Mi van ma?

1949. december 17-én, ma 61 éve Middlesborough-ban született Paul Rodgers (Paul Bernard Rodgers), az angol zenész, énekes és dalszerző A rendkívül sokoldalú zenész számos hangszeren játszik. Eleinte basszusgitáros volt, később váltott teljesen az éneklésre. Fanyar, rekedtes, de kristálytiszta hangja nem utánozható.

Első együttese, a Free a hatvanas évek végén ill. a hetvenes évek elején hódító nagy brit blues-hullám egyik legsikeresebb bandája volt; akkoriban nagyjából a Led Zeppelinéhez fogható népszerűséggel. Az 1968-ban létrejött együttesben lett az a Hang, akit a világ az All right now címû dallal ismert meg.

Ha valakit megkérünk arra, hogy mondjon egy általa ismert sci fi írót, valószínűleg Isaac Asimovot fogja említeni. Ha viszont arra kérjük, hogy mondjon még egyet, ez a másik egész biztosan Arthur C. Clarke lesz. A saját műfajukban - Asimov a társadalmi, Clarke pedig a technikai SF-ben - mindketten lehengerlő fölénnyel rendelkeznek írótársaikkal szemben.

Sir A. C. Clarke 93 évvel ezelőtt született 1917. december 16-án Angliában, Minehead városában, s már gyermekkorában rajongott a fantasztikus történetekért. Az iskolaújságokban kezdte publikálni írásait, a legkülönbözőbb környezetekben játszódó kalandos történeteket. Aztán fölfedezte az SF- (science fiction) magazinok világát. Mindössze 13 éves volt, amikor csatlakozott a Brit Bolygóközi Társasághoz (British Interplanetary Society), amelynek később két cikluson át is az elnöke volt.

1936-ban általános és középiskoláit elvégezve Londonba költözött, ahol közhivatalnokként helyezkedett el. Első valódi novellái házilag sokszorosított kiadványokban, úgynevezett fanzinokban jelentek meg. Bemutatkozó írása, az Utazzon dróton! (A cselekmény egy "rádió-transzporter" nevű eszköz kifejlesztésének rövid története, amit az egyik fejlesztő visszaemlékezéseként ismerünk meg. A teleportáció - tárgyak és emberek rádióhullámok formájában való utaztatása távoli helyekre - lehetségességét boncolgatta szatirikus hangvételben. )

1832. december 15-én Dijonban született Alexandre Gustave Eiffel a mérnök, aki Magyarországon is számos épület tervezője volt.

Egyetemi tanulmányai után vasúti mérnökként dolgozott, és főként hidakat tervezett. 1865-ben Párizs mellett egy hatalmas gépgyárat alapított, amely nemcsak a gazdagságot hozta meg számára, hanem a hírnevet is. Az 1878-as világkiállításra megalkotta a Párizs városának pavilonját. Az ő gyárában készült el a Bartholdi által tervezett, New York városában álló Szabadság-szobor is. Aztán következett egy újabb világkiállítás 1889-ben, amelynek monumentális építménye az Eiffel-torony

Még ebben az évben a francia akadémia tagjává választották. Nem sokáig örülhetett sikereinek. 1892-ben a francia képviselőházban kitört Panama-botrányba ő is belesodródott. Kénytelen volt az esküdtszék elé állni, ahol azzal vádolták meg, hogy az általa gyártott vasáru a csatorna körüli építkezésekkor használhatatlan volt. E vádak alapján a bíróság Eiffelt 2 évi fogságra és 20.000 frank fizetésére kötelezte. de ügyvédjének köszönhetően a legfelsőbb semmítőszék felmentette és ez az ítélet lehetővé tette rehabilitálását. Visszavonult, s kizárólag tornya örökkévalóságának szentelte magát. Franciaországban úgy tekintettek rá, mint aki örök dicsőséget szerzett az országnak. Az idős férfi 1923. december 27-én hunyt el párizsi, Rabelais utcai palotájában. Rangjához méltóan temették el a Levallois-Perret-i temetőben.

Az Eiffel-torony kecses, sudár, modern, jellegzetes körvonalai világszerte ismertek. Aligha akad olyan ember, ki nem vágyik a tetejére, hogy lenézhessen onnan, s szívébe zárja Párizs látképét.

Az emberiség ősidőktől kíváncsi, mi lesz holnap, holnapután? Lehet- e azt tudni? Hogyan és kitől? A próféták és a jövendőmondók között az évszázadok során számos neves személy akadt, akire emberek milliói hallgattak.

Több mint fél évezred távlatából sem merült feledésbe a talán leghíresebb Nostradamus , akinek jóslatait a halálát követő évszázadok során sokan nemcsak elhitték, és esetenként félreértelmezték, hanem már a kezdeti időktől fogva hamisították is és a hamisítványokat propagandacélokra használták, mint például Goebbels náci propagandaminiszter tette.

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint december 13-hoz, Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.

Luca neve a Lux (fény, fényesség, világosság) szóból ered. Luca katolikus szent volt, a vakok, szemfájósok, utcanők és menyasszonyok védőszentje

A legenda szerint Lucia az ókeresztény időkben élt, fiatal szűzlányként. Édesanyja egyszer nagyon megbetegedett, és együtt mentek segítséget kérni Szent Ágota sírjához. Lúcia ott elaludt, és álmot látott, minek hatására úgy határozott, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meg is gyógyult, de ennek ellenére sem fogadta el lánya elhatározását. Pogány vőlegényhez akarta adni, s pogány bálványok hódolatára kényszeríteni lányát. Mivel Lúcia nem tágított, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtatni testén, de az állatok megtorpantak lekötözött teste előtt. Végül megégették, így vértanúvá vált. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját.

A magyar néphitben Luca nem hasonlít a legendabeli Szent Luciához, sokkal inkább kísértetszerű, kitalált alak, kinek külseje csúnya öregasszonyé vagy fehérleples alaké. Szerepe a büntetés és a rontás. Megbünteti azt, aki fon, kenyeret süt, vagy mos december 13-án. Kölcsönadni sem volt ajánlott ilyenkor semmit, mert az elvitt dolog boszorkányok kezére kerülhetett.

Hosszas keresgélés után sem találtam meg A konyak világnapjának (december 12.) mibenlétét. Aztán ráakadtam erre a cikkre, s feladtam a keresést én is. Mégsem akarok szó nélkül elmenni mellette vagy helyette a pálinkáról írni, ha már egyszer ma van a konyak világnapja (valószínű, csak az ünneplés kedvéért tartják), ezért összeszedtem a konyakkal (pontosabban: a cognackal) kapcsolatos tudnivalókat. Eddig elméletben én is csak annyit tudtam róla, hogy némely gépkocsit vezető jelszava: "Reggel konyak, este konyak, ettől leszünk mozgékonyak".

A Cognac történetének kezdete a XVII. század első harmadára tehető. Franciaországot akkoriban XIII. Lajos és Richelieau bíboros uralta. Az abszolutizmus és a gazdag udvartartás azonban komoly terheket rótt az államkincstárra, így a király a jól bevált trükkhöz, az adóemeléshez folyamodott. Csakhogy a magának mind több jogot követelő parasztság nem vette jó néven az udvar megszorító intézkedéseit.

Charente és a szomszédos Charente-Maritime megye szőlő- és bortermelői megelégelték a rájuk kivetett magas állami jussot: 1636-ban adóenyhítésért folyamodtak. A bor azonban nem kapott kedvezményeket. A földműveseknek ám helyén volt az eszük: a termékeiket ezentúl nem adóköteles borként, hanem párlatként vitték a piacra így hát megszületett a Cognac. Az új, adómentes termék népszerűsége persze országszerte gyorsan növekedett. Az arisztokrácia és a nép egyaránt örömmel fogyasztotta.

Ha Fantomasra gondolunk, akkor Jean Marais (és Luis de Funes) jut eszünkbe.

A jóképű, daliás sztár, eszményi nőideál, generációk bálványa Jean-Alfred Villain-Marais (Cherbourg, 1913. december 11. - Cannes, 1998. november 8.) ma lenne 97 éves. Egyszerre volt színész, rendező, író, festő, szobrász, fazekas-keramikus, kaszkadőr és újító.

Az első világháború hajnalán született. A nőkhöz való viszonyát egy életre meghatározta az édesanyja. "Lánynak várt. Sokáig a szőke angyal képét őrizte rólam, és én gyerekfejjel ennek az elvárásnak akartam megfelelni." Csak felnőtt fejjel jött rá, hogy valójában kicsoda is az anyja. Egy kleptomániás, börtönviselt életművész, aki hónapokra magára hagyta a gyerekeit, a nagymama gondjára bízva őket. Férjét otthagyva két fiával Párizsban telepedett le. A színház világához vonzódó Marais-nek mindenütt elutasításban volt része, így alkalmi munkákból élt, esténként pedig színdarabokban és filmekben statisztált.

Igazán csak keveseket engedett magához közel. A kevesek közé tartozott egykori nagy szerelme, Michéle Morgan filmszínésznő. "Talán másként alakult volna az életem, ha viszonozza az érzéseimet. Rossz időben találkoztunk. Michéle szerelmes lett leendő férjébe"

1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésén elfogadták Az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozatot. A világ összes országa ratifikálta. Ennek emlékére az ENSZ 1950. december 4-i közgyűlése december 10-ét az emberi jogok napjává nyilvánította

"Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek" - mondja ki az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1. cikke.

A II. világháború borzalmaitól éppen csak magához térő világban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata volt az első olyan globális közlemény, amelynek megállapításait ma már magától értetődőnek veszünk -- minden emberi lény elidegeníthetetlen méltóságát és egyenlőségét.

Jim Morrison

(1943. december 8. (Melbourne /Florida, USA/- 1971. július 3. - Párizs) énekes, dalszövegíró, költő ma lenne 67 éves. A rajongók számára a Szent volt. A szülők szemében maga a megtestesült Gonosz. Koncertjei olykor a fekete miséket idézték. Kábítószeres, alkoholos botrányain a sajtó csámcsogott. Tehetséges Költő volt, amit azonban többnyire elnyomott benne a lump Csavargó. Jim Morrison a végletek embere volt.

Douglas Morrison néven született. Apja, George Stephen Morrison tengernagy az USA Haditengerészeténél szolgált, anyja, Clara Clark Morrison. Jimet szigorú, konzervatív szellemben nevelték, azonban ő minden alkalmat megragadott, hogy ellenkező nézeteinek hangot adjon. Már fiatalkorában kitűnt viselkedésével, lázongott az iskolapadban. Ez a lázongás haláláig tartott.

Lenyűgözte Jack Kerouac Úton című, a hatvanas években meghatározó regénye, középiskolás korától ő maga is írogatott. Az egyetemen filozófiát tanult, de a jobb körök helyett végül a szakadtak világát választotta. Az egyetem után Los Angelesbe költözött

A hatvanas évek közepén a rockzene bűvöletébe került, a műfaj krónikásai szerint ebben döntő érdemei voltak Ray Manzarek billentyűsnek, aki az 1965-ben megalakuló Doors együttes esze volt, Morrison viszont a banda senki által soha meg nem értett lelke - és persze motorja.

Első albumukban található egy Weill - Brecht feldolgozás, az Alabama Song, valamint az első igazi nagy sikerük, a Light My Fire.

1941. december hetedike, vasárnap reggel. Az északi csendes-óceáni szigetvilághoz tartozó, de amerikai fennhatóság alatt lévő Hawaii harmadik legnagyobb szigetén, O'ahun állomásozó amerikai csapatok tagjai éppen csak túlestek az ébredezés percein, s a reggeli kávén jár az eszük. A Csendes-óceáni Flotta (8 csatahajó, 9 cirkáló és 31 romboló) a Pearl Harbor-i kikötőben horgonyoz.

Helyi idő szerint 07.55-kor az Első Császári Japán Flotta hat hordozójáról felszállt harci repülőgépek első csoportja megjelenik a sziget felett és lecsap az amerikaiakra. A Pearl Harbor elleni támadást Jamamoto Isoroku tengernagy tervezte meg .

Két hullámban, nagyjából másfél óra alatt a japán repülőgépek húsz hadihajót elsüllyesztettek (köztük négy csatahajót) vagy súlyosan megrongáltak, 190 repülőgépet teljesen megsemmisítettek (további mintegy százötvenet használhatatlanná tettek). 2500 halott (közülük kilencszáz a telibe talált USS Arizona csatahajón), 1300 sebesült. A japán támadók oldalán: 29 lelőtt (lezuhant) repülőgép, négy (más források szerint öt) elsüllyedt mini-tengeralattjáró, továbbá 70 halott.

klikk a képre

A támadás másnapján az Amerikai Egyesült Államok hadat üzent Japánnak, s ezzel formálisan is belép a második világháborúba. Három nappal később, 1941. december 11-én Hitler hadat üzen az USA-nak.