Mi van ma?

Gene Kelly az Oscar-díjas énekes-táncos-színész Fred Astaire-rel vállvetve ropta a táncot, évtizedekig nem is hiányozhatott egyetlen valamirevaló musicalből se. Bár a jóképű színészt minden partnernőjével összeboronálták, valójában monogám és szerelmes típus volt. Három házasságából három gyermeke született. A sármos tánczsenivel kegyes volt a sors, 15 évvel ezelőtt, 83 éves korában, álmában érte a halál.

Pittsburghben, 1912. augusztus 23-án született. 8 éves korában kezdett táncot tanulni. 1929-ben érettségizett, majd beiratkozott a pensilvániai állami főiskolára újságírást tanulni, de a gazdasági válság miatt állást kellett keresnie. Fiatalabb bátyjával Night Clubokban, helyi versenyeken lépett fel, hogy pénzt keressen. 1931-ben beiratkozott a Pittsburgi Egyetemre, ahol közgazdaságtant tanult, s 33-ban kapott diplomát.

Közben családja táncstúdiót nyitott, melyet 1932-ben Gene Kelly Táncstúdiónak neveztek el. Gene táncórákat adott a stúdiójában, s eldöntötte, hogy tánctanárként fog élni. Miután felfejlesztette az iskolát, New Yorkba költözött (1937.), de nem sikerült koreográfusként elhelyezkednie, ezért visszaköltözött Pittsburghbe. Itt koreográfusként dolgozott a Pittsburgh Színházban (1938.)

Az első Broadway-i megbízását 1938 novemberében kapta mint táncos, a következő évben pedig Broadway történetében először táncolt saját koreográfiájára. 1941-ben főszerepet kapott a Rodgerts and Hart c. filmben, mely szerep egészen a sztárok világáig repítette őt.

Jávor Pál ma 109 éve (1902. január 31.) Aradon látta meg a napvilágot. Születésekor az édesapa - Jermann Pál - 53, az édesanya alig 17 esztendős. A szülők ekkor még nem házasok, így Jávor keresztlevelére vezetéknévként - édesanyja után - a Spannenberger név kerül.

Az édesapa az Arad Vármegyei Gazdasági Egyesület pénztárosa, akinek halálakor a fiatalon 3 gyermekével egyedül maradt édesanya gyümölcsüzletet nyit, hogy fiait taníttatni tudja. Pali az aradi reállíceumba jár, majd - az okát nem tudni - tanulmányait Erdélytől távol, Szombathelyen fejezi be.

Édesanyja vasutasnak szánja, ám a nyugtalan, lázadó fiatalember ambícióit ez nem elégíti ki. Ideje nagy részét az aradi mozikban tölti, és az ott látott Nordisk Film akkori alkotásai csak erősítik akkor már égő vágyát a színészi pálya iránt.

Lézengő aradi életének meghökkentő lépéssel vet véget: 1919-ben kiutasíttatja magát Romániából azzal a szándékkal, hogy Dániába eljutva a Nordisk Filmtársaságnál szerezzen filmszínészi szerződést. Csak Budapestig jut el, jegyét érvénytelenítették.

A színház és a film világába való bekapcsolódása lehetőségeit keresve jelentkezik az Országos Színművészeti Akadémiára. Miközben gyakorlatilag a hajléktalanok életét éli, elszántan tanulja a színészmesterség fogásait, Pethes Imrétől és Szacsvay Imrétől. Jó előmenetelének és szorgalmának köszönhetően Egressy-ösztöndíjban is részesül, de már az első félévben kiesik az Akadémiáról, ennek okát azonban sosem tárta fel. Tanulmányait az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában folytatja, ahol lehetősége van esténként a Várszínházban statisztálni, s így teremti elő létfenntartásának minimális feltételeit.

Phil Collins Oscar- és Golden Globe-díjas angol dobos, énekes, dalszerző, színész ma 60 éves.

1951. január 30-án született Londonban, szüleitől a Philip David Charles nevet kapta. Az iskolában kezdett érdeklődni a zenélés iránt, dobolt a The Real Thing nevű iskolai zenekarban. Collins 1964-ben feltűnt a Beatles Nehéz nap éjszakája című filmjében mint nyakkendős rajongó, 1965-ben pedig a West Enden az Oliver című musicalben Dörzsölt szerepét kapta meg. Phil néha fellépett a Freehold és a Flaming Youth nevű együttessel is. Ez utóbbinak megjelent egy lemeze is, amely kedvező kritikákat kapott, ám a banda nemsokára feloszlott. 1967-ben Collins felfigyelt a Melody Maker című lapban egy hirdetésre, amelyben az akkor még ismeretlen, progresszív rockot játszó Genesis együttes dobost keresett. Jelentkezett, a meghallgatás sikerrel járt.

Amikor Peter Gabriel kivált az együttesből, Phil 1975-től a dobolás mellett énekesként is folytatta a Genesisben. A dobosból lett énekes a nyolcvanas években össze tudta egyeztetni szólókarrierjét és munkáját az együttessel, hol szólóban, hol társaival turnézott, készített felvételeket. Ekkor más nős volt, két fia született, de a házasság nem tartott sokáig.

A válás után 1981-ben adta ki első szólóalbumát Face Value címmel, amely nagyobb siker lett, mint bármelyik Genesis-korong. Rajta védjegydala, az In The Air Tonight is szerepelt, s ezzel bekerült a Miami Vice című tévésorozatba is. Ennek köszönhetően több tévéshow vendége, majd házigazdája lett.

Ma 112 éve született Páger Antal (Makó 1899. január 29.) egy hétgyermekes csizmadiamester családjában.

Téniként becézte édesanyja még gyerekkorában, és ez a Téni becenév megmaradt öregkoráig, főképp szűk családja körében, és a hozzá emberileg némiképp közelebb kerülő kollégák számára. Neve már idősebb korára is fogalommá válik, a kvalitás és a céltudatosság, szakmaszeretet fogalmának minősítő jelzőjévé.

Az apa szigorú, rabiátus ember volt, fia művészi hajlamai iránt nem mutatott megértést. Előbb a festegető fiú állványát töri össze, később pedig kölcsön kapott hegedűt töri szét a gyerek fején. "...és ezzel széttört mindent, talán hegedűművész is lehettem volna, ha hagynak tanulni." - mondta később Páger. (Az ő kérésére illesztették be ezt a jelenetet felidézve a Hattyúdal (1963.) c. filmbe. Talán ez az egyik legnevezetesebb filmbeli alalkítása. A filmben felhangzik egy afféle igazi "Págeres" dal, a Tamburás dala, ami egyben a magyar filmtörténet egyik örökzöld slágere lett azóta. Tamburás, a fátyoloshangú vén kópé, aki elpusztíthatatlan jókedvével még a buldózereket is meghátrálásra készteti.)

Ha a 20. század legismertebb komikusait kellene felsorolnia az embernek, egy francia művész neve biztosan a listán lenne: ő nem más, mint Louis de Funès, s a francia színészért még halála után is rengetegen rajongana k. Bár a gumiarcú híresség több mint negyed évszázada halott, kacagtató filmjei - Horgász a pácban, Fantomas, A St. Tropez-i csendőr - örökre őrzik zseniális karakterformáló képességét.

A francia filmművészet egyik legnagyobb komikusa ma 28 éve halt meg. Egy régi sevillai nemesi család leszármazottjaként 1914. július 31-én Courbevoie városkában született. Különös érzéke volt a zenéhez, a rajzhoz és a mókázáshoz, a tanulás kevésbé izgatta. Színészi karrierje nehézkesen indult - eleinte nem nagyon tudott elhelyezkedni, így kényszerből bárzongoristaként kereste a kenyerét. (A második világháború kitörésekor a Pigalle egyik bárjának zongoristája volt.) Ennek persze később filmjeiben is hasznát vette, ráadásul második feleségét, Jeanne Augustine Barthélémyt is így ismerte meg.

Végül mégiscsak sikerült kisebb szerepekkel felhívnia magára a színházlátogató közönség figyelmét, és az ötvenes években már egyre-másra kapta a mozis lehetőségeket. Az 1958-as Horgász a pácban első sikerfilmje volt.

"Vállalom magamat, mások döntsék el, mennyit vállalnak belőlem"

85 évvel ezelőtt 1926. január 26-án született Budapesten a színészlegenda, a régi vágású, mindig elegáns, bölcs humorú, talpig úriember Mensáros László. Aki csak egyszer látta, az is emlékszik homlokának ráncolására, kezének legyintésére, és arra a jellegzetes hangra, melyen és ahogy megszólalt. Ahogy prózában és dalban egyaránt átütött személyisége, talán nem is lenne mástól elképzelhető.

1946-ban a Színész Akadémián kezdte meg tanulmányait, Csak 1952-ben diplomázott. Pályáját két ízben - 1949-1951, ill. 1958-1961 között - szakította meg politikai okból történt bebörtönzése.

Illegális határátlépés szándéka miatt letöltött börtönbüntetés és a színiakadémiáról történő kizárása után a teljesen taccsvonalra került színész(jelölt)et Görgey Gábor bevitte statisztálni a Nemzeti Színházba. Itt Szörényi Éva segítette a fiatal Mensárost, akiben nem mindennapi tehetséget fedezett fel. Ő járta ki, hogy Téry Árpád szerződtethesse Mensárost a debreceni színházhoz. Így 1952-1957 között a debreceni Csokonai Színház tagja lett. Itt több nagy drámai szerepet játszott el: Hamlet, Ármány és szerelem (Ezzel a darabbal szerepelt a Csokonai Színház 1954-ben a vidéki szíházak budapesti találkozóján. Az előadás végén Örkényi Évát és Mensáros Lászlót részesítették olyan tapsorkánban részesítették a pesti nézõk, amihez hasonlót csak Honthy Hanna szokott kapni.)

(Zárójelben egy személyes emlék: sohse felejtem el, hogy - akkor még Debrecenben laktunk - nagyon kicsi koromban édesanyám egyszer azzal jött haza, hogy a színházban egy csodálatos darabot látott, egy csodálatos színésszel. S amíg elmesélte, mit látott - a darab az Ármány és szerelem volt, s a színészt Mensáros Lászlónak hívták -, a könnyei folytak. Megdöbbentem, mert talán addig nem is láttam őt sírni. Nem értettem: mi az a színház, kik és mit játszanak ott, ki az a Mensáros. Talán ez az élmény, ez a kíváncsiság indított el, hogy tini koromban a Csokonai Színház, majd később a pesti színházak nézője, rajongója lettem.)

Mensáros László első filmje a Hannibál tanár úr volt. (1956.)

Ma 65 éves a Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, rendező Bereményi Géza, aki a "nagy generáció" nemzedéke életérzéseinek megszólaltatója. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy minden irodalmi műfajt kipróbált, kiemelkedőek filmjei, színpadi művei, valamint dalszövegei is.

1946. január 25-én Budapesten Vetró Géza néven született, majd nevelőapja után Rozner, 20 éves korától nagyapja iránti tiszteletből Bereményi a neve.

1970-ben az ELTE BTK olasz-magyar szakán végzett. 1971-ig a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat reklámpropagandistája, majd a Pannónia Filmstúdióban szinkrondramaturg. 1978-tól szellemi szabadfoglalkozású. 1995-ben a szolnoki Szigligeti Színházban rendez Schwajda Györggyel. 1997-2006 között a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban művészeti vezető, 2006-ban a színház örökös tagjává választotta. Cseh Tamás állandó alkotótársa. Négy házasságából két leány- és két fiúgyermeke van.

Érdekes módon, a mai ismert és elismert Bereményi Gézából az író a legkevésbé közkeletű. Pedig 1970-ben debütált íróként A svéd királlyal. Az 1970-es években már drámáit is játsszák (Halmi, vagy a tékozló fiú; Légköbméter /1979./),

A másfél éve halott Cseh Tamás dalai szövegének nagy részét ő írta, mint sok magyar film, többek között Gothár Péter nagyszerű filmje, a Megáll az idő (1981.) forgatókönyvét.

Az 1944. január 23-án Budapesten született színművész, szinkronszínész Tahi Tóth László művész családból származik. Édesapja festőművész volt, fantasztikus hagyatékát hét gyermek őrzi. A művészet iránti kötődést a gének hordozták, hiszen a festőművész férj és az önképzőkörből színpadra lépett feleség három gyermeke is hivatásos színész lett, közülük Tahi Tóth László a legismertebb.

A Képző és Iparművészeti Gimnázium elvégzése után Várkonyi Zoltán osztályában végezte el a Színművészeti Főiskolát, s rögtön a Vígszínházhoz került, melynek azóta is tagja. Számtalan emlékezetes alakítással örvendeztette meg a közönséget, miközben több mint tucat magyar filmben is főszerepet játszott. A színész felesége Kárászi Szilvia zongoraművész.

Tahi Tóth László Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas, színpadon, filmen, tévében a legváltozatosabb fő-, mellék- és epizódszerepekben láthattuk.

Abban a régi, legendás Popfesztiválban ő játszotta Józsefet.

A huszadik század második felének egyik legjelentősebb magyar énekes-dalszerzője, egy nemzedék igazodási pontja, Cseh Tamás 68 évvel ezelőtt, 1943. január 22-én született Budapesten .

Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban, az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Ezt követően, 1967-74-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.

1970 óta Bereményi Gézával közös dalok szerzője és előadója. Cseh és Bereményi a hatvanas évek legvégétől, a kulturális élet "féllegális" színterein - lakásokon, házibulikban, az Egyetemi Színpadon, a Huszonötödik Színházban - tűntek fel összetéveszthetetlen hangulatú dalaikkal, amelyek egyébként a kor zenei divatjának a legkevésbé sem feleltek meg sem akkor, sem később. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tart önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház tagja volt. 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja.

1977-ben jelent meg az első Cseh Tamás lemez Bereményi Géza dalszövegeivel, Másik Jánossal közös előadásban: ez volt a Levél nővéremnek.

A 91 éve született Aristotelis "Telly" Savalas amerikai színészt, énekest a nyalókás detektív, Kojak figurájával azonosítják.

Görög emigránsok gyermekeként 1922. január 21-én született az USA-ban Aristotle Savalas néven. Édesapja étteremtulajdonos, édesanyja pedig művész. Amikor a Sewanhaka gimnáziumba belépett, csak görögül tudott beszélni, de 1940-ben amikor érettségizett, már angolul is tudott kommunikálni. Az érettségi után beállt vizimentőnek, de miután egy embert nem tudott megmenteni, kilépett. A II. világháborúban teljesített szolgálata után a Columbia Egyetemen angolt, rádiózást és pszichológiát tanult. 1948-ban diplomázott, majd újságíróként helyezkedett el az ABC Newsnál, ahol hírszerkesztőként dolgozott.

Színészi karrierje harmincas évei közepén kezdődött - először a televízióban bukkant fel: tévés műsorokban és sorozatokban szerepelt. Itt fedezte fel Burt Lancaster. Idővel a vásznon is megjelent. Első szerepei között volt a Cape Fear (A rettegés foka 1962.) eredeti verziója Gregory Peck főszereplésével, és Az alcatrazi madárember (1962.), amiért Savalast 1963-ban a legjobb mellékszereplő kategóriájában Oscarra jelölték.

Imázsában a 70-es években radikális változtatást hajtott végre, fejét kopaszra borotválta, és elvállalta minden idők egyik legsikeresebb és legnézettebb televíziós krimisorozatának, az 1973-78-ig futó Kojaknek a címszerepét, amiért Emmy-díjat (1974.) és két Golden Globe-díjat is (1975., 1976.) elnyert.

A Kojak c. filmsorozat főcíme (1973.) A Kojak c. filmsorozat főcíme (1977.)