Mi van ma?

Joséphine Baker (született Freda Josephine McDonald) afroamerikai származású énekesnő, táncosnő, előadóművész. akit az 1920-as években nemcsak tánc-, de szexistennőnek is tekintettek. Ő volt az első fekete nő, aki kivételes tehetségénél fogva világhírű táncos-énekesi és filmes karriert futott be Párizsban. Lángra gyújtotta a szíveket és lángba borította az arcokat. Négyszer volt férjnél, uralkodók és diktátorok keresték a kegyeit, Picassónak állt modelt, és 12 gyereket fogadott örökbe. Élete egyetlen nagyopera, melyben mindig ő a DÍVA. Művészetét és egész életét mélységes humánum hatotta át. Elkeseredetten harcolt a szegénység, a faji megkülönböztetés és a jogtalanság ellen.

105 évvel ezelőtt, 1906. június 3-án született St. Louisban. A spanyol apától és amerikai néger anyától származó kislány nem jutott könnyen a csúcsra. Már hétéves korától dolgozni kényszerült. Babysitterként dolgozott egy fehér családnál. A szülők szigorúan megtiltották neki, hogy néger létére megpuszilja lányukat: amikor ő ennek ellenére megtette, munkaadója forró vízbe nyomta a "bűnös" kezét. Néhány évvel később már pincérnőként dolgozott. Tizenhárom évesen hozzáment Willie Wellshez és megszökött otthonról. Házasságuk rövid ideig tartott. Az ifjú asszony gondolkodás nélkül otthagyta Wellst, amikor kapcsolatuk megromlott. Későbbi férjeivel - négy volt neki, meg egy "nem hivatalos" - sem tett másként. 1921-ben újra férjhez ment: Willie Baker nevét élete végéig viselte.

Két évvel később egy vándortársulat tánckarának tagjaként a Csoszogva című zenés vígjátékkal turnézott. New Yorkba költözött, ahol a Broadwayn gyorsan felívelt karrierje.

Ha élne, 85 éves lenne minden idők egyik legismertebb filmsztárja Marilyn Monroe, akiről ma is találgatják, ki volt valójában. Szexbálvány, nagy művész, a szórakoztatóipar áldozata vagy a politika bábfigurája? Akár a gyógyszerek rabja, akár az amerikai tömegkultúra emblémája volt, máig nem lehet tudni, hogy a való életben is szerepet játszott-e vagy őszintén önmagát adta.

Norma Jeane Mortensonként született Los Angelesben 1926. június 1-jén, Apját nem ismerte, anyja elmegyógyintézetbe került Norma 5 éves korában. Gyermekkorát nevelőszülőknél és intézetben töltötte, majd anyja barátnőjének anyjához került. 16 évesen otthagyta a gimnáziumot, hozzáment az első férfihez, Jim Doughertyhez, aki 1944-ben bevonult katonának.

1944-ben egy hadianyaggyárban dolgozott betanított munkásként, amikor felfedezte a hadsereg magyar fotósa, André de Dienes, akivel bejárta a vadnyugatot, s aki beajánlotta egy ügynökséghez. Nemsokára modell lett, ezzel megkezdődött karrierje. 1948-ban a 20th Century Fox szerződtette kisebb szerepekre, majd meztelenül állt modellt. Gyönyörű teste, bájos arca megtette hatását: 1948-ban szerepelt először a felvevőgép előtt. A stúdió fél évig "csiszolta", új frizurát kreáltak neki, megtanították sminkelni, öltözködni, kicsit még színészkedni is. Ekkor festette szőkére a haját és változtatta meg a nevét. de a befektetés - akkor - kárba veszett.

A második filmjében, a A kóristalányokban (1948.) a feltörekvő tehetséget, Peggy Martint alakítja, akit szende szőke szépsége azonnal sztárrá teszi a kóristalányok között.

A filmvilág élvonalába néhány éve üstökösként berobbant ír színész, Colin James Farrell Dublinban született, 1976. május 31-én. Számos amerikai kasszasikert produkáló filmben játszott főszerepet.

Édesapja, Eamon Farrell visszavonult profi labdarúgó volt. Colin eleinte focista akart lenni, de amikor rájött, milyen sokat és milyen keményen kell edzenie, úgy döntött, más pályát választ. Három testvére van, egy bátyja, és két nővére. 12 évesen insomniát diagnosztizáltak Colinnál, azóta is ebben a betegségben szenved

Szülei nem is őt, hanem idősebb testvérét, Eamon Jr.-t szánták színésznek, és őt kezdték táncórákra, illetve színjátszó körökbe küldözgetni, de egy idő után Colin is elkísérte testvérét, és benne aztán több fantáziát láttak.

Ahogy kamaszodott, már nemcsak a filmsztárok iránt rajongott, hanem a helybeli lányokért is. Sokat ivott, kábítószerezett is, és egy alkalommal le is tartóztatták. Amikor az egyik szerzetestanár szóvá tette a viselkedését, Colin a falhoz lökte tanárát, ezért 17 éves korában (1993.) kicsapták az iskolából. elment világot látni. Ausztráliában kötött ki, ahol modellkedésből tartotta el magát. Erre is ráunt egy év után, visszatért Írországba és az énekléssel próbálkozott. Már-már úgy tűnt, hogy az akkor alakuló Boyzone együttes tagja lesz, de a menedzser jobbnak látta eltanácsolni az állandóan vitatkozó, kötözködő fiút.

A szereplés lehetősége azonban már megérintette, és eldöntötte, hogy színész lesz. 1996-ban beiratkozott a dublini színiiskolába. Hamarosan ebből is elege lett, mert belefáradt abba, hogy folyton kritizálták független személyisége miatt.

Ezután BBC-sorozatokban jeleskedett, tévéreklámokban szerepelt, majd megkapta a Falling for a Dancer című mini tévésorozat főszerepét. Ezt a Ballykissangel című széria követte, amely megalapozta a fiatal színész anyagi helyzetét, így Londonba költözött. 1999-ben mutatták be a Hadszíntér című angol filmet, amelyben először szerepelt a neve a stáblistán, de több színdarabban is feltűnt. Egy alkalommal a színházban ott ült Kevin Spacey is, aki rögtön szerepet adott neki Ártatlan bűnöző (1999.) című krimijében.

Innen már csak egy ugrás volt a valódi nagyfilm. A kiugrást Joel Schumacher Tigrisek földjén (2000.) című filmje hozta meg neki.

Közel fél évszázad egyik legmeghatározóbb színésze, Hollywood egyik fenegyereke, Dennis Hopper színészi karrierje során több, mint kétszáz filmben szerepelt, 8 filmet rendezett és négy forgatókönyvet írt.

1936. május 17-én született Kansas államban. Tizenhárom éves korától családjával San Diegóban élt, ahol színészkedést tanult. Tizennyolc évesen Los Angelesbe költözött, ahol azonnal színészként kezdett dolgozni. Tévésorozatok után egy westernben mutatkozott be a filmvásznon, s még húszéves sem volt, amikor szerepet kapott az 1955-ben bemutatott, James Deannel a főszerepben készült Haragban a világgal (1955.) , ezt követően az Óriás (1956.) című filmben. Dean nagy hatással volt a fiatal Hopperre. A forgatás idején jó barátságba keveredett vele, s akinek tragikus halála (1955.) túlságosan is megviselte: az ő mintájára kezdett viselkedni, dührohamai, verekedései miatt feketelistára került, s szerencsésnek érezhette magát, ha B-kategóriás filmekben állhatott kamera elé.

1958-ban a From Hell to Texas című westernben kapott egy nagyobb lehetőséget Henry Hathaway rendezőtől, azonban nem értették meg egymást, A Hoppert foglalkoztató Warner Bros kirúgta a színészt, aki ezután évekig nem kapott említésre méltó munkát, de érdekes módon végül Hathaway-nek köszönhette a visszatérést, aki szerepet adott neki az 1965-ös The Sons of Katie Elderben .

1969-ben, a hippikorszak csúcsán Peter Fondával és Jack Nicholsonnal 400 ezer dollárért elkészítették a Szelíd motorosok című filmet, amelynek Hopper nemcsak egyik főszereplője, hanem forgatókönyvírója és rendezője is volt.

A magyar könnyűzene kiemelkedő személyisége, az egyik legsikeresebb zene- és dalszerző, billentyűs, énekes. Kimagasló zenészi és zeneszerzői tevékenysége révén a modern magyar rockzene történetének egyik megkerülhetetlen, legendás alakja. Saját bevallása szerint "...azt, hogy ki mennyit ér önmagának és másoknak, az elvégzett munkái, az eredményei határozzák meg". Először Sztevanovity Dusán akkor hároméves kisfia a hívta Pici bácsinak. Presser Gábor harminc valamennyi volt ekkor. Azóta már sokan bácsizzák.

Budapesten született 1948. május 27-én. Négyéves korában kezdett el zongorázni, ötévesen már zenét szerzett. Egyik konzervatóriumi évfolyamtársa vitte el 1967-ben az Omega együtteshez, melynek zeneszerzője lett. 1967-ben a második Táncdalfesztiválon hangszerelői díjat kapott Zalatnay Sarolta Nem várok holnapig című daláért. Néhány hónapig a Scampolo együttesben játszott. 1969 - 1971-ig zenélt és írt az Omega együttesnek, a Gyöngyhajú lány című szerzeménye a magyar rockzene egyik első nagy külföldi sikere volt. A világhírű Scorpions is feldolgozta.

Bob Dylan a világ egyik legnépszerűbb és legelismertebb dalszerzője, zenésze és előadója, aki közel 100 millió eladott albummal büszkélkedhet, és karrierjének 5 évtizede óta több ezer fellépésen van túl szerte a világban.

Bob Dylan (eredeti neve: Robert Allen Zimmerman), 70 évvel ezelőtt, 1941. május 24-én született a Minnesota állambeli Duluthban, de gyerekkorának nagyobb részét a Hibbingben töltötte. Nagyszülei Litvániából, Oroszországból és Ukrajnából kivándorolt zsidók voltak, szülei, Abraham Zimmerman és Beatrice Stone a helyi zsidó közösség tagjai voltak. Hétéves koráig Duluthban élt, ekkor apja paralízist kapott. Ezután a család anyja szülővárosába, a közeli Hibbingbe költözött. Dylan itt töltötte gyerekkora hátralevő részét. Legkorábbi ismert felvételét 1956 karácsonyán készítette: két barátjával egy áruház fülkéjében (Carl Perkins, Little Richard) A középiskolában több zenekart alapított; az első, a The Shadow Blasters hamar feloszlott, de a második, a Golden Chords tartósabbnak bizonyult. 1959-ben rövid turnén vett részt Bobby Vee társaságában, beiratkozott a Minnesotai Egyetemre és Minneapolisba költözött. Érdeklődése a rock and roll iránt alábbhagyott, helyét az amerikai folk vette át, amit általában csak gitárkísérettel játszanak. Gyorsan bekapcsolódott a Dinkytown folkzenei vérkeringésébe.

A legendás folkénekes, Woody Guthrie hatására kezdte önmagát és az igazságot keresni. Új nevet vett fel az angol Dylan Thomas költő tiszteletére, otthagyta az egyetemet és egy szál gitárral New York bohém negyedében kezdett zenélni. Az akkor alig húszesztendős minnesotai fiú döntő szerepet játszott a hatvanas évek eleji amerikai folk revival kibontakozásában. Miközben Greenwich Village egész folk-kultúráját, a szokásokat, az öltözködést, a beszédmódot, a szófordulatokat és a gesztusokat is ügyesen hasznosította, zseniálisan tudta dalba önteni mindazt, ami korosztályát akkoriban foglalkoztatta.

Első lemeze 1961-ben jelent meg. A társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó dalai -The Times They Are A-Changin' , Masters of War , Blowin' In The Wind - egy nemzedék himnuszai lettek.

Rippl-Rónai József festő, grafikus, iparművész, a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője 150 éve, 1861. május 23-án született Kaposváron a Zárda utcában. Édesapja Rippl József megbecsült igazgató-tanítója volt az úgynevezett "cigli-iskolának", a szakmunkásképző elődjének. Édesanyja Knezevich Anna Paulina négy fiúgyermeket nevelt fel, majd katolikus leányneveldét vezetett. József, az elsőszülött, négy gimnázium után szülővárosában volt patikussegéd, majd Budapesten gyógyszerészeti mesteroklevelet szerzett. 1882-ben Zichy Ödönnél házi tanítóskodott, közben rajzórákat vett. 1884-től a müncheni művészeti akadémián tanult. 1887-ben Párizsba ment, ahol Munkácsy Mihály segédjeként dolgozott. Munkácsy képeinek másolása mellett megszülettek első jelentős alkotásai.

1982-ben számos képen halhatatlanná tett élettársával, későbbi feleségével, Baudrion Lazarine-nal és skót festőművész barátjával Knowles-szal Neuillybe költözik, s ott tíz évre nyugalmas otthont talál.

Kalitkás nő	Nő fehérpettyes ruhában	Öreganyám

"Franciaország - a hazám, Örményország - a hitem"

Charles Aznavour világhírű énekes, színész, szövegíró örmény emigránsok gyermekeként Vahinak Sahnur Aznavurjanként látta meg a napvilágot Párizsban, 1924. május 22-én.

Tanulmányait Párizsban végezte. 1933-tól táncosként, 1935-től pedig gyermekszínészként lépett színpadra. 1941-től a Jean Dasté Színtársulat tagja volt. 1942-től Pierre Roche társulatánál dolgozott.

Édith Piaf figyelt fel rá, aki 1946-ban magával vitte egy turnéra, bejárták Franciaországot, eljutottak az USA-ba is. 1955-től a Moulin Rouge tagja volt.

Charles Aznavour úgy érezte, hogy a francia szellemiség tükörképe a sanzon, a nemzeti kultúrának olyan része, amely védelemre szorul. Ennek szentelte életét.

Joe Cocker az elmúlt négy évtized egyik legnagyszerűbb, az egyik leginkább megkülönböztethető hangja a zeneiparnak. A különleges hangszín a világ minden pontján népszerű: több mint 40 évvel zenei karrierje kezdete után Joe Cocker még mindig az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb művész világszerte. Eddigi 21 stúdióalbuma és 4 koncertlemeze közül számos ért el multiplatina státuszt, számtalan arany- és platinaminősítést. Karrierje során már elnyert több Grammy-díjat, Golden Globe-díjat és Oscar-díjat is dalaival. 2007-ben a Brit Birodalom Érdemrendjét is átvehette.

A legtöbb rocksztárhoz hasonlóan sem volt selyemmel bélelt gyerekszobája. 1944. május 20-án igazi munkáscsaládba született Sheffieldben. Példaképet korán választott magának, aki nem más volt, mint akkoriban nagyon sok kisrác bálványa, a nagy: Ray Charles. Az ő hatására kezdett el énekelgetni, amit nagyon komolyan is vett. Persze ez akkoriban csak hobbi volt. Pártfogók hiányában alkalmi munkákból kellett megélnie: volt szerelő, lakatos és végül benzinkutas. A munka mellett nem hagyott fel az énekléssel. Első együttesében, a Cavaliersben Vance Arnold művésznéven próbálkozott. Első stúdió felvételét 1963-ban jelentette meg - egy Lennon - McCartney-szám feldolgozását, az I'll Cry Insteadet A rockzenéből ekkor még mindig nem tudott megélni, így ismét a benzinkutasok cseppet sem irigylésre méltó életét élte.

Pár csendes év után ismét egy csodálatos Lennon - McCartney dalt énekelt: With A Little Help From My Friends. (1968-ban a Procol Harum együttes menedzsere fedezte fel, s első lemezén olyan nagyságokkal szerepelt együtt, mint Jimmy Page és John Paul Jones, akik később a Led Zeppelin együttessel lettek világhírűek.)

Mindent el tud játszani. A legsokoldalúbb színészegyéniségek egyike, aki gazdag pályafutása során minden műfajban szerepet kapott és alakítása mindig hiteles volt.

Haumann Péter (1941. május 17.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező ma 70 éves.

Szülei női fodrászok voltak, sokáig úgy volt, hogy a családi üzletet ő veszi majd át. Ő orvos akart lenni, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban az egyik tanár felismerte tehetségét, és a színi pálya felé irányította. Érettségi után az orvosi egyetemre és a Színház- és Filmművészeti Főiskolára is jelentkezett, s nyomban fel is vették színész szakra, így 1959-1963 között a főiskola növendéke volt. A debreceni Csokonai Színháznál indult karrierje. 1966-1970 között a Pécsi Nemzeti Színház társulatának tagja lett. Vidéken töltött évek után a Szókratész védőbeszédének köszönheti Haumann Péter, hogy Budapestre került. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg ugyanis Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. 1970-ben 2 évre leszerződött a színházhoz.

Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban mintha megállapodott volna: Ádám Ottó felkérésére Madách Színházhoz szerződött, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett, s egészen 1988-ig ott is maradt. A Macskák című Webber-musicalben több mint háromszáz alkalommal lépett fel.

1988-ban a Nemzeti Színház tagja lesz, de csak 1991-ig, amikor a tiszavirág életű Arizona Színházban (1991-93.) játszott, aztán pár hónap erejéig a Radnóti Miklós Színházban bukkant fel. Majd végre - saját szavai szerint is - megtalálja otthonát a Katona József Színházat, melynek tagja 1994 óta , de a Játékszínben és a Centrál Színházban is több darabban fellép.

Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg az agg, halálra ítélt filozófust, a két és félórás művet súgói segítség nélkül mondta el. A Katona József Színházban, a Sufniban idén február közepe óta ismét látható.

Emlékezetes színészi alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a Sok hűhó semmiért Benedekje, a Hamlet Claudiusa, A velencei kalmár Shylockja , a Vízkereszt vagy amit akartok Malvoliója.