Mi van ma?

A filmvilág élvonalába néhány éve üstökösként berobbant ír színész, Colin James Farrell Dublinban született, 1976. május 31-én. Számos amerikai kasszasikert produkáló filmben játszott főszerepet.

Édesapja, Eamon Farrell visszavonult profi labdarúgó volt. Colin eleinte focista akart lenni, de amikor rájött, milyen sokat és milyen keményen kell edzenie, úgy döntött, más pályát választ. Három testvére van, egy bátyja, és két nővére. 12 évesen insomniát diagnosztizáltak Colinnál, azóta is ebben a betegségben szenved

Szülei nem is őt, hanem idősebb testvérét, Eamon Jr.-t szánták színésznek, és őt kezdték táncórákra, illetve színjátszó körökbe küldözgetni, de egy idő után Colin is elkísérte testvérét, és benne aztán több fantáziát láttak.

Ahogy kamaszodott, már nemcsak a filmsztárok iránt rajongott, hanem a helybeli lányokért is. Sokat ivott, kábítószerezett is, és egy alkalommal le is tartóztatták. Amikor az egyik szerzetestanár szóvá tette a viselkedését, Colin a falhoz lökte tanárát, ezért 17 éves korában (1993.) kicsapták az iskolából. elment világot látni. Ausztráliában kötött ki, ahol modellkedésből tartotta el magát. Erre is ráunt egy év után, visszatért Írországba és az énekléssel próbálkozott. Már-már úgy tűnt, hogy az akkor alakuló Boyzone együttes tagja lesz, de a menedzser jobbnak látta eltanácsolni az állandóan vitatkozó, kötözködő fiút.

A szereplés lehetősége azonban már megérintette, és eldöntötte, hogy színész lesz. 1996-ban beiratkozott a dublini színiiskolába. Hamarosan ebből is elege lett, mert belefáradt abba, hogy folyton kritizálták független személyisége miatt.

Ezután BBC-sorozatokban jeleskedett, tévéreklámokban szerepelt, majd megkapta a Falling for a Dancer című mini tévésorozat főszerepét. Ezt a Ballykissangel című széria követte, amely megalapozta a fiatal színész anyagi helyzetét, így Londonba költözött. 1999-ben mutatták be a Hadszíntér című angol filmet, amelyben először szerepelt a neve a stáblistán, de több színdarabban is feltűnt. Egy alkalommal a színházban ott ült Kevin Spacey is, aki rögtön szerepet adott neki Ártatlan bűnöző (1999.) című krimijében.

Innen már csak egy ugrás volt a valódi nagyfilm. A kiugrást Joel Schumacher Tigrisek földjén (2000.) című filmje hozta meg neki.

Közel fél évszázad egyik legmeghatározóbb színésze, Hollywood egyik fenegyereke, Dennis Hopper színészi karrierje során több, mint kétszáz filmben szerepelt, 8 filmet rendezett és négy forgatókönyvet írt.

1936. május 17-én született Kansas államban. Tizenhárom éves korától családjával San Diegóban élt, ahol színészkedést tanult. Tizennyolc évesen Los Angelesbe költözött, ahol azonnal színészként kezdett dolgozni. Tévésorozatok után egy westernben mutatkozott be a filmvásznon, s még húszéves sem volt, amikor szerepet kapott az 1955-ben bemutatott, James Deannel a főszerepben készült Haragban a világgal (1955.) , ezt követően az Óriás (1956.) című filmben. Dean nagy hatással volt a fiatal Hopperre. A forgatás idején jó barátságba keveredett vele, s akinek tragikus halála (1955.) túlságosan is megviselte: az ő mintájára kezdett viselkedni, dührohamai, verekedései miatt feketelistára került, s szerencsésnek érezhette magát, ha B-kategóriás filmekben állhatott kamera elé.

1958-ban a From Hell to Texas című westernben kapott egy nagyobb lehetőséget Henry Hathaway rendezőtől, azonban nem értették meg egymást, A Hoppert foglalkoztató Warner Bros kirúgta a színészt, aki ezután évekig nem kapott említésre méltó munkát, de érdekes módon végül Hathaway-nek köszönhette a visszatérést, aki szerepet adott neki az 1965-ös The Sons of Katie Elderben .

1969-ben, a hippikorszak csúcsán Peter Fondával és Jack Nicholsonnal 400 ezer dollárért elkészítették a Szelíd motorosok című filmet, amelynek Hopper nemcsak egyik főszereplője, hanem forgatókönyvírója és rendezője is volt.

"Franciaország - a hazám, Örményország - a hitem"

Charles Aznavour világhírű énekes, színész, szövegíró örmény emigránsok gyermekeként Vahinak Sahnur Aznavurjanként látta meg a napvilágot Párizsban, 1924. május 22-én.

Tanulmányait Párizsban végezte. 1933-tól táncosként, 1935-től pedig gyermekszínészként lépett színpadra. 1941-től a Jean Dasté Színtársulat tagja volt. 1942-től Pierre Roche társulatánál dolgozott.

Édith Piaf figyelt fel rá, aki 1946-ban magával vitte egy turnéra, bejárták Franciaországot, eljutottak az USA-ba is. 1955-től a Moulin Rouge tagja volt.

Charles Aznavour úgy érezte, hogy a francia szellemiség tükörképe a sanzon, a nemzeti kultúrának olyan része, amely védelemre szorul. Ennek szentelte életét.

Joe Cocker az elmúlt négy évtized egyik legnagyszerűbb, az egyik leginkább megkülönböztethető hangja a zeneiparnak. A különleges hangszín a világ minden pontján népszerű: több mint 40 évvel zenei karrierje kezdete után Joe Cocker még mindig az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb művész világszerte. Eddigi 21 stúdióalbuma és 4 koncertlemeze közül számos ért el multiplatina státuszt, számtalan arany- és platinaminősítést. Karrierje során már elnyert több Grammy-díjat, Golden Globe-díjat és Oscar-díjat is dalaival. 2007-ben a Brit Birodalom Érdemrendjét is átvehette.

A legtöbb rocksztárhoz hasonlóan sem volt selyemmel bélelt gyerekszobája. 1944. május 20-án igazi munkáscsaládba született Sheffieldben. Példaképet korán választott magának, aki nem más volt, mint akkoriban nagyon sok kisrác bálványa, a nagy: Ray Charles. Az ő hatására kezdett el énekelgetni, amit nagyon komolyan is vett. Persze ez akkoriban csak hobbi volt. Pártfogók hiányában alkalmi munkákból kellett megélnie: volt szerelő, lakatos és végül benzinkutas. A munka mellett nem hagyott fel az énekléssel. Első együttesében, a Cavaliersben Vance Arnold művésznéven próbálkozott. Első stúdió felvételét 1963-ban jelentette meg - egy Lennon - McCartney-szám feldolgozását, az I'll Cry Insteadet A rockzenéből ekkor még mindig nem tudott megélni, így ismét a benzinkutasok cseppet sem irigylésre méltó életét élte.

Pár csendes év után ismét egy csodálatos Lennon - McCartney dalt énekelt: With A Little Help From My Friends. (1968-ban a Procol Harum együttes menedzsere fedezte fel, s első lemezén olyan nagyságokkal szerepelt együtt, mint Jimmy Page és John Paul Jones, akik később a Led Zeppelin együttessel lettek világhírűek.)

Mindent el tud játszani. A legsokoldalúbb színészegyéniségek egyike, aki gazdag pályafutása során minden műfajban szerepet kapott és alakítása mindig hiteles volt.

Haumann Péter (1941. május 17.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező ma 70 éves.

Szülei női fodrászok voltak, sokáig úgy volt, hogy a családi üzletet ő veszi majd át. Ő orvos akart lenni, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban az egyik tanár felismerte tehetségét, és a színi pálya felé irányította. Érettségi után az orvosi egyetemre és a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is jelentkezett, s nyomban fel is vették színész szakra, így 1959-1963 között a főiskola növendéke volt. A debreceni Csokonai Színháznál indult karrierje. 1966-1970 között a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja lett. Vidéken töltött évek után a Szókratész védőbeszédének köszönheti Haumann Péter, hogy Budapestre került. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg ugyanis Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. 1970-ben 2 évre leszerződött a színházhoz.

Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban mintha megállapodott volna: Ádám Ottó felkérésére Madách Színházhoz szerződött, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett, s egészen 1988-ig ott is maradt. A Macskák című Webber-musicalben több mint háromszáz alkalommal lépett fel.

1988-ban a Nemzeti Színház tagja lesz, de csak 1991-ig, amikor a tiszavirág életű Arizona Színházban (1991-93.) játszott, aztán pár hónap erejéig a Radnóti Miklós Színházban bukkant fel. Majd végre - saját szavai szerint is - megtalálja otthonát a Katona József Színházat, melynek tagja 1994 óta , de a Játékszínben és a Centrál Színházban is több darabban fellép.

Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg az agg, halálra ítélt filozófust, a két és félórás művet súgói segítség nélkül mondta el. A Katona József Színházban, a Sufniban idén február közepe óta ismét látható.

Emlékezetes színészi alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a Sok hűhó semmiért Benedekje, a Hamlet Claudiusa, A velencei kalmár Shylockja , a Vízkereszt vagy amit akartok Malvoliója.

Huszárik Zoltán a modern magyar filmművészet hányatott sorsú, zaklatott életű "mitologikus" alakja, akit kortársai és leszármazottai mintegy emblémaként őriznek emlékezetükben, akinek megadatott, hogy maradandó alkotásokkal írja be nevét művelődéstörténetünkbe.

80 éve, 1931. március 14-én született parasztcsaládban a Galga-melléki kis faluban, Domonyban. Kétéves volt, amikor édesapja meghalt. A tehetséges ifjú az Aszódi Gimnáziumban érettségizve (1950.) sikerrel pályázott a szegedi orvosi karra, a Képző - és Iparművészeti Főiskolára, a Színművészeti Főiskola filmrendezői szakára. A három hely közül e legutóbbit választja. Vesztére. Mert hiába abszolvál kitűnően, tanárai: Gertler Viktor, Makk Károly sem tudják megmenteni a könyörtelen kuláktörvény miatti eltávolítástól. 1953 - tól 1959 - ig földet túr, rajzfilmes, filmasszisztens, dekoratőr, biztosítási ügynök, művészeti előadó, segédmunkás, nyomorgó - hét esztendei "hrabáli sors" az úgymond szocializmusban. 1959 -ben azután negyedéves hallgatóként rehabilitálják, visszatérhetett a főiskolára, Máriássy Félix legendás osztályába. 1961-ben szerzett filmrendezői diplomát.

Mindkét vizsgafilmjével - Játék, Groteszk - vihart kavart, de kijelölte helyét a progresszív lázongók között. Vizsgafilmjeit sohsem forgalmazták.

Neve fogalom volt a film világában, nála sokoldalúbb előadót máig sem lehet találni, elegáns és könnyed táncáról pedig még a klasszikus balett nagyjai is úgy vélekedtek, hogy az "maga a megelevenedett ritmus".

112 éve, 1899. május 10-én született minden idők legnagyobb táncos színésze, a műfajt teremtő Fred Astaire. Eredeti neve: Frederick Austerlitz. Nebraskában egy osztrák sörmester második gyermekeként látta meg a napvilágot. A család Ausztriából emigrált az Egyesült Államokba, és már négyévesen tánctanulásra fogták, hogy Adele nővére partnere lehessen. Bár erre semmilyen hajlandóságot vagy tehetséget nem mutatott, szüleiktől, már fiatal koruktól kezdve professzionális táncoktatást kaptak. 1905-ben a testvérpár Vaudville-ben lépett fel, és elsöprő sikert arattak. 1917-ben leszerződtek a Brodwayen. Ez volt a legnagyobb megtiszteltetés, amiben valaha reménykedtek. Nem tudatosult bennük, hogy mindez csupán a kezdet volt. Az akkori kritika azt írta róla, hogy úgy táncol, mintha nem lennének csontjai. Számos zenés produkcióban együtt léptek fel szerte a világon, sikert sikerre halmozva. Testvérét mindenki tehetségesebbnek tartotta nála.

Végül Adele úgy döntött, hogy férjhez megy, s ezzel búcsút mond a színpadnak. Igy maradt Fred Astaire magára, s kellett megpróbálnia önállóan boldogulni. Mikor belevágott a filmezésbe, már ünnepelt sztár volt. Mindjárt az elején együtt válogatták be egy filmbe (Flying down to Rio) Ginger Rogers-szel. A közösen eltáncolt-elénekelt Carioca "ellopta a show-t" megváltoztatta életüket.

Ma is kevés olyan magyar tévénéző akad, aki ne emlékezne a Ványadt bácsi című, hatalmas sikerű Csehov-paródiára. Az ötpercenként elrebegett sóhajjal: "Hej, ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna!" - a dadust játszó Szemes Mari lejátszotta a színről a többi szereplőt, beleértve még a Ványadt bácsit alakító Alfonzót is.

Szemes Mari 1932. május 7-én született a ma Szlovákiához tartozó Sasváron. A Színház és Filmművészeti Főiskolán Gellért Endre tanítványa volt, 1952-ben kapta meg a diplomáját olyan nagy formátumú művészekkel együtt, mint Berek Kati, Váradi Hédi, Hacser Józsa, Horváth Teri, Buss Gyula és Szénási Ernő.

Ma lenne 75 éves Lázár Ervin, akit főként meseíróként azonosít a köztudat, s erre maga is mindig büszke volt. Gyermektörténeteinek elsöprő sikere - A Négyszögletű Kerek Erdő, Berzsián és Dideki, A hétfejű tündér, a Szegény Dzsoni és Árnikából 1983-ban film készült, művei rengeteg rádiós és színpadi feldolgozásban élnek tovább - többnyire elfeledteti velünk, hogy nem kizárólag a mese műfajával foglalkozott.

A Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja 1936. május 5-én született Budapesten, de szülőföldjének Alsó-Rácegrespusztát tekintette, ahol egész gyerekkorát töltötte. Apja, Lázár István, uradalmi ügyintéző volt, édesanyja Pentz Etelka. Felsőrácegresre, majd Sárszentlőrincre járt át iskolába. Olvasni még az iskola elkezdése előtt megtanult, s attól kezdve az irodalom, a könyvek szeretete meghatározó volt számára.

Tízéves korában a székesfehérvári ciszter gimnáziumba iratták, de amikor 1948-ban államosították az iskolát, hazahívták és egy öreg tanár magántanítványa lett Sárszentlőrincen.

1950 októberétől Szekszárdra járt középiskolába, a Garay János Gimnáziumba. Ide apja származása miatt nem akarták felvenni, egy élsportoló rokon közbenjárására sikerült mégis. Szülei, akik a földosztással szegényebbek lettek, mint a környék lakói, mégis osztályidegennek számítottak, 1951-ben kitették a szolgálati lakásból. Tüskéspusztára költöztek.

Ma lenne 82 éves Audrey Hepburn, akit közönségszavazatok alapján a világ egyik legszebb nőjeként, az egyik legtermészetesebb szépségeként és az egyik legnagyobb színésznőjeként tartanak számon.

Édesanyja, Ella van Heemstra holland bárónő volt, édesapja, Joseph Anthony Hepburn-Ruston angol bankigazgató. Kislányuk Brüsszelben 1929. május 4-én született, Audrey Kathleen Ruston néven. Már kiskorában odavolt az állatokért és a zenéért. Kilencéves korától balettezni is tanult. Szülei pár év múlva elváltak, és onnantól fogva ritkán látta az apját.

A második világháborút édesanyjával együtt Arnhem városában vészelte át. Sovány testalkatát távolról sem a divatirányzatok formálták. A lány szervezetét az állandó szorongás, a jegyrendszerből fakadó éhezés és a betegségek olyan mértékben kikezdték, hogy egész további életében ezt szenvedte. 1944 őszén Audrey az arnhemi ellenállási mozgalom tagjaként és angoltudása révén futárfeladatokat látott el, illetve nővérkedett is. A művelet kudarcot vallott, a németek pedig a csata után kitelepítették a brit ejtőernyősöket segítő lakosságot. Nem sokon múlt, hogy Audrey belehaljon az akkor szerzett májgyulladásába. Érthető hát, hogy onnantól kezdve gyűlölettel tekintett mindenre, aminek köze volt Németországhoz.

Audrey folytatta balett-tanulmányait. 1948-ban Amszterdamba, egy jól sikerült reklámfilm után Londonba költöztek. Apróbb alkalmi munkák mellett itt már színházban is dolgozott, ahol felfigyeltek rá. A Menjünk Monte Carlóba című film forgatásán összetalálkozott a híres írónővel, Sidonie-Gabrielle Colette-tel, aki meglátva őt, azonnal elhatározta, hogy vele játszatja majd el a Gigi címszerepét, melynek színpadi jogait épp akkor adták el egy Broadway-színháznak. A Gigi a Broadway-en is siker lett, és Audrey-ra felfigyelt Hollywood.

A következő lépés William Wyler egyik leghíresebb filmje, az 1953-as Római vakáció volt Gregory Peck-kel az oldalán. .