Stones-rajongó, csöndes, félénk fiú ekkor mindenféle alkalmi munkából tartotta fönn magát, míg végül 1970-ben megismerkedett az akkor a Smile-ban zenélő Roger Taylorral és Brian May-jel. A banda nevét Queenre, azaz Királynőre változtatta, mely egyébiránt az angol szlengben a transzvesztitákra utaló jelentéstartalommal is bír. Ekkor indult el a Queen sikersorozata.

Első albumaikon Freddie elsősorban keresztény vallási témákat feszegetett. A Great King Rat     például arra szólította fel hallgatóit, hogy „ne higgyenek el mindent, ami a Bibliában olvasható”, a Liar pedig egy gyóntató pap elutasító magatartását taglalta.

 

Ellenben a Led Zeppelin hatására több dalban is megénekelték a Mercury által gyerekkorában megálmodott misztikus „Rhye királyságot” (Seven Seas of Rhye).

Rajongott az operáért, és ez pályafutásában is tükröződik – kezdve a Queen 1975-ös, A Night at the Opera című albumával, benne az operai hangulatú Bohemian Rhapsodyval.

1987-ben duettet énekelt Montserrat Caballéval: Barcelona című daluk a közelgő spanyol nyári olimpia hivatalos dala lett. Hasonló című operalemezükön Freddie Mercury méltó tenorpartnere volt a világ egyik legünnepeltebb dívájának.

 

A hetvenes években még egy hosszú távúnak kinéző partnerkapcsolatban élt egy Mary Austin nevű hölggyel, akihez többek között a Love of My Life című sikerdalát is címezte, ám viszonyukat Mercurynak egy férfi technikussal létesített egyszeri szexuális kapcsolata zátonyra futtatta.

 

A nyolcvanas évekre már rendszeres látogatója volt a New York-i és müncheni homoszexuális bároknak, ahol is számtalan partnerre tett szert, melyek közül a „legtartósabbnak” a HIV-fertőzött Jim Huttonnal létesített kapcsolata bizonyult. Mindkét végéről és középről is égette a gyertyát, a Queen munkáinak szüneteiben féktelen mulatságok központi figurája volt. Legendás bulikat és partykat adott a legfelkapottabb bárokban: egy alkalommal a teljes baráti társaságának repülőt bérelt, és a frissen felfedezett playboy-szigetre, Ibizára repítette õket. Ismert boltok és áruházak nem egyszer zárás után fogadták, hogy vásárlási szenvedélyének hódolhasson. Nem sajnálta a pénzt, a legdrágább pezsgőt és kaviárt, a luxuslakosztályt, a kokaint, a Concorde jegyeket, a drága ajándékokat, a virágokat és bókokat azoktól, akik féktelen életviteléhez társulni vágytak.

Barátságával és szerelmével sokan visszaéltek, ezeket a keserű történeteket dalaiban örökítette meg. Első szólólemeze Mr. Bad Guy címmel, 1985-ben jelent meg, és egy excentrikus, túlfűtött, érzelmes világsztár önéletrajzának, egyúttal egy korszak lezárásának tekinthető.

    

A  1985. július 13-án megszervezett monumentális szuperkoncert (Live Aid) célja az afrikai – etiópiai – éhezők megsegítése volt. a show vitathatatlan csúcspontja a Queen volt. Freddie Mercury élete legnagyobb alakítását nyújtotta, később több kritikus és zenész minden idők legjobb élő rock-előadásának titulálta a Queen showját.

    

Londonban vásárolt villájának felújítása 1985-re készült el: a Japánban készült fabútorok, a Sotheby's aukcióin hozzáértéssel megszerzett képek és kárpitok, a japánkert, a drága porcelánok, számos macska és egyéb viktoriánus kellék között egy nyugodtabb életet kezdhetett.

1986. július 27-én Budapesten  adott koncertet a legendás Queen zenekar. Az együttes magyarországi fellépését hatalmas érdeklődés övezte, több tízezer magyar rajongó töltött napokat a Népstadion előtt sátorban vagy egy szál hálózsákban, hogy biztosan bejussanak a már-már történelmi jelentőségű eseményre. Kétségtelenül ez volt az addigi legnagyobb jelentőségű rockkoncert az országban. A koncerten többek közt a hatalmas színpadnak, illetve a hang- és fénytecshnikának köszönhetően fergeteges volt a hangulat, az együttes által előadott dalokat kívülről fújta a közönség.

A legnagyobb sikert azonban mégsem a zenekar dalai aratták, hanem egy magyar népdal, melyet Freddie Mercury énekelt el: a Tavaszi szél vizet áraszt. A dal a koncert révén szerte a világon ismertté vált.

    

1988 után szinte alig mutatkozott a nyilvánosság előtt. A lesifotósok képein egyre soványabb; a szakállas Freddie Mercury egészségi állapotával kapcsolatos találgatások szinte folyamatossá váltak. Ritka nyilvános szereplései alkalmával az egykori party-sztár visszahúzódó főnemes benyomását keltette. Ugyanakkor folyamatosan és fantasztikus lendülettel dolgozott a Queen svájci és londoni stúdiójában, melyek eredményeként a zenekar 1989-ben és 1991-ben is új albummal jelentkezett. A  The Miracle  album (1989.) az első helyet érte el Angliában, és Európa szerte sikeres volt, Amerikában viszont csak a huszonnegyedik helyet érte el a listán. Mercury egészségi állapota miatt ez volt az első lemezük, amelyet nem követett turné – Mercury ezt azzal indokolta, hogy belefáradt a koncertezésbe.

 

1991 őszén, soványan és betegen már azzal a tudattal énekelte szalagra a Queen drámai dalait (Innuendo) - köztük az együttes egyik legnépszerűbb dalát: The Show Must Go On  -, hogy azokat a közönség már csak a halála után fogja hallani.

 

1991. november 23-án Freddie Mercury közleményben tudatta a világgal, hogy AIDS betegségben szenved. A háza előtt fotósok és operatőrök százai gyűltek össze – a tömeget a rendőrség tartotta féken. Másnap, 1991. november 24-én, vasárnap este aludt el örökre.

1991. november 25-én a brit lapok „AIDS killed the Kign of Rock”, „The King of Queen Is Dead”, „Rockstar Freddie Died” címekkel jelentek meg, hírűl adva, hogy Freddie Mercury, a Queen énekese, frontembere, a műfaj egyik legnépszerűbb figurája nincs többé.

Két nappal később, zárt körű zoroasztriánus temetésen vettek búcsút tőle. Fekete koporsóját egyetlen szál vörös rózsa díszítette, útját Aretha Franklin dala  kísérte. Hamvait máig ismeretlen helyre szállították.

1992. április 20-án tartották meg a londoni Wembley stadionban a Freddie Mercury emlékkoncertet.


 

2006-ban, születésének 60. évfordulóján a szülőföldjén, Zanzibárban, tekintettel arra, hogy életmódja teljes egészében ellentétes volt a helyi vallási és közerkölcsökkel, a kulturális minisztérium megtagadta a hivatalos állami megemlékezés megrendezését.

 A Genfi-tó partján álló szobra és londoni háza egyaránt a rajongók zarándokhelye.