Mi van ma?

Az a kivételes rögtönzőkészséggel megáldott humorista/parodista lett ma 65 éves, aki bárkit képes utánozni, bármilyen hangon képes megszólalni, s ha néha még úgy is marad, az se baj, mert talán épp ezért szeretjük annyira.

Hazánk elmúlt évtizedeinek egyik legnépszerűbb humoristája Markos György nevettető képességét volt kitől örökölnie, hiszen édesapja Alfonzó, a híres artista, színész, komikus és parodista volt. Ő maga 1946. július 22-én született Budapesten, eredetileg Markstein családnéven. Miután leérettségizett, előbb a Színház- és Filmművészeti Főiskolára járt, majd pedig még két évet az ELTE BTK-n tanult.

1971-1974 között a Thália Színházban játszott, majd 1974 és 1982 között főleg külföldön szerepelt. 1982-ben benevezett a Magyar Rádió Humorfesztiváljára, ahol Nádas Györggyel fellépve óriási sikert aratott.

A fesztivált után néhány héttel bemondták a hírekben, súlyos baleset történt a Kálvin téren: egy sofőr belement a kirakatba. Később az is kiderült, hogy a sofőr rádión éppen Markosékat hallgatta, és annyira nevetett, hogy elveszítette az uralmát a kocsi felett.

"Jó napot kívánok, a Magyar Rádiótól jöttem!" - kezdődött a Kőbe zárt lélek (avagy a húgyos Józsi bácsi) majd harminc évvel ezelőtt.

Rajz János a kitűnő jellemszínész póztalan humorával, közvetlen egyszerűségével és a jellemzés árnyaltságával tűnik ki. Alacsony termet, jellegzetes karcos, rekedtes orgánum, egyszerű színész-eszköztár, remek jellemábrázoló képesség. Rendkívüli, higanyszerűen fürge, már-már akrobatikus mozgáskultúrával is rendelkezett - olyannyira, hogy amikor úgy hozta a sorsa, artistaként is meg tudta keresni kenyerét.

1907. február 13-án, Budapesten született. Színészcsaládból származik, szülei és testvérei is mind-mind színészek voltak. Élete és gyermekkora a Monarchia különböző városaiban telt, szülei vándorlásait követve. Főiskolát nem végzett, eleinte nem is készült színésznek. Artista szeretett volna lenni igazából. 1924-ben, Debrecenben lép fel először színházban, egy - Csajkovszkij muzsikájából összeállított - bécsi operettben, A diadalmas asszonyban.

Később játszott Szegeden, az 1927-28-as évadban ismét Debrecenben, majd más vidéki városban is szerepelt.

1929-30-ban a Király Színházhoz szerződött. A sokat áhított Pestre ment, de csalódott, mert a nagyszerű kiugrás elmaradt, ráadásul a következő szezon sem ígért neki való feladatot. Így, gyermekkori álmát beteljesítve, vidéket járó artistának szegődött. Ott vált vérévé igazán a tehetség és a tudás mellett, a tréning tisztelete. Három évig működött mint artista.

1945-öt követően, és szép, termékeny, lelkes szegedi színészévek után első jelentősebb szerepe 1951-52-ben a fővárosi Vígszínház színpadán A peleskei nótárius című színdarab táncoskomikus főszerepe. Utána jött a nagy, és már talán nem nagyon várt fordulat. Major Tamás felfedezi, és szerződteti a Nemzeti Színházhoz. Közel három évtized kemény és szakadatlan felkészülése után - egyetlen szaltóval - a színművészet csúcsaira került, s ettől kezdve 1976-ig, nyugdíjazásáig az ország első társulatának tagja maradt.

Bár filmeken csak 1953-tól szerepelt, élete során mégis 86 játékfilmben, rövidfilmben és később tévéfilmben vállal szerepet. Legnagyobb filmsikere az ő főszereplésével játszódó Dollárpapa.

Az egész ország ismerte a becenevét: ő volt a Kutya, illetve a Kutyu. A Nemzet Színésze, a magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakító Raksányi Gellért 1925. július 19-én Raksányi Árpád és Durkó Margit fiaként született Szigetváron. Dunántúli családból származik, melynek nemessége a XIII. századból datálódik. Felmenői értelmiségiek, a közélet jeles szereplői, ő viszont színész lett, minden akadály ellenére.

1947-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, végül a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, ötvenhárom éven keresztül megszakítás nélkül itt játszott, 1989-től a társulat örökös tagjaként.

Átélte a 20. századi magyar színjátszás keserveit és örömeit. Mellőzték és ünnepelték. "1944-ben léptem először színpadra... Rumlis világ volt, bomba robbant az előadás alatt. Aztán egy kis sérüléssel, egy kis fogolytáborral megúsztam, elindult az élet, színészóriásokkal hozott össze a sors a Nemzeti Színházban".

Jó pályakezdés után zord idők jártak rá, tehetségéhez méltatlan szerepeket kapott. De mint "előadásmentő", kitűnő memóriájú színész, hozzájutott egy-egy neki való figurához is.

Több mint ötven filmben és televíziós produkcióban szerepelt. Felejthetetlen alakítása a türelmes és a munkájára büszke gondnoka, Kutya úr (tisztességes nevén Hegyi Bernát) a Szomszédok című tévéfilmsorozatban. Raksányi, aki ekkor már igazi színészlegendának számított, saját becenevén szerepelhetett a sorozatban

Buga Jakab szerepében vált egy csapásra az ország kedvencévé. Hangját a színházba csak alkalmanként járó közönség is minden bizonnyal felismeri. Doktor Bubó , Frakk , Columbo - mind az ő hangján vált maradandóvá, de nemzedékek egész sora nőtt fel a Magyar népmesék című sorozaton. Szabó Gyulát természetesen nem ismertebb szinkronszerepei miatt választották maguk közé a nemzet halhatatlanjai: több mint ötvenévnyi színházi pályafutása során közel hatvan darabban láthattuk főbb szerepben.

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész ma 81 éve, 1930. július 15-én született Kunszentmártonban, a család kilencedik gyermekeként. Már fiatalon ministrált és igét tanult, ugyanis pap szeretett volna lenni - aztán mégis inkább Thália papja lett, de csak jelentős kerülővel.

A második világháború után került Budapestre, ahol édesapja nyomására előbb szakmát tanult a Csonka János Gépgyárban, közben felvették a Zeneakadémiára, de mivel a gyárban három műszakban kellett dolgoznia, felhagyott a zenei tanulmányokkal. Az inasévek alatt, az iskola önképzőkörében diáktársaival megtanulták Az ember tragédiája két színének dialógusait, ezért jutalmul jegyet kaptak a Nemzeti Színház előadására. Ez az élmény döntő lökést adott neki ahhoz, hogy színész legyen.

Mint fiatal munkás is nagy lelkesedéssel vett részt az üzemi színjátszó csoport munkájában, innen jelentkezett néhány társával együtt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Voltaképpen nem is gondolta egészen komolyan, mégis megtörtént a hihetetlen: első nekifutásra felvették, méghozzá olyan időszakban, amikor a 12 ezer jelentkezőből 48 főt vettek fel.

1954-ben, friss diplomával a kezében a Petőfi Színházhoz szerződött. Első szerepe Boka figurája volt a Pál utcai fiúkban. majd a Jókai Színház tagja lett. Évtizedekig vezető színésze volt a Thália Színháznak, ahol emlékezetes, óriási sikerű produkciók részese volt. A Thália megszűnése után tagja volt a rövid életű Arizona Színháznak, majd az ugyancsak pár évig működő Művész Színháznak is, ezután a székesfehérvári Vörösmarty Színházhoz kötötte szerződés.

Az Ifjú szívvel (1953.) című film után főszerepet játszott Zsigmond Vilmos vizsgafilmjében, a A földben (1955.)

Syd Barrett teljes nevén: Roger Keith Barrett 1946. január 6-án született Cambridge-ben. Az akkoriban éledező pszichedelikus rock legnagyobb hatású úttörője lett, 1965-ben a Pink Floyd kitalálója. Egy zseniális dalszerző, énekes, gitáros. Karrierje csak néhány évig tartott, mielőtt abbahagyta a zenélést és elvonult a nyilvánosság elől.

Barrett iskolai évei alatt ismerkedett meg David Gilmourral, aki gitározni tanítgatta. Apjától kapta első gitárját 14 évesen. (Sok rajongó ebben látja későbbi elmezavarának elsődleges okát, hiszen apja korán elhunyt.)

A '60-as években Cambridge az angol zenei élet egyik kiindulópontja volt. Syd 14 éves kora óta írt dalokat, gitározgatott, így gyorsan kezdett bandákat alapítgatni is. Többnyire családi házukban próbáltak. Roger Waters is feltűnt náluk, akivel nagyon hosszú barátság alakult ki.

Londonba mentek és együtt béreltek lakást. 1965-ben alapítottak elsőként közösen zenekart Abdabs néven. Ekkoriban már szinte teljesen összeállt a Pink Floyd korai felállása: Syd és Roger mellett ugyanis feltűnt Nick Mason dobos és Richard Wright billentyűs. Syd vezető egyéniség lett, ki meg is osztotta a bandát. 1966-ban változtatták meg a nevüket Barrett javaslatára Pink Floyd Soundra, két nagy blues zenész hatására (Pink Anderson és Floyd Council). Később ebből lett, egyszerűsítve a Pink Floyd. Főleg amerikai R&B dalokat játszottak, de ők pszichedelikus, improvizatív, jazzes rock and roll átiratként, némileg hasonlóan a Beatleshez, némileg pont ellentétes irányba mutatva. Az akkoriban menőnek számító londoni pszichedelikus klubok, köztük az akkor nyíló UFO klub folyamatos vendégei lettek. Saját dalokat is elkezdtek írni, főleg Syd, aki ekkoriban volt igazán elemében.

1966-ban fedezte fel őket Andrew King és Peter Jenner producer páros, később Joe Boyd (az UFO klub vezetője) segítségével 1967-ben felvehették első kislemezüket, az Arnold Layne-t. A dalt Syd Barrett írta, A dal címszereplője egy transzvesztita, aki szabadidejében ruhaszárító kötelekről lopkodja a női ruhákat és alsóneműket. Roger Waters szerint Arnold Layne egy valós személyre utal, aki Cambridge-ben ugyanilyen dolgokat tett Barrett és Waters anyjának ruháival. Annak ellenére, hogy bekerült a Top 20-ba, a Radio Londont annyira feldühítette a dal transzvesztita témája, hogy még hivatalos betiltása előtt nyilvánosan bizarrnak és eltévelyedettnek minősített.

A huszadik század zenei életének egyik legjelentősebb újítója, a jazz igazi királya, ki megjelenésével, hangjával és zenei tudásával máig nem talált méltó követőre. A színészként, pop-és jazz előadóként egyaránt kiváló Louis Amstrong (becenevén Satchmo) reszelős, de érzelmes hangját még a zenetörténetileg képzetlenek is könnyedén felismerik a kevésbé ismert felvételeken is.

Armstrong úr 70 szép évet élt, s New York-ban halt meg 40 évvel ezelőtt. Népszerűsége azóta is töretlen, képét még bélyegen is megörökítették. Zenéjét szerte a világon hallani; szinte minden egyes hang, amelyet valaha is lemezre vett újra és újra megjelenik a boltok polcain különböző kiadványokon.

Armstrong belekóstolt Hollywoodba is, és ez a szerelem egész életén keresztül végigkísérte. Menthetetlenül belesodródott a show-bizniszbe, állandóan a legnagyobb sztárokkal és a legnagyobb sztároknak zenélt. 1967-es What a Wonderful World című kislemezével azonban kitörölhetetlenül beírta magát a popzene történelmébe is. A brit slágerlistán első helyig kúszott dal, és közel fél évig le sem lehetett szorítani a listáról. Nagy-Britanniában ezalatt az idő alatt félmillió darabot adtak el a kislemezből, világszerte pedig még egy milliót, ami még ma sem lebecsülendő példányszám.

Az egyik leghíresebb bokszoló - nem csak tehetsége, hanem a ringen kívüli viselkedése miatt is - Mike Tyson 45 éve, 1966. június 30-án született Brooklynban. Élete eddigi 45 évében több minden történt vele, mint mással egy egész élet alatt. Tyson életének legtöbb mozzanatát, legyen akár személyes vagy hivatásával kapcsolatos, dokumentálták. Ő volt a legfiatalabb nehézsúlyú bokszoló, aki világbajnoki címet nyert. Becenevei: "Iron Mike", "Kid Dynamite", "The Baddest Man on the Planet".56 profi meccset játszott, ebből 50-et megnyert, 44-et kiütéssel.

2009-ben szerepet vállalt a Másnaposok című filmben. Tyson saját magát alakítja, vígjátéktól rég nem látott sikereket produkál. A legjobb vígjáték és musical kategóriában Golden Globe-díjjal is elismert bohózat a premier után hetekig vezette a nézettségi listákat. "A film sikerei láttán azt mondtam a feleségemnek, ismét bajnoknak érzem magam. Először nem is értettem, kik ezek a fehér srácok, s honnan jönnek, de nagyon jó volt velük dolgozni, s örülök, hogy részese lehettem a produkciónak." - fogalmazott az akkor 43 éves Tyson a Másnaposok sikeréről.

A filmtörténelem egyik legjobb és legsikeresebb művésze Jack Lemmon kétszeres Oscar-díjas és többszörös Golden Globe-díjas amerikai színész, rendező. Pályafutása alatt számos legendássá vált szereppel gazdagította Hollywoodot, de elsősorban örök barátjával, Walter Matthauval alakított párosának köszönhette sikereit; olyan ismert komédiákban szerepelt a híres duó, mint a Sógorom a zugügyvéd, Furcsa pár, A szomszéd nője mindig zöldebb, Még zöldebb a szomszéd nője, stb.. A négy legrangosabb filmfesztivál díját tudhatja magáénak, mely ezidáig egyedülálló! Több mint 80 mozi- és tévéfilmben, illetve tévésorozatban szerepelt. A filmtörténelem egyik legjobb és legsikeresebb művészeként ma 10 éve hunyt el.

John Uhler Lemom egy bostoni liftben jött a világra 1925. február 8-án. Jó körülmények között nevelkedett Négyévesen lépett elõször a színpadra civilben fánkgyáros apjával egy műkedvelő előadáson. Később a rádióban is bemutatkozott, ám sikerei dacára társai savanyúnak csúfolták (neve angolul citromot jelent). Gyermekkorában sokat betegeskedett, ennek ellenére jó tanuló volt.

1947-ben a Harvard Egyetemen szerzett diplomát. A második világháborúban zászlósként szolgált a haditengerészetnél, majd leszerelése után úgy döntött, színész lesz. A következő években az Old Nick szalonban zongorázott New Yorkban, ezenkívül rádiós szappanoperákban lépett fel, majd később a televízió foglalkoztatta színészként. 1953-ban debütált a Broadway-n, ahol feltűnően nagy sikereket aratott. 1954-ben kapta meg első filmszerepét: Veled is meg kell történnie

Egy évvel később már a Mr. Roberts Pulver zászlósáért megkapta a legjobb mellékszereplőnek járó Oscar-díjat. Ez egyedülálló debütálás volt Hollywood film történetében.

Michael Jackson, a pop királya, egyike azon kevés előadónak, akit a Rock and Roll Hall of Fame két alkalommal is tagjai közé sorolt, többször is bekerült a Guinness rekordok könyvébe, többek között a Minden idők legsikeresebb előadója címmel. Tizenhárom Grammy-díjat kapott, tizenhárom alkalommal volt kislemeze listavezető az Amerikai Egyesült Államokban szólókarrierje alatt - többször, mint bármelyik másik férfi előadónak a Billboard Hot 100 történetében -, és több, mint 750 millió eladott lemezével méltán érdemelte ki a World Music Awards legtöbb felvételt eladó szólóelőadó díját. Michael élete során 320 millió dollárt adott jótékonysági célokra, a mai napig a legtöbbet adakozó popsztár a Guinness rekordok könyvében.

Michael Joseph Jackson 1958. augusztus 29-én született Gary városában, Indiana államban afroamerikai szülők gyermekeként. Apja Joseph Walter "Joe" Jackson, anyja Katherine Jackson. Ő volt a család 9 gyermeke közül a hetedik. Jackson már ötéves korában megmutatta zenei tehetségét csoporttársai előtt és karácsonyi ünnepségeken is. 1964-ben csatlakozott a Jackson Brothers nevű családi együtteshez. Michael később háttérénekes és táncos lett, nyolcéves korában pedig Jermaine-nel a zenekar énekesei lettek, ezért együttes nevét The Jackson 5-ra módosították (Michael, Jackie, Tito, Jermaine és Marlon Jackson). 1966-tól 1968-ig turnéztak, többnyire fekete klubokban és találkozóhelyeken. 1966-ban Michael vezetésével, James Brown I Got You (I Feel Good) című dalával és Motown slágerekkel megnyerték a helyi tehetségkutató versenyt. A The Jackson 5 számos dalt felvett, Együttesük első négy kislemeze Billboard Hot 100 listájának első helyén végzett.

Az énekes szólókarriere 1979-ben indult el, ekkor jelent meg átütő sikert hozó első önálló albuma, az Off the Wall, amely az első olyan lemez, amiről négy dal is bekerült a legjobb tízbe.

A magyar beat hőskorának kimagasló egyénisége, a magyar zenei élet egyik meghatározó alakja Tolcsvay László 1950. június 24-én, ma 61 éve született Budapesten. Klasszikus zenét tanult, már tizenhárom évesen játszott a Strangers amatőr beatzenekarban, majd a Wanderers együttessel rendszeresen fellépett a legendás Horizont Tánciskolában, tizenhat évesen pedig dalokat komponált. 1968-ban bátyjával, Bélával megalapították a Tolcsvay Triót. Ők ötvözték elsőként magyar népzenével a rock-muzsika elemeit, új utat nyitva ezzel a hazai rockzenének. Az 1968-as Ki mit tud?-on folk-beat kategóriában győztek.

1969-ben a legnépszerűbb hat zenekar közé választották őket. 1970-ben kiegészültek három emberrel, s felvették a Tolcsvayék és a Trió nevet. Rendszeresen felléptek az Illés klubban, és olyan slágereket adtak elő, mint a Ne menj el, Boldogtalan vándor, Lány, akit nem ismerek, A Hold és a lány. 1973 júniusában megszervezték és megrendezték az első magyar popfesztivált Miskolcon.

1972-ben Bródy János fáradozásainak köszönhetõen alakult meg Koncz Zsuzsával és az Illés-együttessel a KITT-egylet (Koncz-Illés-Tolcsvay Trió).

1973-ban komponálta Petőfi Sándor versére az azóta már legendássá vált Nemzeti dalt, mely korosztályának himnuszává lett.

A Nemzeti dal zenéjét Tolcsvay László írta 1973-ban. A dalt elfogadta a Sanzonbizottság, tehát a megzenésített vers kiadásának, játszásának nem volt semmilyen hivatali-bürokratikus akadálya, ám nemzeti költőnknek ez a szövege fennakadt a hanglemezgyári, valamint a rádiós cenzorok szűrőjén. Csaknem egy évtizedig annak ellenére sem tartotta megjelentetésre, játszásra alkalmasnak a dalt a két nagyra becsült testület, hogy ezt a művet "felülről" rendelték meg a zeneszerzőtől.