Kevés olyan előadó van, aki annyira egyedi és különleges színt képvisel a magyar  rock zene történetében, mint a ma 65 éves Nagy Feró,  énekes, színész, dalszövegíró, a magyar könnyűzene ikonja, a Nemzet Csótánya.

Nagy Feró (Ferenc) Letenyén született 1946. január 14–én

A család nem sokkal Feró születése után költözött a fővárosba. "Először egy kocsiszínben laktunk, onnan mentünk át egy pincelakásba, a Verőfény utcába. Apám áldott jó ember volt, nem voltak különösen nagy igényei. Az ötvenes években hőszigetelő-szakmunkás lett, majd később kisiparos. Nem foglalkozott azzal, hogy tanulok vagy sem, amúgy sem sok vizet zavart, hazaadta a pénzt, munka után mindig hazajött, és megitta a sörét. Náluk a mama volt az, aki rendet tartott a családban. Ő volt a parancsnok, rettegtünk is tőle" - emlékszik vissza Feró.

Középiskolai tanulmányait a kőbányai Szent László Gimnáziumban kezdte, de kirúgták. Tanulmányait a Kandó Kálmán Főikolán fejezte be.

1963-tól 1970-ig a Richmond Heads majd a Zárvatermők tagja.

Csuka Mónikával 1970-ben megalakult a Beatrice zenekar, ami akkor az egyetlen női beat-zenekar volt az országban. 1976-ban a változást Nagy Feró megjelenése hozta, aki feleségül vette Csuka Mónikát, és a zenekar tagja is lett. A kezdetben több stílusban játszó banda hamarosan komoly sikereket ért el. A „Tessék választani! fesztivál”  megnyerését (1977.) a „Gyere kislány, gyere ...” című diszkószámnak köszönhették, de játszottak keményebb zenét is, sőt az NDK-ba is eljutottak.

A kezdeti siker ellenére nem úgy alakult a Beatrice sorsa, ahogy azt elképzelték. 1978-ban az együttes feloszlott. Ugyanebben az évben megalakult az Ős-Beatrice,  amelynek Feró a frontembere lett. Az első magyar punk jellegű banda ezzel megkezte pályafutását. 

 (1996-os felvétel)

(1978-ból, amikor a legnagyobb formában voltak, nem maradt fenn jó minőségű hangfelvétel, film pedig szinte egyáltalán nem.)

Beatrice volt a  legellenzékibb az egész műfajban. Az egyedüli, aki a rendszer szemébe merte mondani, hogy "nem kell", szövegei egyaránt képviselik a helyüket nem találó "nagyvárosi farkasokat", a perifériára szorult rétegeket, és a "térden állva" kényszerült másként gondolkodókat. Nagy Feró útlevelét bevonták, a zenekar működését lehetetlenné tették.

 (1996-os felvétel)

Ez a korszak a legendás „csirkedarálás” korszaka Ozzy Osbourne mintájára.  A zenekar koncertjein élő csirkék ledarálása – legalábbis a zenekar részéről – valójában sohasem fordult elő. Valószínűsíthető, hogy ez csak a kádári rendszer propagandája, (konkrétan pedig a zenei élet akkori potentátja, Erdős Péter - aki a Hanglemezgyár vezére volt - kitalációja). A zenekar nyíltan támadta dalaiban (is) a diktatúrát, és habár hivatalosan nem volt betiltva, albuma mégsem jelenhet meg, koncertezni csak Nyíregyházán engedték.

Ekkor alakul ki a magyar punk-csöves-hobó-ricsés öltözködési műfaj is, melynek kihagyhatatlan kelléke a babos (piros alapon fehér pöttyös) kendő, a szakadt farmer és a fekete (mű)bőrdzseki.

A Fekete Bárányok koncertet 1980. augusztus 23-án rendezték az óbudai Hajógyári szigeten, amelyen a korszak legjobb, a hatalom által nem támogatott, “kitaszított”, úgymond “fekete bárány” zenekarai: a Beatrice, a Hobo Blues Band és a P.Mobil lépett fel.  Amúgy a KISZ reformszárnyának engedélyével jöhetett létre ez a koncert. ("A mai fiatalság már ezt nem nagyon érti. Mint ahogyan azt se, hogy akkor már a hosszú hajért is bevitték az embert. Akkor még nekem is „Kodályhárém” volt, ahogyan apám szokta mondani. Engem hetente vittek be valamiért, útlevelet meg ugye nem kaphattam..." - emlékszik vissza Feró.)

Ekkor kapja a „Nemzet Csótánya” címet. (Valójában nem így szerepel a "polón"... Oda az van írva "Nem nemzet csótánya", de ezt tévesen a Nemzet Csótányának nézték....ami rajta is maradt Ferón.)

1981-ben a Zenész Szakszervezet – a rendszer kérésére – elhatárolta magát a zenekartól, s a Beatrice másodszor is feloszlik.

1982-ben Vedres József és Nagy Feró megalapította az ős-Bikinit  Feró a frontember, két lemezt készített a csapattal, majd kilépett onnan 1984-ben.

1985 -tõl 1987–ig szólista. A Rock Színház Hair c. musical előadásán Berger szerepét játssza. 1986-ban átdolgozza a Hamletet. Az Egyetemi Színpadon mutatták be tíz napon keresztül.

1987. a rendszer gyengülését és  hat éves hallgatás után a Beatrice újjászületését hozta. Ebben az évben a Beatrice fellépett a Pokolgép együttes koncertjén.

1988-ban jelent meg első nagylemezük. Rövid idő elteltével alakult ki a zenekar történetének máig legsikeresebb formációja: Nagy Feró, Lugosi László, Zselencz László, Pálmai Zoltán. A közönségsikert végre szakmai elismerés is követte: Feró az év énekese, az évtized énekese, a Beatrice az év rockzenekara lett.

Az 1990-ben kiadott új anyag - Gyermekkorunk lexebb dalai (1990) és az  Utálom a XX. Századot (1991.) - mérföldkő (alapmű) a magyar rockzene történetében. Rajta az eddigieknél is nagyobb slágerek. Ebben az évben készült néhány videó-klip is.

    

A zenekar teltházas fellépést produkált - nagy szimfonikus zenekar kísérettel - a Budapest Sportcsarnokban

A rendszerváltás szele a zenekarra rossz hatással volt, a csapat nem tudta a politikai ellentéteket félretenni a zene érdekében, ismét szétesett. Nagy Feró megkezdte pártpolitikai pályafutását is, ezért sokan elpártoltak a zenéje mellől is. A kezdeti liberális beállítottság után a jobboldal mellé áll. A Beatrice több felállását is a politikai ellentétek feszítik szét. Feró Miép – tag lesz, egyre több fellépést vállal a párt színeiben.

1992-ben kiadták a „Beatrice Daloskönyv” című kiadványt, október 10–én a Budapest Sportcsarnokban koncerteztek, majd megjelent a „Betiltott Dalok ’79”. A Mahasz a Beatricének ítélte a „’92 legsikeresebb rockzenekara” díjat. 

1994 –ben Új Beatrice néven ismét összehozza a zenekarát, ám a régi közönség már nem tolerálja Feró új stílusát.  Az új Beatrice közönsége (némi érdektelenség után) szinte teljesen lecserélődött.

1998–ban megjelent VHS-en a „Magyar Vagyok” című koncertfilm. Ebben az évben szeptember 4-én 20 éves jubileumi koncertet tartottak a Petőfi Csarnokban.

1999 –ben Nagy Feró szakít a Miép –pel és végérvényesen abbahagyja a politizálást.

2004–ben kiadja válogatássorozatának I. CD-jét Antológia címmel, melyet 2005-ben követ a folytatás.

2005–ben megjelenik önéletrajzi könyve Boldog szép napok... címmel, melyben az 1978 és 1983 közti személyes élményeit írja le.

Nagy Feró tehetségkutató versenyt nyert negyven évvel ezelőtt a Zárvatermővel, 2010-ben pedig  az X-Faktor mentora lett.

"Én megmutattam, hogy egy rockzenész nem csak a színpadon tudja feltalálni magát, hogy nyitott vagyok a világra és ha valamit csinálok, azt komolyan veszem" - hangsúlyozza Nagy Feró, aki élete legjobb döntésének tartja, hogy elvállalta az X-Faktorban a mentor szerepét.

A nemzet egykori csótánya, a rocklegenda már 65 éves,  az általa vezetett Beatrice azonban manapság is rendszeresen koncertezik. Egyre több helyre kapnak meghívást, és ismét rengetegen járnak a koncertekre.

   

Nagy Feróról kevesen tudják, hogy háromgyermekes édesapa. Első, Csuka Mónikával kötött házasságából született Gaby nevű lánya, aki édesapjához hasonlóan zenész lett - énekel egy zenekarban, stúdiójában pedig éneklést tanít. Második felesége, Ági pedig két fiúnak, a 27 éves Botondnak és a 26 éves Hunornak az édesanyja.  Botond menedzserként dolgozik, míg a kisebbik fiú, Hunor a Beatricében dobol.

2010. július 31-én az MTV Icon című műsorában kortárs előadók dolgozták fel Nagy Feró dalait. A 2 és fél órás tiszteletkoncerten több hazai előadó is saját feldolgozásában énekelte Feró örökzöld slágereit, amitől az énekes teljesen meghatódott.