Mi van ma?

A magyar beat hőskorának kimagasló egyénisége, a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja Tolcsvay László 1950. június 24-én, ma 61 éve született Budapesten. Klasszikus zenét tanult, már tizenhárom évesen játszott a Strangers amatőr beatzenekarban, majd a Wanderers együttessel rendszeresen fellépett a legendás Horizont Tánciskolában, tizenhat évesen pedig dalokat komponált. 1968-ban bátyjával, Bélával megalapították a Tolcsvay Triót. Ők ötvözték elsőként magyar népzenével a rock-muzsika elemeit, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. Az 1968-as Ki mit tud?-on folk-beat kategóriában győztek.

1969-ben a legnépszerűbb hat zenekar közé választották őket. 1970-ben kiegészültek három emberrel, s felvették a Tolcsvayék és a Trió nevet. Rendszeresen felléptek az Illés klubban, és olyan slágereket adtak elő, mint a Ne menj el, Boldogtalan vándor, Lány, akit nem ismerek, A Hold és a lány. 1973 júniusában megszervezték és megrendezték az első magyar popfesztivált Miskolcon.

1972-ben Bródy János fáradozásainak köszönhetõen alakult meg Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel a KITT-egylet (Koncz-Illés-Tolcsvay Trió).

1973-ban komponálta Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett.

A Nemzeti dal zenéjét Tolcsvay László írta 1973-ban. A dalt elfogadta a Sanzonbizottság, tehát a megzenésített vers kiadásának, játszásának nem volt semmilyen hivatali-bürokratikus akadálya, ám nemzeti költőnknek ez a szövege fennakadt a hanglemezgyári, valamint a rádiós cenzorok szűrőjén. Csaknem egy évtizedig annak ellenére sem tartotta megjelentetésre, játszásra alkalmasnak a dalt a két nagyra becsült testület, hogy ezt a művet "felülről" rendelték meg a zeneszerzőtől.

A '70-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a '80-as években háttérbe került, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak. Sosem volt hajlandó "divatzenét" csinálni, még akkor sem, amikor egyedi stílusára nem volt kereslet. Tehetségét nem aprózta el, mindig minőségi dalokkal állt elő, persze ez azzal is járt, hogy pályafutása nehézkesen indult és sok akadályt kellett legyőznie, szakmailag mintha egy hullámvasúton ült volna.

Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1948. június 22-én született Cserháti Zsuzsa Budapesten.

10 évig tanult klasszikus balettet, de nem vették fel a Balettintézetbe. A Divatcsarnokba került mint tanuló, 1965-ben kezdett el énekelni . Egy ideig Szécsi Pállal és Payer Andrással lépett fel. Szécsi beajánlotta a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójába, és a Szécsi-show szereplőjévé is vált. 1967-1968 között a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott. Az igazi áttörést az 1972-es Táncdalfesztivál hozta meg számára, amikor a Nem volt ő festő című dalt elénekelte. Előadói díjat kapott.

Az igazán ismert számai között mégsem gyakran említik meg ezt a dalt, sokkal inkább a Boldogság, gyere haza (1983.),

Nicole Kidman Hollywood egyik legkedveltebb színésznője, a legkeresettebb sztárok egyike, akiről elmondható, hogy már óvodás korában elkezdett azzal foglalkozni, ami mai napig életének legfőbb mozgatórugója, a színészettel. A kis Nicole rendkívüli céltudatossága szintén hamar megmutatkozott. Amikor meggyőződéses feminista édesanyja politikai okokra hivatkozva nem vett neki Barbie-babát, Nicole lopott egyet magának, amely azóta is megvan. Jellegzetessége gyönyörű vörös haja és zöld szeme, mely sok rajongóját megbabonázza.

Nicole Mary Kidman 44 évvel ezelőtt, 1967. június 20-án született a Hawaii-szigeteken, Honoluluban. Apja Anthony Kidman, pszichológus, anyja Janelle Kidman, főnővér. Ausztráliában nevelkedett. Négyéves volt, amikor az első szerepét eljátszotta egy bárányka képében, s valóságos sikert aratott már akkor is. Tízéves korától drámatagozatos iskolába járt, így ekkor több kisebb, később a Philiph Street Theatre-ben már jóval komolyabb szerepeket kapott. Céltudatosan és egyenesen haladt afelé a cél felé, melyet mindig is megálmodott magának.

Első jelentősebb szerepei között volt az 1983-ban készült BMX banditák című film, melyet hazánkban is nagy sikerrel mutattak be.

Bács Ferenc ma 75 éve, 1936. június 19-én Erdélyben, Nagyszebenben született, Kolozsváron nőtt fel. Orvosnak, agysebésznek készült, de két év után félbehagyta tanulmányait a marosvásárhelyi egyetemen, mert úgy érezte, hogy ezen a pályán nem tudná a maximumot nyújtani. Inkább a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színészfőiskolára jelentkezett, ahová rögtön fel is vették. Diplomájának kézhezvétele után az intézmény tanára lett, és a helyi Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött. A színház megbecsült tagja volt, szinte minden este játszott. Egy idő után mégis úgy érezte, más művészi környezetben is ki kell próbálnia magát.

Úgy döntött, hogy áttelepül Magyarországra, ahol a színházon kívül létezik film, tévé, rádió és szinkron is. Kivándorlási kérelmét 1974-ben adta be, útlevelet azonban csak négy év múlva kapott a román hatóságoktól.

"Én nem Erdélyből jöttem el, hanem egy rendszerből, ez nagyon nagy különbség. Van két gyermekem, azt akartam, hogy tudjanak magyar nyelven tovább tanulni olyan szakon, amelyet ők választanak. Magyarországon biztosítva láttam ezt, ott nem. Amikor letelepedtem, elkezdtem dolgozni, jöttek a filmek, a szinkron, a rádió, színház . Szerencsém volt, 25 nagyjátékfilmben szerepeltem, majdnem ugyananynyi televíziós filmben, sokat dolgoztam."

1978-ban kezdte meg családjával magyarországi életét, feleségével, Tanai Bella színésznővel egy évadot töltöttek Miskolcon, egyet pedig Győrben. Ezután hívta Várkonyi Zoltán 1979-ben a Vígszínházhoz. Nyolc évig volt a társulat tagja, 1987-ben a József Attila Színház tagja, majd szabadúszó lett. 1991-ben ismét a tagja a József Attila Színháznak.

1992-1998 között a Nemzeti Színház művésze. 2000-2003 között Sopronban lépett fel, azóta ismét szabadfoglalkozású. A színészet mellett évekig tanított beszédművészetet a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

A népszerűséghez kellemes orgánuma és markáns egyénisége mellett jó megjelenése is hozzájárult. Szerepformálására az emberi méltóság és a visszafogott gesztusok a jellemzők. Több nagy sikerű magyar filmben nyújtott emlékezetes alakítást.

A trombitás (1979.)

Paul MacCartney a 20. század egyik zenei ikonja, a popzene történetének egyik legnagyobb egyénisége, felsorolhatatlanok a vele kapcsolatos "legek", ha csupán a Beatles-korszakra szorítkozunk is.

Az USA-ban huszonkilenc listavezető kislemezével ő tartja a rekordot; ebből húszat a Beatles, a maradék kilencet a Wings tagjaként, valamint szólókarrierje során adott ki. Karrierje során több mint 50 Top 10-es slágert írt, vagy volt bennük társszerző; többen, mint bárki más. Nagy hatású basszusgitáros, énekes, zongorista, dobos és zeneszerző. A világ leggazdagabb rock-zenésze. Vagyonát 500 millió fontra, vagyis 182,5 milliárd forintra becsülik.

A hétszeres nagypapa, Sir James Paul McCartney ma 69 éve, 1942. június 18-án született Liverpoolban a Walton kórházban, ahol édesanyja, Mary Mohin McCartney nővér volt. Édesapja Jim McCartney, aki szintén zenész volt, és már Pault kiskorában terelgette a zene világa felé. Még egy trombitát is vett neki. Testvére szintén zenész, Michael McCartney, akit Mike McGearként ismerünk.

Karrierje a Beatlesszel kezdődött. A zenekar basszusgitárosa, billentyűse, gitárosa, énekese és dalszerzője volt. Számos dalt John Lennonnal írtak közösen. A zenekarban való lét nagyban befolyásolta mind a karrierjét, mind a tehetségét. A Beatles vége felé John Lennon érdeklődése csökkent, Paulé pedig nőtt, híres popzenésszé vált, több slágerlistás dallal rendelkezett már akkoriban is. A zenekarban ő volt az egyetlen, akinek szólókarrierje volt.

Az amerikai származású, pszichológus végzettségű filmrendező, Richard Lester, világhírnevét az első két Beatles filmnek Egy nehéz nap éjszakája (A Hard Day's Night - 1964.) és a Help!-nek (1965.) köszönhette. Az Egy nehéz nap éjszakája elsősorban az Angliában turnézó zenekar tagjairól szól, akik végig bolondozzák, s az őket üldöző lelkes rajongók elől futva végig menekülik a filmet. A Help! egy szürreális, képzeletbeli utazás, melyben a fiúkat egy titokzatos varázsszekta üldözi, mert szent ereklyéjükre ismernek a Ringo ujján lévő gyűrűben. (1964.)

Zsigmond Vilmos, minden idők legnagyobb hatású operatőreinek egyike. A Steven Spielberggel, Brian de Palmával és Woody Alennel is dolgozó Oscar-díjas operatőr tehetsége mellett keményfejűségének és munkabírásának köszönheti eredményeit. Kompromisszumot nem ismerő keményfejűsége miatt a híre mindig is megelőzte. Woody Allen például azt gondolta róla, még mielőtt először találkoztak volna, hogy Zsigmond Vilmos egy zord magyar óriás, egy igazi hadvezér alkat, aki mellett majd meg sem mer szólalni. Így aztán őszintén meglepődött, amikor egy halk szavú, talpig gentleman rázott vele kezet. Woody Allen szerint Zsigmond Vilmos a világ legjobb operatőre.

Zsigmond Vilmos Szegeden született 81 évvel ezelőtt, 1930. június 16-án. A szegedi Piarista Gimnáziumban tanult, ahol az irodalom volt a kedvenc tantárgya. Amikor egy betegség miatt ágyba kényszerült, Dulovits Jenő A művészi fényképezés című könyvét olvasva elhatározta, hogy fotózással fog foglalkozni, s édesapja fényképezőgépével felfedezte a fotózás gyönyörűségét.

A budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán Illés György tanítványaként végzett operatőrként 1955-ben. Vizsgafilmje a Föld volt.

1850-ben szigorú törvényt hoztak az Egyesült Államokban: börtönbüntetés járt azért, ha valaki szökött rabszolgát fogadott a házába. Ráadásul a déliek nyomására ezt a törvényt a szabad államok területére, Északra is kiterjesztették, ahol az emberek többsége ellenezte a rabszolgatartást.

Ez az embertelen intézkedés és számtalan fájó személyes élmény késztette Harriet Beecher Stowe-t a Tamás bátya kunyhója megírására. A regénynek a maga korában is hatalmas sikere volt, már a megjelenését követő évben több százezer példányban fogyott el, és rövid időn belül sok nyelvre lefordították. Ám még ennél is fontosabb, hogy jelentős szerepe volt a közvélemény átformálásában és a rabszolgaság eltörlésében. A ma szentimentális ifjúsági regényként olvasott műalkotás saját korában puskaporos hangulatot, heves indulatokat kiváltó politikai kiáltványként robbant a köztudatba. Tamás bátya kunyhója "úgy tartozik hozzá az Egyesült Államokhoz, mint Petőfi költészete Magyarországhoz" .

"Világtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, arabszolgaságot… Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását. De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát, Úgy látszlk, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embemek fáj, az éppen úgy fáj a másfájta embernek is." - írta Benedek Marcell.

Gojko Mitić több mint egy tucat indiánfilmben játszott úgy, hogy soha nem látott indiánt. A filmek mégis sikert arattak, egy egész nemzedék nőtt fel rajtuk. Az NDK-s indiánfilmek főszerepeiben tündöklő híresség sokak számára ma is a gyerekkori hű barátot testesíti meg, sok országban elég csak keresztnevét említeni, és mindenki tudja, kiről van szó, noha évtizedek teltek el első sikerei óta.

Csoda lett volna, ha az indiánok bőrébe bújó színész érdeklődése nem támadt volna fel a valódi rézbőrűek iránt. Jónéhány éve egy chemnitizi fiatalember megszervezte, hogy felkeressen egy észak-amerikai rezervátumotSeattle-ben . Az indiánoknak előtte levetítették Mitić egy filmjét, mire azok teljesen a szívükbe zárták. - Már a reptéren Testvéremnek neveztek, és teljesen befogadtak - mondta meghatottan egy interjúban. Lelki társai egyébként Farkasnak keresztelték.

A ma 71 éve Strojkovce-ban született Gojko Mitić sportiskolába járt, kiválóan lovagolt, első zsebpénzét egyébként - egy indiántól kissé szokatlanul - síedzőként kereste. földműves apja, Živojin Mitić partizánként harcolt, ő Dragan bátyjával a nagyszüleinél, egy dél-szerbiai, Morava melletti faluban nőtt fel, ahol német nevelést kapott. Húsz évesen, testnevelőtanár-jelöltként alkalmi dublőr szerepeket vállalt a Belgrádban forgatott brit és olasz filmekben.

Kaszkadőrként működött éppen, amikor a Jugoszláviában utazgató keletnémet filmesek felfigyeltek rá egy válogatáson. Véletlenül németül is tudott, így egy kisebb szerepet rábíztak. (Keselyűk karmaiban - 1964.)

Gregory Peck - Hollywood egyik legszebb és legnépszerűbb férfisztárja, a nők álma, aki legtöbbször a pozitív hős szerepét kapta, de ezekben is összetett jellemábrázoló képességről tett tanúbizonyságot - 8 éve halt meg. Vásznon való megjelelnéséért szerették: magas volt (191 cm), erős és hősies, mindez keveredve a szerepeit átható alapvető becsületességgel. Több mint ötven nagysikerű filmben szerepelt hosszú pályafutása során.

Az ír származású Eldred Gregory Peck La Jollában (Kalifornia) született 1916. április 5-én. Apja gyógyszerész volt San Diego-ban. Szülei 5 éves korában elváltak. Egyedüli gyerek volt, szülei válása után nagymamájához költöztették. Gyerekkorában sosem volt meghitt, biztos családi háttere. Ebből a korszakból leginkább a hétvégi mozizásokra és hűséges kutyájára emlékezett vissza.

10 évesen a katolikus katonai iskolába küldték, a St. John's Military Academyre Los Angelesbe. A nagyanyja meghalt, miközben az iskolába járt és ezután az apja vette át a nevelését.

A középiskola után a Berkeley-n tanult, mikor megfogta őt a szinészet, és elszegődött a New York Neighborhood Playhouse csoporthoz. Nehéz anyagi körülmények között élt, gyakran aludt a Central Parkban. Miután végzett, 1939-ben dolgozott a World's Fairnél, és az NBC-nél, mint idegenvezető a televíziós közvetítéseken. A Broadway-n debütált New Yorkban. Első darabja a The Morning Star volt 1942-ben. Ezután Hollywood következett.

Első filmje az 1944-es Dicsőség napjai . A hirnév a következő filmmel, a szintén 1944-es A mennyország kulcsa című filmmel jött el, mely Oscar-díj jelölést hozott.

Ma már igen messze áll attól a sráctól, akit a Cry Babyben láthattunk, kicsit borostásabb lett, a haja sem olyan rendezett már, mint anno, de a nők ugyanúgy bolondulnak érte, mint a nyolcvanas években. Három éve őt tartották a világ legszexisebb férfijának. Jonny Depp még mogorva kalózként vagy őrült kalaposként is elvarázsolja a mozirajongó nők millióit és ha így folytatja, még évtizedek múlva is lesznek tinik, akik imádni fogják őt.

A ma 48 éves John Christopher Depp 1963. június 9-én, látta meg a napvilágot Owensboróban (Kentucky). Anyja, Betty Sue Palmer, pincérnőként, apja John mérnökként dolgozott. Két lánytestvére (Christie és Debbie) és egy fiútestvére (Danny aki író lett) van. Legjobb gyerekkori barátja a nagyapja volt, ám ő nem sokkal a család Floridába költözése után elhunyt. Tizenkét éves korában, az anyja vett neki egy elektromos gitárt, és Johnny különféle garázsbandákban kezdett játszani. Tizenöt éves volt, amikor a szülei elváltak, és Depp az alkoholba és a drogba menekült, s otthagyta a középiskolát, hogy rock zenésszé váljon. Két héttel az iskolából való eljövet után megpróbált visszamenni, de az igazgató azt mondta neki, hogy kövesse az álmát és legyen zenész. A The Kidsben játszott. és jelentős helyi sikereket ért el. Majd a zenekarral átköltöztek Los Angelesbe. Nemsokkal ezután azonban felbomlottak, s Johnny egyik barátja tanácsára a színészet felé fordult.

Karrierjének elindulása Nicolas Cage nevéhez fűződik, akivel Los Angelesben ismerkedett meg első felesége (Lori Anne Alison sminkes) révén 1983-ban. Az akkor még szintén ismeretlen színész ajánlotta be a Rémálom az Elm utcában című, ma már klasszikus horrorfilmbe.