Mi van ma?

31 évvel ezelőtt egy majdnem teljesen Roger Waters szerzemény látott napvilágot, a The Wall - A Fal. A Pink Floyd lemez az első pillanattól kezdve kirobbanó siker.

Alan Parker rendezésében 1982-ben film is készült belőle (a főszerepet Bob Geldof játszotta, a sokszor meglepő animációkat az angol Gerald Scarfe készítette), amely híven fejezi ki Waters gondolatait, érzéseit, véleményét a XX. századi világról. Gondolatilag és zeneileg is egységes, dramatikusan felépített mű, mely sokban már a rock operákra emlékeztet.

II. József 1780. november 29-én-, anyja halála után lépett trónra. Feszült benne a tettvágy, egész birodalmát át akarta gyúrni, és nem volt tekintettel sem országai eltérő alkotmányaira, sem népei eltérő sajátosságaira. Egységes birodalmat képzelt el, s hogy esküje ne korlátozza, nem koronáztatta meg magát Magyarországon, így lett "kalapos király". Az állam és egyház viszonyát szabályozva kiemelte a pápai hatalmat hangsúlyozó bullákat a rituáléból, s csak jóváhagyásával lehetett pápai dokumentumokat kihirdetni. Elvette az egyháztól a cenzúrát, türelmi rendelete a nem katolikusoknak szabad vallásgyakorlást és hivatalviselési lehetőséget adott, feloszlatta a nem betegápoló vagy tanító szerzetesrendeket. Amikor ezek miatt VI. Pius pápa 1782-ben Bécsbe ment, tisztelettel fogadta ugyan a katolikus egyházfőt, de a vitás kérdésekben nem engedett (fordított Canossa).

>

Ma 77 éves a brit blues királya, John Mayall (1933. november 29. Macclesfield, Anglia)

A blues köztudottan a régi fekete zenében gyökerezik, és máig tartja magát az elképzelés, hogy fehér ember nem is tudja igazán jól játszani. John Mayall a hatvanas évek óta cáfolja ezt. Bluesbreakers nevű együttesében olyanok fordultak meg, mint Eric Clapton, Mick Taylor (mielőtt a Stones tagja lett).

Egészen harmincas éveinek elejéig nem gondolta, hogy a blues lesz az élete. Elismert képzőművészként csupán hobbiból zenélgetett, ám aztán a legendás Alexis Korner bíztatására belecsapott a lecsóba. Alexist egyébként nem kisebb dologért tisztelhetjük, mint hogy meghonosította a bluest Angliában - ami első látásra egyszerű, azonban korántsem az, ha meggondoljuk, hogy a műfaj mennyire összefonódott a sokat megélt amerikai feketék életével, hangjával, gitárjátékával.

Budapesten 123 éve, 1887. november 28-án indult el a Siemens & Halske villamosjárata a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. (Werner von Siemens találmánya, a villamosvasút 1881. május 16-án a Berlin melletti Grosslichterfeldében indult hódító útjára.)

A városokon belüli közforgalmú közlekedés kialakulását a 19. század közepétől számítjuk. Részben ekkorra alakultak ki az újkor virágzásával akkora területű és lakosságú városok, ahol erre reális igény keletkezhetett, részben pedig ekkorra alakult ki az a technika, amelynek segítségével műszakilag meg is tudták oldani a helyváltoztatási igények kielégítését. Ebben az időszakban részben a lóvontatás, részben pedig az országos vasúthálózatokon már ismert gőzvontatási technika használata volt elérhető, így nyíltak meg a belvárosokban sorra a lóvasutak, míg külső területeken használtak gőzhajtású közúti vasutakat is.

1519. szeptember 20-án a portugál származású Ferdinand Magellan (Fernao de Magalhaes) spanyol korona zászlaja alatt elindult arra a Föld körüli útjára, ahonnan ő maga már nem térhetett vissza. Halhatatlanságáról azonban többek között a róla elnevezett Magellán-szoros gondoskodik.

Magellánnak a kezdeti nehézségek után még több problémával kellett szembenéznie. A hajókón a hosszú, nehéz út során gyakoriak voltak a zendülések, melyeket néha csak a felbújtók megöletésével tudott megfékezni, valamint csak kemény küzdelmek után találták meg azt a csendes-óceáni átjárót, amelyet ma Magellán-szorosként emlegetünk.

Előbb a Santa Cruz folyó torkolatáig hajózott el, majd továbbhaladt dél felé, s október 21-én, a Vírgenes-fok megkerülésével, a déli szélesség 52° 50'-énél bejutott a keresett átjáróba, amelyet később róla neveztek el Magellán-szorosnak.

1520. november 28-án három hajó, a Trinidad, a Concepción és a Victoria kiért a "Déli-tenger", azaz a Csendes-óceán nyílt vizére. A rákövetkező, szélcsendtől hátráltatott átkelés miatt nevezte el így Magellán. A három hajót eleinte a Perui-áramlás sodorta, majd szinte csak a parancsnok vasakarata hajtotta tovább. A szomjúságtól és skorbuttól gyötört, előbb patkányrágta kétszersültön tengődő, majd kínjában bőrt rágó legénység végül átjutott a Csendes-óceán túloldalára.

(A Magellán-szo rosnak eredetileg Mindenszentek-szoros volt a neve, később a spanyol király adta neki mai nevét, a híres hajós tiszteletérte. Itt játszódik Jules Verne Grandt kapitány gyermekei című regénye.)

A hajóút során számos ismeretlen állatot láttak, felfedezték a déli féltekéről látható csillagképet, a Magellán-felhőt.

Ma lenne 70 éves Lee Jun Fan, vagy ahogy a világ megismerte: Bruce Lee, a harci filmek legnagyobb sztárja (San Francisco, 1940. november 27. - Hongkong, 1973. július 20.)

3 éves volt, amikor apja, Li Hoi Shuen, a kantoni színész turnéja véget ért az Amerikában, így hazatérhettek Hongkongba. Jómódú családban nevelkedett és édesapjának köszönhetően 8 éves koráig több filmben játszott el zsivány, csavargó, tolvaj szerepeket, melyek kihatással voltak jellemének alakulására. Már ilyen fiatalon, első nagysikerű filmje után népszerű lett, és az emberek mindenütt felismerték.

Kínában az utca kölykei bandákba tömörültek és gyakran utcai verekedésekben dőltek el ezek a gangok közti területi harcok. Lee elemében érezte magát az utcán és korán megtanulta, hogy csak a győzelem a fontos, stílus és szabály itt nem számít. Egyik alkalommal azonban egy kung-fus kis híján kiütötte őt, s ez a vereség egy életre szóló döntést eredményezett. Elhatározta, hogy kung-fut fog tanulni. Hatalmas fanatizmussal kezdett edzeni Yip Man nagymesternél, és az edzéseken kívül tükör előtt csiszolgatta a technikákat. A tanult technikákat mindig ki is próbálta a gyakorlatban, késpbb azonban egyre jobban kezdett kiszakadni az utcai bandájából. Agresszív természete és elszántsága miatt azonban tanulótársai szemében egyre elviselhetetlenebb lett, míg végül egy szigorú kínai hagyomány miatt távoznia kellett az iskolából. 1959-ben összeverekedett egy rendőrrel is, ezért édesanyja visszaküldte az USA-ba, a család seattle-i barátjaihoz.

Beiratkozott az Edison gimnáziumba és egy vendéglőben felszolgálóként dolgozott. Mivel kapcsolata majdnem teljesen megszakadt mesterével, más harci művészeteket, küzdősportokat is elkezdett tanulmányozni. Csak a hatékony, alkalmazható elemekre koncentrált, és ezekből kidolgozta saját harci rendszerét. Később a stílus neve Jeet Kune Do lett, jelentése a "feltartóztató ököl útja.

Eközben leérettségizett és beiratkozott a seattle-i egyetem filozófiai szakára. A pénzt azonban már nem konyhai munkából kereste, harcművészetet kezdett oktatni egy parkban diáktársainak. Látványos elemekkel fűszerezte tanításait, amilyeneket korábban még sohasem lehetett Amerikában látni. Később saját iskolát nyithatott egy barátjával, Jun Fan Gung-Fu Intézet néven.

Az egyetemi évek alatt ismerkedett meg Linda Emeryvel, egy svéd származású amerikai lánnyal, akit később feleségül vett. Linda csendes, félénk lány volt, így tökéletes nyugalmával képes volt kiegyensúlyozni Lee erőszakos jellemét. Mindig mellette állt, és segítette edzéseiben. 1965-ben megszületett első gyermekük, Brandon Lee, akit 1969-ben lányuk, Shanon követett.

San Franciscóba visszaköltözve bemutató körutakat kezdtek szervezni. Itt mutatta be először a legendás, 1 inches, visszarántás nélküli, hihetetlen erejű ütését és a rendkívüli erő- és reflexgyakorlatait. Ezekről a bemutatókról gyakran videó is készült, így innen egyenes út vezetett Hollywoodba. Felismerték tehetségét és hamarosan hatalmas népszerűségnek örvendhetett.

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának (33,2 millió svéd korona) kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Alfred Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, tehát nem közgazdasági Nobel-díjnak.

Az alapító kívánságára 1901 óta évente az évi kamatokat öt egyenlő részre osztják fel. Egy-egy rész illeti meg azt, aki (nemzetiségétől függetlenül) a fizika, a kémia, a fiziológia vagy orvostudomány terén a legfontosabb felfedezést tette, továbbá aki az irodalomban a legjobbat alkotta, illetve aki a legtöbbet tette a népek testvériségéért, a béke ügyéért. A díjakat a Svéd Tudományos Akadémia (fizika, kémia, közgazdaság-tudomány), a stockholmi Karolinska Institut Nobel-csoportja (orvostudomány), a Svéd Akadémia (irodalom), illetve a norvég Storting öttagú Nobel-bizottsága (békedíj) ítéli oda.

A jelöltek kiválasztásában a világ tudósai és a kulturális élet képviselõi írásbeli javaslataikkal vesznek részt, a Nobel-bizottságok felkérésére. A díjak több személy között is megoszthatók. Intézmények és szervezetek csak békedíjat kaphatnak. A díjkiosztásra minden év december 10-én, az alapító halálának évfordulóján kerül sor, az aranyérmeket és az okleveleket a svéd király adja át Stockholmban, illetve a békedíjat a norvég király Oslóban. A Nobel-díj értéke az 1901., 1950., 1980., 1990. és 2000. évben személyenként 150000, 164300, 880000, 4000000, illetve 9000000 svéd korona volt. 2000-ig 673 Nobel-díjat és 46 Alfred Nobel-emlékdíjat adtak át

Nobel végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem - amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

Babits Mihály (Szekszárd, 1883. november 26. - Budapest, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja 127 éve született.

Latinos műveltségű szekszárdi nemesi-értelmiségi nemzedékek leszármazottjaként indul el a tanári pályára. Görög-latin szakos, de ugyanúgy érdeklik a modern külföldi irodalmak. Nyelveket, esztétikát, filozófiát tanul. Kortársai mindig ámulva említik rendkívüli és mindhalálig gazdagodó műveltségét. Igazi filozopterfajta. A jogásznak indult költők és írók után vele kezdődik el irodalmunkban a bölcsészek nagy sora. Első művei A Holnap című antológiában jelentek meg. A Fekete ország című versével nagy botrányt kavart, mert Ady Fekete zongora c. művével egyetemben érthetetlennek találták.

1909-ben első verseskötetével ('Levelek Iris koszorújából') az új magyar költészet első vonalába lép. Ezekben a versekben - egészen az első világháborúig - a formák szépségében találta meg a magány ellen a vigaszt, de a szép formákban ki is fejezte a magányt, a társakra vágyódást, a mindenben kételkedő pesszimizmust.

Tina Turner (eredeti neve: Anna Mae Bullock) 1939. november 26-án született. A "rocknagyi" ma 71 éves.

Zenei karrierje az 50-es évek végén kezdődött, amikor az Ike&Tina Turner Revue énekduó frontemeberéként debütált. Több, mint 50 éve tartó karrierje során számos díjat gyűjtött be, s a rockzene színpadán elért teljesítményeiért gyakran nevezik A Rock 'n' Roll Királynőjének.

Minden idők legdinamikusabb soulénekesnője teneegerként kezdett el énekelni, de igazi pályafutása az Ike Turnerrel történt találkozás után alakult ki. Hamarosan a "rock revü" csillagává nőtte ki magát, érvényre juttatva rendkívüli tehetségét és azt a különleges adományt, hogy minden porcikája valami hihetetlen, provokatív szexualitást sugároz. Ike és Tina a soul és funky egy sajátos keverékét játszotta, mely a színpadi látványosságra alapozott. A duó mögött az "ikettes" gogó girl trió állandó táncával, valamint a miniruháiban csábosan mozgó Tina kissé rekedtes, fátyolos hangú, érzelmi kitörésekben gazdag énekével, egészséges színpadi erotikus showkat mutattak be.

Világraszóló sikereik a 60-as évek elején kezdődtek, amikor az A Fool In Love című számuk felkerült a slágerlistákra.

Ettől kezdve a páros sikert sikerre halmoz, és a hatvanas évek szupersztárjaivá válnak. Sikerlistás számaiknak se szeri, se száma: River Deep Mountain High, Proud Mary, Nutbush City Limits, Come Together.