Mi van ma?

A múzeum létesítését hosszú előkészítés után 1896-ban határozták el, és a millenniumi törvény mondta ki. Miután a főváros ingyen átadta a területet, 1898-ban pályázatot írtak ki az épület megtervezésére. A kilenc pályamű közül Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc tervét választották ki megvalósításra. Az épületegyüttes 1900 és 1906 között épült, először a neoreneszánsz képtárszárny, utána a klasszicista. Az 1906. december 1-jei felavatáson Ferenc József császár és király is részt vett. A múzeumot 104 éve, december 6-án nyitották meg a nagyközönség előtt.

A XX. századi amerikai dzsessz egyik legfontosabb személyisége David Warren Brubeck 1920. december 6-án született a kaliforniai Concordban. Édesanyjától tanult zongorázni, s már 13 éves korában profi dzsessz-zenekarokban játszott. Olyan sztárokkal muzsikált együtt pályafutása alatt, mint Miles Davis, Chet Baker, Duke Ellington, B. B. King.

Édesapja német származású volt, édesanyjának családja pedig Kelet-Európából vándorolt ki Amerikába. Már országszerte ismert dzsesszmuzsikus vvolt, a második világháborút is megjárta, amikor Oaklandben beiratkozott a híres francia posztimpresszionista zeneszerző, Darius Milhaud osztályába, aki három évig tanította.

Pályájának kiemelkedő periódusa volt az ötvenes évek vége és hatvanas évek eleje, amikor legendássá vált - az altszaxofonos Paul Desmond nevével is fémjelzett - kvartettjével járta a világot.

Az együttes 1959-es sikerét a Take Five-ot Paul Desmond komponálta, amely hatalmas lehetőséget adott a szaxofonosnak, hogy melodikus improvizációit a zenekarral bemutathassa. Az elsősorban komponista és csak másodsorban hangszeres Brubeck saját szólóiban arra törekedett, hogy fejlessze képességeit a komplex, gyakorta aszimmetrikus ütemnemek területén való munkában. Kompozíciós területen számos jazzstandard-et, két balettzenét, egy musical-t egy misét, televíziós és filmzenéket, egy oratóriumot és két kantátát alkotott. Brubecket mindezek ellenére elsősorban klasszikus quartettjének felvételeiről ismerik, amelyeken Paul Desmond is játszott, illetve részben azonosítják a Take Five-val is.

85 évvel ezelőtt ezen a napon mutatták be Sz. M. Eizenstein (1898. január 22., Riga, Lettország -1948. február 11., Moszkva) Patyomkin páncélos c. filmjét.

A moszkvai bemutatásakor frenetikus sikert aratott az egyszerűen és hatásosan megkomponált film, melyet Eizenstein az 1905-ös forradalmi felkelés huszadik évfordulójára forgatott. A Brüsszeli 12-be beválasztott filmek 1. helyezettje nemcsak a Szovjetunióban, hanem Nyugaton is nagy feltűnést keltett. Jóllehet a korabeli cenzúra több európai országban (köztük Németországban és Magyarországon) is betiltotta, a világ kritikusai számára mindmáig a filmművészet csúcsát jelenti.

Ma ünnepli 78. születésnapját Little Richard (eredeti nevén Richard Wayne Penniman, sz. 1932. december 5.), amerikai énekes, dalszerző és zongorista, a rock and roll történetének egyik legnagyobb alakja.

Koldusszegény, vallásos fekete családban született a Georgia állambeli Macon városában. Apja vándorprédikátor volt, ő templomi gospel-kórusban kezdett énekelni, de hamar megszökött és felcsapott vándorszínésznek. Sikertelen dzsessz- és blues-énekesként folytatta, és hiába nyert meg 18 évesen egy tehetségkutató versenyt, a nagy áttörés akkor elmaradt. Visszatért szülővárosába, ahol napközben egy konyhán mosogatott, este pedig egy bárban szórakoztatta a nagyérdeműt. Egy helyi énekes szárnyai alá vette, a szakmai tanácsok mellett felpomádézta a fiatalember haját, kifestette arcát és csiricsáré ruhákba öltöztette, hogy már megjelenésével is feltűnést keltsen.

1955-ben küldött egy demófelvételt egy kiadónak, ahol adtak neki egy esélyt. A dolog nagyon halványan ment, amíg Richard be nem gerjedt és nem túl szalonképes szöveggel rögtönözni nem kezdett. A "tisztított" szövegű szám Tutti Frutti címen jelent meg, és új csillag született.

Ahogy Arisztotelész mondta, a szépség Isten ajándéka. Gérard Philipe (Cannes, 1922. december 4. - Párizs, 1959. november 25.). nem véletlenül kapta ezt a csodálatos ajándékot, a szépséget, mely kívül-belül beragyogta: ha másért nem, akkor azért, hogy csodálattal adózzunk neki és evilági jelenlétének.

Jogi, majd színi tanulmányokat folytatott, 1942-ben Nizzában lépett először színpadra. 1943-1944-ben Párizsban a konzervatóriumban tanult, és ekkor kezdett el filmezni is.

A háború befejezése után a legnépszerűbb színpadi és filmszínészek közé emelkedett. Első filmfőszerepe az 1946-ban Dosztojevszkij regénye alapján készült A félkegyelmű Miskin hercege volt. Az 1946-os Autant-Lara rendezte A test ördögében mindenkit csodálatba ejtett az az emésztő őszinteség, amivel kezdő színész létére átélte egy gimnazista lázas szerelmét. Ettől kezdve testre szabott, de korántsem egyforma szerepeket osztottak rá: ilyen volt A pármai kolostor Fabrizio del Dongója (1947), Az ördög szépsége Henrija (1949), a Királylány a feleségem Tulipános Fanfanja (1952) és a Vörös és fekete Julien Sorelje (1954).

A színész fotói

Rainer Maria Rilke (Prága, 1875. december 4. - Montreux, Valmont 1926. december 29.) költészete egyedi a világirodalomban: szinte gyermeki naivitás, nőies lágyság és szelídség, a szegények iránti keresztényi részvét jellemezte. Az élet és halál, az öröm és bánat, a valóság és a képzelet nagy egységének összképe ez az életmű.

Rilke elődei német nemesemberek és cseh módos polgárok voltak. Szülei katonai pályára szánták, a gyenge fizikumú, érzékeny fiú azonban nem bírta a kadétiskola vakfegyelmét, és abbahagyta tanulmányait. A linzi kereskedelmi akadémián, majd a prágai egyetemen tanult tovább, ahol jogot, filozófiát és irodalomtörténetet hallgatott. Németül és csehül egyformán tudott, majd nyugati öntudattal úgy megtanult franciául, hogy mind a három nyelven írt versben is, prózában is. Azután szláv öntudattal sajátjának akarta tudni az orosz nyelvet is. Hódolattal vendégeskedett Tolsztojnál, majd idővel néhány évig a "szobrászok szobrászánál", Rodinnél volt titkár.

Korai versei még a századvégi dekadencia közérzetét variálták a szecesszió német változatának, a jugendstil jegyében

Szecessziós a dekorációja, dekadens a halálerotikája az Ének Rilke Kristóf zászlós szerelméről és haláláról című líraian dallamos és ritmikus kis próza-románcának is, amelyet 1899-ben egyetlen éjszaka alatt írt, de csak 1906-ban publikált, és ekkor valóságos bestseller-sikert aratott vele.

Oroszországi élményei nyomán írta az Imádságoskönyv (1905) verseit, amelyek egy orosz szerzetes imáinak, himnuszainak képében Istenről, a szegénységről, a halálról vallanak. Már itt feltűnik a később gyakran visszatérő rilkei motívum: az élethez természetesen és szervesen hozzátartozik a halál, de kinek-kinek a maga halála, amitől a modern kor megfosztja az embert. Mint az életét, úgy a halálát is tömegesíti, nivellálja.

1902-ben, majd bővítve 1906-ban jelent meg a Képek könyve című kötete, amelyben a versek már már a lét egészéről vallanak. A dolgok lényegének megragadására irányuló erőfeszítést Rilke Rodintől tanulta. Megtanult mellette másképp "látni": behatolni a látható dolgok mélyére és ott feltárni, megragadni láthatatlan lényegüket. Úgy akart eljárni költőként, ahogy a szobrász Rodin és általában a modern képzőművészet: tiszta formát, dolgokat létrehozni, amelyeknek lelkük van.

Ma van a fogyatékos emberek világnapja, aminek évenkénti megtartásáról 1992-ben döntött az ENSZ. Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá vált emberek problémáira.

A világon mintegy 650 millió ember él fogyatékkal. Az ő jogaik védelméről az ENSZ 2006 decemberében fogadott el egyezményt. Ettől azt remélik, segítséget nyújt ahhoz, hogy többé nem szorulnak a társadalom perifériájára.

A világ fejlett országaiban a lakosság mintegy 10 százaléka él valamilyen fogyatékossággal. Magyarországon 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékosságban szenvedő emberek számát; az ő sorsuk alakulása közvetve a lakosság harmadát érinti.

Ma 29 éve született Britney Spears (Kentwood, Louisiana, 1981. december 2.) amerikai énekesnő.

Már kislány korában zenei karriert szeretett volna befutni. Tehetségét a helyi templomban mutatta be, ahol elénekelte a "What Child Is This"-t, sőt a tv-ben is, ahol fellépett egy tehetségkutató műsorban.

8 évesen részt vett egy meghallgatáson a népszerű gyermekrevüben, a Mickey Mouse Clubban, de fiatal korára hivatkozva elutasították. Szerencséjére azonban a show egyik producere felfigyelt Britney tehetségére és segített neki ügynököt találni New York Cityben, így a következő három nyarat New Yorkban töltötte, ahol a híres Off-Broadway Dance Centerben és a Professional Performing Arts School-ban tanult.

Három évvel első Mickey Mouse Club-beli visszautasítása után, a 11 éves Britney-nek végül sikerült szerepet kapnia mint "Mouseketeer". Más tehetséges fiatalokhoz csatlakozva megmutathatta színészi képességeit, ének- és tánctudását a show-ban, amely olyan társak karrierjét is elindította, mint Keri Russell és Christina Aguilera. Spears 2 évig élt családjával Orlandoban, majd a showműsor megszűnte után visszaköltözött Kentwoodba és középiskolában folytatta tanulmányait.

1925. december elsején du. 5 órakor a Rákóczi út 22. szám alatt ünnepélyes keretek között - 5 évvel és egy hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban beindult az első rádióállomás - szólalt meg az éterben a Magyar Rádió első hivatalos adása. Az avatóünnepséggel, majd hangversennyel elkezdődött a rendszeres rádiós műsorsugárzás. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett.

A rádió első elnöke Kozma Miklós - egyben MTI elnök - volt. Működése alatt igyekezett a rádiót függetlennek tartani a politikai propagandától. Tanító, nevelő és szórakoztató funciót kívánt a rádiónak, de mindenmellett a független nemzeti ideológiát is szolgálta. Ezen az alapon igényes komolyzenét és jazzt is sugárzott a politikailag is elvárt cigányzene és a nóta mellett..

Woddy Allen (született: Allen Stewart Konigsberg; New York, 1935. december 1.) amerikai író, színész, humorista, Oscar-díjas filmrendező és filmproducer ma 75 éves.

Ő talán a leggátlástalanabb gátlásos, a legsikeresebb sikertelen, a sajátos humoráról, néha megbotránkoztató magánéletéről, de leginkább filmjeiről ismert író, rendező, színész, klarinétjátékos.

Viszonylag jómódú brooklyni kispolgári zsidó családban született. Az iskolákban átlagdiák volt: rajongott a képregényekért, a sportért, imádta a dzsesszt és a mozit, sajátos humoráért társai szórakoztatónak találták. 17 éves korában Woody Allen néven küldözgette vicceit, humoros írásait a különböző ügynökségeknek, amelyek szépen fizettek is neki. Érettségi után autodidakta módon képezte magát, legfőképp azért, hogy a lányok észrevegyék; célját ugyan nem érte el, de műveltsége tekintélyes lett.

Az ötvenes évek elején Hollywoodban különböző humoros tévéműsoroknál dolgozott. Itt örökre megutálta a felszínes, csillogó mozivárost. New Yorkba visszatérve kabarékban lépett fel 1964-ig, amikor 1965-ben Clive Donner rendező felkérte a Mi újság, cicababa? című film forgatókönyvének megírására, amelyben egy kisebb szerepet is eljátszott.

A film kasszasiker lett, Woody Allen előtt megnyílt a mozi világa. 1969-ben megrendezhette első filmjét Fogd a pénzt és fuss! címmel. A kétbalkezes, abszurd figurája több filmjének őstípusa lett.