Mi van ma?

Ma lenne 96 éves Sir Norman Wisdom angol komikus, filmszínész, énekes, dalszerző. Mozgáskultúrája artistát megszégyenítő volt, nagyszerűen énekelt - a "music hall" műfaj utolsó nagy alakjának tartották - mimikájából pedig minden bizonnyal még Jim Carrey is tanult.

Az 1915. február 4-én, Londonban született Wisdom szegény családból származott, így hamar dolgoznia kellett. Paddingtonban nőtt fel, nagy szegénységben. Amikor apja ivott, agresszívvé vált, Normant gyakran megverte. Kilenc éves korában anyjuk elhagyta a családot, apjuk pedig a munkája miatt néha hetekre eltűnt. Ilyenkor a bátyjával magukra maradtak, gyakran loptak élelmiszert, hogy életben maradjanak, az iskolába mezítláb jártak. Amikor nevelőszülőkhöz kerültek, Norman és Fred bérmunkát vállalt, hogy a gyámszülőknek fizetni tudjanak. 11 éves korában megszökött, és kifutófiú lett egy zöldségesnél. 13 éves korában abbahagyta az iskolát. A legváltozatosabb munkákat vállalta el, egyebek közt a Lipton teavállalatnál volt lótifuti, de egy Buenos Aires-i hajón is dolgozott kabinosként.

A zenével a hadseregben ismerkedett meg. Egy tinédzserekből verbuvált zenekar tagjaként került Indiába, ahol 11 hangszeren tanult meg játszani. Egy alkalommal, amikor a hadseregben egy gyakorlat során a bokszolást imitálták, Norman rájött, hogy tehetsége van mások megnevettetésére. Ezután kezdett el dolgozni azon, hogy zenész és színpadi előadó legyen.

Amikor 1946-ban leszerelt a brit hadseregtől, már előadóművészként kezdte meg karrierjét a londoni West End színpadain. A negyvenes években elkezdett a tévének is dolgozni, a film világába pedig az ötvenes években kóstolt bele. Az áttörést az 1953-as Botrány az áruházban hozta meg számára, mely alakításáért a BAFTA "legígéretesebb frissen debütáló a mozivásznon" díját nyerte el.

Ma 112 éve született Páger Antal (Makó 1899. január 29.) egy hétgyermekes csizmadiamester családjában.

Téniként becézte édesanyja még gyerekkorában, és ez a Téni becenév megmaradt öregkoráig, főképp szűk családja körében, és a hozzá emberileg némiképp közelebb kerülő kollégák számára. Neve már idősebb korára is fogalommá válik, a kvalitás és a céltudatosság, szakmaszeretet fogalmának minősítő jelzőjévé.

Az apa szigorú, rabiátus ember volt, fia művészi hajlamai iránt nem mutatott megértést. Előbb a festegető fiú állványát töri össze, később pedig kölcsön kapott hegedűt töri szét a gyerek fején. "...és ezzel széttört mindent, talán hegedűművész is lehettem volna, ha hagynak tanulni." - mondta később Páger. (Az ő kérésére illesztették be ezt a jelenetet felidézve a Hattyúdal (1963.) c. filmbe. Talán ez az egyik legnevezetesebb filmbeli alalkítása. A filmben felhangzik egy afféle igazi "Págeres" dal, a Tamburás dala, ami egyben a magyar filmtörténet egyik örökzöld slágere lett azóta. Tamburás, a fátyoloshangú vén kópé, aki elpusztíthatatlan jókedvével még a buldózereket is meghátrálásra készteti.)

"Vállalom magamat, mások döntsék el, mennyit vállalnak belőlem"

85 évvel ezelőtt 1926. január 26-án született Budapesten a színészlegenda, a régi vágású, mindig elegáns, bölcs humorú, talpig úriember Mensáros László. Aki csak egyszer látta, az is emlékszik homlokának ráncolására, kezének legyintésére, és arra a jellegzetes hangra, melyen és ahogy megszólalt. Ahogy prózában és dalban egyaránt átütött személyisége, talán nem is lenne mástól elképzelhető.

1946-ban a Színész Akadémián kezdte meg tanulmányait, Csak 1952-ben diplomázott. Pályáját két ízben - 1949-1951, ill. 1958-1961 között - szakította meg politikai okból történt bebörtönzése.

Illegális határátlépés szándéka miatt letöltött börtönbüntetés és a színiakadémiáról történő kizárása után a teljesen taccsvonalra került színész(jelölt)et Görgey Gábor bevitte statisztálni a Nemzeti Színházba. Itt Szörényi Éva segítette a fiatal Mensárost, akiben nem mindennapi tehetséget fedezett fel. Ő járta ki, hogy Téry Árpád szerződtethesse Mensárost a debreceni színházhoz. Így 1952-1957 között a debreceni Csokonai Színház tagja lett. Itt több nagy drámai szerepet játszott el: Hamlet, Ármány és szerelem (Ezzel a darabbal szerepelt a Csokonai Színház 1954-ben a vidéki szíházak budapesti találkozóján. Az előadás végén Örkényi Évát és Mensáros Lászlót részesítették olyan tapsorkánban részesítették a pesti nézõk, amihez hasonlót csak Honthy Hanna szokott kapni.)

(Zárójelben egy személyes emlék: sohse felejtem el, hogy - akkor még Debrecenben laktunk - nagyon kicsi koromban édesanyám egyszer azzal jött haza, hogy a színházban egy csodálatos darabot látott, egy csodálatos színésszel. S amíg elmesélte, mit látott - a darab az Ármány és szerelem volt, s a színészt Mensáros Lászlónak hívták -, a könnyei folytak. Megdöbbentem, mert talán addig nem is láttam őt sírni. Nem értettem: mi az a színház, kik és mit játszanak ott, ki az a Mensáros. Talán ez az élmény, ez a kíváncsiság indított el, hogy tini koromban a Csokonai Színház, majd később a pesti színházak nézője, rajongója lettem.)

Mensáros László első filmje a Hannibál tanár úr volt. (1956.)

Az 1944. január 23-án Budapesten született színművész, szinkronszínész Tahi Tóth László művész családból származik. Édesapja festőművész volt, fantasztikus hagyatékát hét gyermek őrzi. A művészet iránti kötődést a gének hordozták, hiszen a festőművész férj és az önképzőkörből színpadra lépett feleség három gyermeke is hivatásos színész lett, közülük Tahi Tóth László a legismertebb.

A Képző és Iparművészeti Gimnázium elvégzése után Várkonyi Zoltán osztályában végezte el a Színművészeti Főiskolát, s rögtön a Vígszínházhoz került, melynek azóta is tagja. Számtalan emlékezetes alakítással örvendeztette meg a közönséget, miközben több mint tucat magyar filmben is főszerepet játszott. A színész felesége Kárászi Szilvia zongoraművész.

Tahi Tóth László Érdemes Művész, Jászai Mari-díjas, színpadon, filmen, tévében a legváltozatosabb fő-, mellék- és epizódszerepekben láthattuk.

Abban a régi, legendás Popfesztiválban ő játszotta Józsefet.

A huszadik század második felének egyik legjelentősebb magyar énekes-dalszerzője, egy nemzedék igazodási pontja, Cseh Tamás 68 évvel ezelőtt, 1943. január 22-én született Budapesten .

Tizenhárom éves koráig a Fejér megyei Tordason élt, a középiskolát már a fővárosban, az Apáczai Csere János Gimnáziumban végezte. A Budapesti Tanítóképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Ezt követően, 1967-74-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában.

1970 óta Bereményi Gézával közös dalok szerzője és előadója. Cseh és Bereményi a hatvanas évek legvégétől, a kulturális élet "féllegális" színterein - lakásokon, házibulikban, az Egyetemi Színpadon, a Huszonötödik Színházban - tűntek fel összetéveszthetetlen hangulatú dalaikkal, amelyek egyébként a kor zenei divatjának a legkevésbé sem feleltek meg sem akkor, sem később. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tart önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház tagja volt. 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja.

1977-ben jelent meg az első Cseh Tamás lemez Bereményi Géza dalszövegeivel, Másik Jánossal közös előadásban: ez volt a Levél nővéremnek.

A 91 éve született Aristotelis "Telly" Savalas amerikai színészt, énekest a nyalókás detektív, Kojak figurájával azonosítják.

Görög emigránsok gyermekeként 1922. január 21-én született az USA-ban Aristotle Savalas néven. Édesapja étteremtulajdonos, édesanyja pedig művész. Amikor a Sewanhaka gimnáziumba belépett, csak görögül tudott beszélni, de 1940-ben amikor érettségizett, már angolul is tudott kommunikálni. Az érettségi után beállt vizimentőnek, de miután egy embert nem tudott megmenteni, kilépett. A II. világháborúban teljesített szolgálata után a Columbia Egyetemen angolt, rádiózást és pszichológiát tanult. 1948-ban diplomázott, majd újságíróként helyezkedett el az ABC Newsnál, ahol hírszerkesztőként dolgozott.

Színészi karrierje harmincas évei közepén kezdődött - először a televízióban bukkant fel: tévés műsorokban és sorozatokban szerepelt. Itt fedezte fel Burt Lancaster. Idővel a vásznon is megjelent. Első szerepei között volt a Cape Fear (A rettegés foka 1962.) eredeti verziója Gregory Peck főszereplésével, és Az alcatrazi madárember (1962.), amiért Savalast 1963-ban a legjobb mellékszereplő kategóriájában Oscarra jelölték.

Imázsában a 70-es években radikális változtatást hajtott végre, fejét kopaszra borotválta, és elvállalta minden idők egyik legsikeresebb és legnézettebb televíziós krimisorozatának, az 1973-78-ig futó Kojaknek a címszerepét, amiért Emmy-díjat (1974.) és két Golden Globe-díjat is (1975., 1976.) elnyert.

A Kojak c. filmsorozat főcíme (1973.) A Kojak c. filmsorozat főcíme (1977.)

Minden idők legnagyobb fehér blues-énekesnője, Janis Joplin 68 éve, 1943. január 19-én született (Port Arthur, Texas). Olyan őszintén, szenvedélyesen és sodró erővel énekelt bluest, ahogy előtte (és talán utána) senki. Egy sokat idézett mondása szerint koncertjeit úgy élte meg, hogy "szeretkezem 25 ezer emberrel, aztán egyedül megyek haza".

Bár a helyi templomi kórusban énekelt (csengő szoprán hangon), a zene kamaszkoráig másodlagos volt számára. A gimnázium után a Texasi Egyetemen tanult, de nem sokáig bírta a maradi Dél bezártságát, kisstílűségét. Volt emiatt baja elég. Iskoláiban kiközösítették, a főiskolán megválasztották a "legcsúnyább fiúnak", pedig kifejezetten vonzó is tudott lenni.

Elszökött otthonról, ahol jól, de unalmasan élt átlagos családja körében. 1961-től a helybéli mulatókban énekelt, és ekkor kezdődött bensőséges és végzetes kapcsolata is az alkohollal. Kacérkodott a folkzenével és a countryval is, de végül a fekete blues varázsába került, különösen a tragikus sorsú Bessie Smith és a börtönviselt Leadbelly volt rá nagy hatással.

1963-ban San Francisco Haight-Ashbury városrészébe költözött, amely a 60-as évek hippi kultúrájának középpontja volt. 1966-ban tagja lett a hippi-kommuna zenészeiből szerveződött Big Brother And The Holding Company-nak.

Tíz évvel ezelőtt halt meg Sinkovits Imre A tizedes meg a többiek című film népszerű főszereplője.

A Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze 1928. szeptember 21-én született Kispesten. Apja vendéglős volt. A gazdasági válság a 30-as években tönkretette a családi vállalkozást, nehéz időszak következett, de amikor Sinkovits Imre az Árpád Gimnáziumba került, apja már az Ilkovics étterem főpincéreként dolgozott. A gimnáziumban cserkész lett, és elmondása szerint ez sok mindenre megtanította. A leventemozgalomban is részt vett a II. világháború idején, de a cserkészet jobban vonzotta.

A háború alatt kármegfigyelő volt a margitszigeti víztoronyban és a szemlőhegyi víztározónál, majd a család Somogy megyébe költözött Horvátnádaljára, rokonokhoz. Ott hadimunkára fogták, lövészárkot ásott. Háromszor is megszökött az orosz fogság elől, mígnem véget ért a háború. A gimnáziumot 1945-ben folytatta, majd két év múlva leérettségizett. A cserkészek színjátszó előadásainak hatására jelentkezett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben diplomázott. Olyan mesterektől tanulhatott, mint Somlay Artúr, Bajor Gizi, Makláry Zoltán, Kiss Manyi.

Még ebben az évben a Nemzeti Színházhoz szerződött (korábban a Belvárosi Színházban és az Ifjúsági Színházban már játszott), és feleségül vette Gombos Katalint, aki szintén a színészpályát választotta. Tehetségére hamar felfigyelt a közönség és a színikritikusok is. Olyan szerepekben tűnt fel, mint Kurrah a Csongor és Tündéből, Fortinbras a Hamletből vagy Caius Cassius a Julius Caesarból. Egyre jelentősebb szerepeket kapott, 1964-ben már ő játszotta Ádámot az Ember tragédiájában, egy másik Madách-darabban, a Mózesben pedig a címszerepet kapta. Az utóbbi drámában több mint 700 alkalommal láthatta a közönség.

1956. október 23-án sok más színésztársával együtt Sinkovits is csatlakozott a Műegyetem diákjainak kezdeményezéséhez, a Petőfi-szobornál elszavalta a Nemzeti dalt, amely a forradalom egyik jellegzetes momentumainak egyikévé vált. Mivel a forradalom leverése után nem volt hajlandó "önkritikát gyakorolni", fizetését a felére csökkentették, a színházon kívüli szereplésektől eltiltották. Két éven át egy műanyagipari szövetkezetnek készített gyerekjátékokat, de ezt is rossz néven vették, mondván, hogy tüntetésképpen csinálja. 1958-ban aztán az angyalföldi József Attila Színházhoz irányították, innen 1963-ban hívta vissza Major Tamás a Nemzetibe. Itt többek között Németh László és Sütő András darabjaiban kapott szerepet. Egész élete során a Nemzeti Színház tagja volt, ezt az öt évet kivéve.

Összesen több mint 50 filmben játszott, igen sokszor főszerepet. 1949-ben forgatta első filmjét, az Úttörőket, melyet soha nem mutatnak be. A Rákóczi hadnagya (1953.) és a Gábor diák (1955.) után az 1956-ban forgatott Szakadék és A csodacsatár című filmben (rendező Keleti Márton) játszott.

A színész, rendező, színházigazgató, a Tűzvonalban c. tévésorozat Kolonics dandártábornoka, Jordán Tamás ma 68 éves.

A magyar színházi élet meghatározó alakja 1943-ban született Győrött. A Műszaki Egyetemen geodéta mérnöki diplomát szerzett 1966-ban.

1961-től 1970-ig az ELTE Universitas amatőr színjátszója, majd a 1971 és 1977 között a 25. Színház, 1977-ben a Várszínház, 1980 és 1991 között a kaposvári Csíki Gergely Színház művésze.

A Merlin Színház egyik alapítója és vezetője (1991-2002.), a Magyar Színészkamara elnöke (1992-96.).

2003-től öt évig a Nemzeti Színház elnök-vezérigazgatója. A Magyar Színházi Társaság 2006. novemberében elnökévé választotta.

2008-ban a szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító igazgatójává nevezték ki, így lehetősége nyílt arra, hogy létrehozza Vas megye első állandó színtársulatát, valamint megvalósítsa régóta tervezett színházeszményét: a teátrumnak az adott térség agórájává kell válnia, tehát közéleti fórumként, szellemi műhelyként és művészeti intézményként egyaránt kell működnie.

1977-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1986-ban érdemes művész lett, majd 1996-ban megkapta a Kossuth-díj at.

Létrehozta a várbeli Csepürágó Fesztivált, a tabáni Versmondó Fesztivált, a Pécsi Országos Színházi Találkozót - a POSZT-ot -, és tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

1991-től rendezőként számos darabot állított színre.

Felesége Lázár Kati, lánya Jordán Adél szintén színészek.

Kevés olyan előadó van, aki annyira egyedi és különleges színt képvisel a magyar rock zene történetében, mint a ma 65 éves Nagy Feró, énekes, színész, dalszövegíró, a magyar könnyűzene ikonja, a Nemzet Csótánya.

Nagy Feró (Ferenc) Letenyén született 1946. január 14-én.

A család nem sokkal Feró születése után költözött a fővárosba. "Először egy kocsiszínben laktunk, onnan mentünk át egy pincelakásba, a Verőfény utcába. Apám áldott jó ember volt, nem voltak különösen nagy igényei. Az ötvenes években hőszigetelő-szakmunkás lett, majd később kisiparos. Nem foglalkozott azzal, hogy tanulok vagy sem, amúgy sem sok vizet zavart, hazaadta a pénzt, munka után mindig hazajött, és megitta a sörét. Náluk a mama volt az, aki rendet tartott a családban. Ő volt a parancsnok, rettegtünk is tőle" - emlékszik vissza Feró.

Középiskolai tanulmányait a kőbányai Szent László Gimnáziumban kezdte, de kirúgták. Tanulmányait a Kandó Kálmán Főikolán fejezte be.

1963-tól 1970-ig a Richmond Heads majd a Zárvatermők tagja.

Csuka Mónikával 1970-ben megalakult a Beatrice zenekar, ami akkor az egyetlen női beat-zenekar volt az országban. 1976-ban a változást Nagy Feró megjelenése hozta, aki feleségül vette Csuka Mónikát, és a zenekar tagja is lett. A kezdetben több stílusban játszó banda hamarosan komoly sikereket ért el. A "Tessék választani! fesztivál" megnyerését (1977.) a "Gyere kislány, gyere ..." című diszkószámnak köszönhették, de játszottak keményebb zenét is, sőt az NDK-ba is eljutottak.